Rékai Anett versei
Uram, én semmit se tettem.
Ez talán minden bűnöm közül
a legszégyenletesebb, ez,
amivel azóta sem számoltam le.
Miközben félrenézek ma is
egy elesettet látva, azon
gondolkozok, vajon a pokol
hányadik bugyrát tartják fenn
a közönyöseknek, s hogy
mi lehet büntetésük. Elvileg
a pokol tornácán keringenek,
egy végtelen körmenetben.
[…]
Deres Kornélia 2017 őszén vette át a JAK Líraműhely vezetését. A jelenleg a budapesti Négyszoba Galériában otthont kapó kezdeményezés célja a pályakezdő alkotók segítése olyan nyitott alkalmak megteremtésével, amelyek során a résztevők közösen gondolkodhatnak versekről, szövegekről. Az elmúlt közel két év alatt több mint 100 fiatal vett részt a líraműhelyen, és közben kialakult egy visszatérő kör, egy bázis, tele tehetséges költőkkel. Olyanokkal, akiket érdemes olvasni és megismerni, még időben. 2019-től Amper Műhely néven folytatják működésünket, ennek apropóján Deres Kornélia válogatásában most örömmel ajánljuk a régóta aktív műhelytagok írásait. |
Elfordulnak tőlük
K. Zs. emlékének
Öt évesen a szüleim elvittek a temetőbe.
Halottak napján illett volna szomorúnak lennem,
de csak unatkoztam. Azokra a gyerekekre
irigykedtem, akiket a tévében láttam. Ők
házról házra járva gyűjtötték az édességet.
Majd nem mondasz ilyeneket, ha neked is
lesz itt valakid, felelte anyám ingerülten.
Ez jutott eszembe, miközben a családom
a kopjafák között a nevedet kereste.
Nem emlékeztek, hol szórtak szét.
Olyan sokáig nem találtunk meg,
hogy kezdtem azt hinni,
átverés áldozata vagyok,
és mindjárt előugrasz valahonnan,
azt kiabálva, hogy bevettem,
én meg állok a nagy nevetés közepén sírva.
Aztán persze megtaláltuk a neved.
Nekem nem lett volna merszem
kopott sárga felfestésről elrugaszkodni,
magamat az ismeretlenbe vetni
visszafordíthatatlanul.
Uram, én semmit se tettem.
Ez talán minden bűnöm közül
a legszégyenletesebb, ez,
amivel azóta sem számoltam le.
Miközben félrenézek ma is
egy elesettet látva, azon
gondolkozok, vajon a pokol
hányadik bugyrát tartják fenn
a közönyöseknek, s hogy
mi lehet büntetésük. Elvileg
a pokol tornácán keringenek,
egy végtelen körmenetben.
De talán jobb volna, ha
kikötöznék, és felgyújtanák őket
sok száz ember szeme láttára,
kiknél egy-egy vödör víz van,
de a lángokat oltani nem mozdulnak,
akárhogy könyörögnének nekik
a közönyösek, elfordulnának tőlük.
Kutyás vers
Csak ez a nyelv ne volna, mi
visszaránt, mint kutyát a lánc.
Megszabja, meddig mehetek úgy,
hogy közben lélegezni is tudok,
mekkora helyen, ha nem is úr,
de otthon vagyok – legalábbis a füvet
én tapostam ki a földből.
Ez a lassú, türelmes rombolás
még évekig megmarad utánam,
nem úgy kétségbeesett szűkölésem,
hogy legyen már vége ennek, te lánc.
Én neked feszülök, beledőlök
a zöldellő ismeretlenbe,
te meg döntsd el, mi legyen,
elszakadsz, vagy megfojtasz.
Rékai Anett 1999-ben született Budapesten. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban 2018-ban végzett. Málik Roland-díjas, tagja a FISZ-nek és a JAK-nak. |