11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„…nehéz – de nagy kihívás!”
2019.09.01 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS KOVÁCS ESZTERREL, A PAGONY KIADÓ FŐSZERKESZTŐJÉVEL

Az októberben megrendezésre kerülő Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjainak egyikét az egyik legjelentősebb hazai gyerekkönyv kiadó, a Pozsonyi Pagony ajánlotta fel. A díjjal a legjobb fiatal, pályakezdő illusztrátort szeretnék támogatni. Kovács Esztert, a Pozsonyi Pagony Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük arról, milyennek látja a mai a magyar gyerekkönyvek képi világát.

– Hogyan látod, milyen utat járt be a magyar gyerekkönyv-illusztráció azóta, hogy a Pagony Kiadó színre lépett?

Amikor a Pagony 18 évvel ezelőtt elindult (először csak mint bolt, kiadóként kicsit később), egész máshogy festett a gyerekkönyvkiadás, és azon belül különösképpen máshogy (és rosszabbul!) nézett ki az illusztráció helyzete. Tudjuk, hogy a szocializmus évtizedei után a hirtelen jött nagy szabadsággal nehéz volt rögtön értelmesen kezdeni valamit, 1990 és 2000 között valóban eluralta a gyerekkönyvpiacot a giccs és az igénytelen rajzok sokasága. 2000-től kezdve aztán megindult az útkeresés, és sorra jelentek meg az új, tehetséges illusztrátorok – Szegedi Katalin, Szalma Edit, Kállai Nagy Krisztina, később Baranyai András, Pásztohy Panka stb., később pedig a nemzetközi trendek is ismertté váltak itthon is, az illusztrátoraink rendszeresen jártak Bolognába, figyelték, hogy mi történik a világban, itthon pedig egymás után alakultak az új gyerekkönyvkiadók, akik egyrészt teret adtak ezeknek az új utaknak és új embereknek, másrészt behozták külföldről azt, ami trendi. Ma már, azt gondolom, sokkal előrébb tartunk, mint 20 éve – de bátorság, kísérletezés terén még mindig van mit tanulnunk.

– Szerinted milyen a jó gyerekkönyv-illusztráció?

Nagyon fontosnak gondolom, hogy az illusztrációt a szöveggel egyenértékűnek tartom, sőt, néha akár fontosabbnak is (régen gyakran lehetett olyasmit hallani, hogy mindegy, milyen a rajz, a lényeg, hogy jó a szöveg – ma már talán ez kevésbé van így…) – tehát mindenekelőtt a jó gyerekkönyv-illusztráció minőségi. Ez azt jelenti, hogy nem tud bárki illusztrálni egy gyerekkönyvet, az sem, aki amúgy ügyesen rajzol – ez egy szakma, amit meg kell tanulni, és sokat kell gyakorolni. Ha ez az alaptudás megvan, onnan kezdődik – de ez már egy következő lépés – hogy karakteres legyen, passzoljon a szöveghez, ne nyomja el a szöveget, de közben tegyen is hozzá a szöveghez, jelenjenek meg benne olyan információk, amik igazából nincsenek konkrétan leírva stb. Külön kiemelném, hogy az illusztráció alkalmazott műfaj, tehát alkalmazkodnia kell – a szöveghez, a kiadó kéréseihez, egy létező sorozathoz, a gyerekek életkorához, ahhoz, hogy nincs bármennyi hely egy könyvben, hogy adott a méret stb-stb… (tényleg sok mindenhez) – és ezen belül, vagy ezen felül, mégis egyéninek és felismerhetőnek kell lennie. Ez nehéz – de nagy kihívás!

– Mit hiányolsz a mai hazai gyerekkönyv-illusztrációban?

Nagyon sok jó tapasztalatunk van, sok jó illusztrátorral dolgozunk együtt – mégis, valahogy minden új szövegnél azt érzem, hogy pont ilyen illusztrátor, ami ehhez a szöveghez kellene, nincs. Azt hiszem, ez igazából azt jelenti, hogy kevés az illusztrátor, jó lenne, ha sokkal több képzett ember közül válogathatnánk, akik nagyon különböző stílusban rajzolnak (sokszor hiányolom pl. a Quentin Blake vagy Sempé-féle  „könnyű kezes” rajzolást, vagy azt, hogy dinamikusabbak legyenek a képek stb.). Igazából ezért csináltuk az Aranyvackor pályázatot is, és ezt várom a is (ez egyben válasz a következő kérdésekre), hogy találjunk új, képzett, egyéni hanggal rendelkező illusztrátorokat. Szerintem a Billufeszten erre van esélyünk, mert ti jobban eléritek a diákokat és a profikat – a Vackorra, bárhogy is próbálkoztunk, nagyon sok amatőr rajzoló jelentkezett. Ráadásul az Aranyvackor írói pályázat is volt – nálatok most tényleg az illusztrációra koncentrálhatunk.

– Milyen szándékkal alapítjátok meg a Pozsonyi Pagony különdíját az Illusztrációs Fesztiválon? Pontosan ki tartozik a “pályakezdő” kategóriába? (nem jelent meg még könyve? még egyetemista vagy frissen végzett?)

Pályakezdőnek azt nevezem, akinek még nem jelent meg könyve, de – nem győzöm hangsúlyozni! – ezt tanulta, és ezzel szeretne foglalkozni, nemcsak hobbiból, hanem “igazából”. Képzős, iparos végzős diákokat remélek…

Révész Emese


Címke: , , , , , , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő