Nagyszínházi koncerttel ünnepel a zenekar

ÉVADNYITÓ A SZEGEDI SZIMFONIKUSOKNÁL A KETTŐS ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN

Vasárnap kettős jubileumot ünnepel a Szegedi Szimfonikus Zenekar a nagyszínházban: a jogelőd együttes létrejöttének 100. és alapításának 50. évfordulóját. Gyüdi Sándor igazgató-karnagy a hétfői évadnyitón a tervekről, kihívásokról beszélt, és köszöntötték az év zenészét, Steiler Tamás oboaművészt.

Köszöntötte az 1969-ben is az együttesben játszó, és a meghívást elfogadó alapító tagokat, ezzel indította Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató karnagya az idei jubileumi évadnyitót a nyáron részben felújított Korzó Zeneházban.

Az önkormányzat kötelessége a várossal szemben, hogy fenntartsa művészeti együtteseit, Szeged nem lenne Szeged a szimfonikus zenekar nélkül – hangsúlyozta Kozma József városatya, a kulturális bizottság elnöke, akinek Gyüdi Sándor megköszönte a zenekarral való törődést, a komolyzene iránti elkötelezettségét.

Az együttes igazgató-karnagya a jubileum kapcsán rövid zenetörténeti áttekintést is adott. Kulcskérdésnek nevezte, hogy a város eldöntötte, legyen zenekara és azzal mit kezd. Háromszáz éves hagyományai vannak a zenészek foglalkoztatásának a városban, igaz, kezdetben még a tűzriasztás volt a fúvósok egyik első feladata. Szegeden más városokkal ellentétben nem egyházi zenekar jött létre elsőként, mivel akkoriban még nem volt püspöki székhely a város. A nagyszínház 1883-as átadása után váltak a zenés műfajok egyre fontosabbá. 1918-ban civilek alapították meg a Szegedi Filharmonikus Egyesületet, melynek szervezésében a mai zenekar elsősorban katonazenészekből, zenetanárokból, civilekből verbuválódott jogelődje 1919 januárjában tartotta első koncertjét. Szeged zenei élete először akkor virágzott fel, amikor 1934-ben vezető karmesternek Fricsay Ferencet szerződtették, aki a háború után a múlt század egyik legjelentősebb dirigensévé vált és egy évtizedes szegedi tevékenysége idején világhírű művészeket is meghívott vendégnek. Bartók Béla is többször koncertezett az együttessel. Állandó, hivatásos és önálló szimfonikus zenekar létrehozásához Vaszy Viktor kellett, akinek személyes ambíciója volt, hogy ne csak a Szegedi Nemzeti Színház zenekari árkában dirigáljon, hanem koncertpódiumon is.

Gyüdi Sándor emlékeztetett, ma – amikor a megyei jogú városok közül csak hat tart fenn zenekart – a szegedi szimfonikusok a vidék legnagyobb zenekara, és az országban is az egyik legnagyobb együttes, amelyre építhet a város. Nem valószínű, hogy Szeged valaha is ipari centrum lesz, de a korszakos tragédiák, a nagyárvíz és a trianoni békediktátum után bebizonyosodott: oktatásra, tudományra, művészetre is épülhet város. Ezen a téren igyekeznek naggyá tenni Szegedet.

Szakmai szempontból már augusztus 1-jén elindult az együttes számára az új évad, augusztus 14-én ősbemutatókkal nagy sikerű ajándékkoncertet adtak a Dóm téren. Gyüdi Sándor jelentős fegyvertényként említette, hogy egyszerre közel négyezer ember hallgatott komolyzenét – hasonló kezdeményezésre nincs példa az országban. Az elmúlt héten Pécsett is sikerrel lépett fel a zenekar.

Vasárnap este 7 órától a nagyszínházban jubileumi koncertet adnak, ahol Tóth Péter Resurrexit című műve is felcsendül. Gyüdi Sándor elmondta: a komponista a Dóm téri ősbemutató után átdolgozta a város felkérésére született darabját, a mostani koncert az új hangversenytermi változat ősbemutatója lesz. Jubileumi kiadvány is megjelenik a zenekaról. Ez az adattár hasznos lehet, szerepel majd benne az összes művész neve, aki 1969 óta a zenekar tagja volt, az összes bemutató információit is összegyűjtötték és a teljes diszkográfiát is közreadják.

Elhangzott: a bérleti rendszer nem változott, a már megszokott Fricsay- és Vaszy-bérletben is 6+1 koncerttel várják a zenebarátokat. Molnár László karmester és zeneszerző 75. születésnapja alkalmából szerzői estre készülnek az évadban.

Gyüdi Sándor arról is beszélt: a korrupció és a csalás melegágya volt a tao rendszer, ezért örül annak, hogy a tao támogatások helyébe új szisztéma lép majd, ami a nemzeti komolyzenei stratégia megalkotásához köti a támogatást. Ez még nem jelent meg, de azt már lehet tudni: templomi, kistelepülési és kamarakoncertekhez az állam több pénzt rendel majd, ezért ilyen jellegű hangversenyekből többet kell majd tartaniuk a jövőben a magasabb támogatás elnyerése érdekében. Az állami támogatás növekményből a zenekar tagjai is részesülhetnek majd, ezért Gyüdi arra biztatta a zenészeket, alapítsanak további kamaraegyütteseket, és a személyes kontaktusokra építve váljanak a jövőben a kistelepülési koncertek is a zenekari működés részévé.

A nemzeti komolyzenei stratégia valószínűleg azt is tartalmazza majd: minden 5 ezer  lakosnál nagyobb településen évente legyen nyolc komolyzenei koncert, elsősorban térzene jellegű, szabadtéri rendezvény. Az új pénzelosztási mechanizmusban a Filharmónia Magyarország Nkft. kiemelt szerepet kap majd, mivel a szegedi zenekar jó kapcsolatot ápol az állami koncertszervező nonprofit céggel, remélhetőleg ez az együttműködés a jövőben is gyümölcsöző lesz.

Gyüdi Sándor szólt arról is: a Szegedi Nemzeti Színházban ebben az évadban Puccini Triptichonjából két egyfelvonásos operát, A köpenyt és a Gianni Schicchit októberben, Mozart Cosi fan tutte című operáját januárban, Wagner Tännhauserjét az Oscar-díjas Szabó István rendezésében március végén játssza majd a zenekar, valamint karácsony előtt mutatják be közreműködésükkel a Mágnás Miska operettet is.

A nagyszínházi bérleti koncerteket Gyüdi Sándor mellett Günter Neuhold, Pál Tamás, Kovács János, Kovács László és Hamar Zsolt, valamint a kolozsvári opera vezető karmestere, Horváth József dirigálja majd, akire Acél Ervin egykori szegedi karmesterkurzusáról is emlékezhetnek a zenészek.

Köszöntötték az új tagokat is. A fuvola szólamot erősíti Somogyi Júlia, Soós Nikolett és Koncsol Kamilla Flóra, továbbá az oboista Szamosközi Beáta és a csellista Ondrik Zsuzsanna csatlakozott a zenekarhoz.

Jubileumi jutalmat kapott 25 évnyi szolgálat után a II. hegedű szólamból Aradi Mária és Szilágyi Ildikó, Laukó Zoltán gordonkaművész, 40 év után Putnoki Győző kürtművész. Vanyóné Kádár Jolán brácsaművészt a zenekar örökös tagjává választották. Köszöntötték az év zenészét, Steiler Tamás oboaművészt, aki 2002 és 2012 után idén immár harmadik alkalommal nyerte el a zenekar tagjainak titkos voksolásán a megtisztelő címet. A kitüntetett a német komponista, zenepedagógus és karmester, Paul Hindemith humoros mondásával köszönte meg zenész kollégáinak a szavazatokat: „Az egy zenekarban dolgozó emberek nem lehetnek ellenségek – legalábbis, amíg a koncert tart.”

H. Zs.