11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Középpontban az elkövető
2019.09.16 - tiszatáj

SZÉLJEGYZETEK A HELIKON FOLYÓIRAT DEHUMANIZÁCIÓ-SZÁMÁRÓL

Megjelent a Helikon folyóirat idei első száma. A Timár Andrea által szerkesztett kiadvány egy konferencia előadásainak anyagából készült, s a Dehumanizáció: az elkövető alakja címet viselve a téma irodalmi reprezentációjával foglalkozik. De miért az elkövetőjével? A huszadik századi történelmi traumák művészi ábrázolásában alapvetően az áldozatot került kitüntetett pozícióba. Az európai emlékezetkultúra eleve áldozat-orientál, ahogy azt számos emlékezettudós kifejtette az elmúlt évtizedekben, hiszen az azonosulás, az empátia eleve „könnyebben” teremthető meg az áldozattal szemben: ő van ugyanis alárendelt, kiszolgáltatott, védtelen helyzetben, ő az, akivel szemben egy autoritás olyan tetteket hajtott végre, amelyek felmondják a humanitás kereteit, azaz dehumanizálják a másikat. Ahogy Timár a bevezető fejezetben felhívja a figyelmet rá, az áldozattal szemben mindig egyszerűbb empátiát érezni, hiszen az olvasót mindez abbéli érzésében is megerősíti, miszerint ő biztosan nem követne el hasonló tetteket. A jelenkori kulturális dinamikák eleve az áldozat, avagy a védtelen egyén vagy embercsoport védelmének fontosságát részesítik előnyben, ellenben az elkövető egy távoli galaxisnak, kizárandó entitásnak tűnik fel. Olyannak, ami eleve nehezen megérthető, hiszen tette kívül esik a racionálisan megmagyarázható kereteken, ellenben az áldozat állapota az áldozatiság konkrét jelei miatt átérezhető. A tettessel szemben a beleérzés azonban ingoványos terep: az azonosulás pedig etikailag aligha igazolható. Belehelyezkedhet-e egyáltalán az olvasó egy tömeggyilkos karakterébe? Lehetséges-e egyáltalán az azonosulás, a megértés, az odafordulás olyannal szemben, aki korábban radikálisan dehumanizálta embertársait? Az ilyen típusú elbeszélések egyfelől rákényszerítik az olvasót arra, hogy ne csak a bűnnel, hanem a bűnt elkövető szubjektum motivációjával is szembesüljön: empátiára késztet az elkövetővel szemben, aki ennek nyomán érző, cselekvő emberként tárul elénk. Ez a találkozás pedig esélyt kínál arra, hogy megvizsgáljuk az elkövető belső világát, s rápillantsunk arra a folyamatra, hogy maga az elkövető miként dehumanizálódik embertársa dehumanizálása által.

A lapszám szerzői elsősorban a téma irodalmi reprezentációival foglalkoztak, az elemzett művek kortárs magyar, illetve a közelmúlt nemzetközi traumairodalmából kerültek ki. Előbbit tekintve többen górcső alá vették Zoltán Gábor Orgia című, a budai nyilas tömeggyilkosságokat az elkövetők szemszögéből ábrázoló regényét.

A világirodalmi témák közül Kerekes Amália germanista Ralf Rothmann Tavasszal meghalni című művét értelmezte, amely regény az elbeszélő Waffen SS-ben szolgáló nyugat-magyarországi szolgálatáról szól a második világháború alatt. Kerekes nemcsak esztétikai vonatkozásokra, hanem a regény emlékezetpolitikai kérdéseire, illetve a német és a magyar recepció kontextusaira is kitér.

Timár Andrea Jonathan Littell Jóakaratúak című, Dr. Aue náci karrierjét és privát életét bemutató nagyregényét értelmezte a nehéz empátia fogalmának kontextusában: a szóban forgó fogalom épp az elkövető nézőpontjával történő azonosulás kapcsán érvényesül. Timár azonban cizellálja a fogalom használhatóságát, s kiemeli, hogy amikor „nehéz empátiáról beszélünk, akkor olyan áldozati pozícióba ringatjuk magunkat, amelyről ebben az esetben elhisszük, hogy nem sokan különbözik a valódi áldozatok tehetetlenségétől. Vagyis a nehéz empátia nem is olyan nehéz, hiszen valójában a magát áldozati pozícióba helyező elkövetővel azonosulunk, és nem pedig egy tettessel.” (42. oldal) A nehéz empátia etikai tétje éppen az, hogy hogyan lehet nem empátiát érezni akkor, amikor egy elkövető emberi esendőségére nyerünk rálátást. Timár erre is hoz példákat a regényből, például a főszereplő folytonos gyomorpanaszairól szóló jeleneteket, amelynek következtében úgy tűnik fel, mintha Aue nem tudná befogadni azt a mértéktelen mocskot, aminek ő maga az egyik előidézője.

A lapszám erénye, hogy az irodalmi témák mellett a dehumanizáció művészi reprezentációjának egyéb médiumai is helyet kaptak: Papp József magyar filmeken keresztül értekezett a témáról, Jancsó Miklós (Így jöttem) és Fábri Zoltán alkotásai (Az ötödik pecsét) mellett főként Nemes Jeles László Saul fia című filmjére koncentrált. A szóban forgó mű ugyanis éppen azt a Primo Lévi által említett szürke zónát helyezi középpontba a Sonderkommandósok ábrázolásával, amely esetében a tettes-áldozat binaritás markánsan bizonytalanná válik.

A film mellett a téma színházi vonatkozásai sem maradtak ki a kötetből: Darida Veronika A dehumanizáció színpadai címmel ad áttekintést, tanulmányában a klasszikusok közül Calderón Az élet álom, Büchner Woyzeck című darabjaira, illetve a kortárs színházból Romeo Castellucci Genezisek – Az álom színházából című rendezésére tér ki. Utóbbi előadás sokkoló természetességgel idézi meg Auschwitzot, amikor is álomszerű, makulátlan, tiszta és világos képben gyermekek tűnnek fel a színen, ahogy Darida fogalmaz, mintegy angyali jelenésként. „Elsősorban a csend (Isten csendjének és kivonulásának) jelenete volt ez, nem a megtörténtek, hanem a következmények felől mutatva meg az eseményeket.” (102. oldal) A színházas blokkot ezen kívül tovább mélyíti Pikli Natália Caryl Churchill Valahol című drámájáról, valamint Székelyhidi E. Johanna Sarah Kane Szétbombázva című darabjáról írt elemzése.

A szóban forgó Helikon-szám tehát egy igen aktuális és kurrens témakört jár körül, amit jól bizonyít, hogy a kortárs magyar irodalomban a trauma-ábrázolás helyett szaporodnak a tettes/szemlélődő (bystander) perspektíváját megragadó művek. Elég Závada Pál két legutóbbi regényére gondolni (Egy piaci nap, Hajó a ködben), már csak amiatt is, mivel mindkét szövegből színházi előadás is született. Avagy Tompa Andrea Omerta című regényét is megemlíthetnénk, amelyben a kommunista diktatúra kapcsán, egyes szám első személyben tárul elénk a Vilmos könyve című fejezet címszereplőjének nézőpontjából az ötvenes évek Romániája, továbbá az a folyamat, ahogyan egy rózsanemesítőből lassan hatalommal bíró valaki válik.

A sor még bizonyára folytatható lenne, ezért is fontos, hogy megszületett ez a lapszám.

Fritz Gergely


Címke: , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő