05.22.
| Táncold körbe Magyarországot online! >>>
06.18.
| Világszerte elérhető lesz a Müpa Wagner-fesztiválja >>>
05.14.
| Ezen a héten a Hóhérokat adja a Miskolci Nemzeti Színház! >>>
05.15.
| Új MADOKE-akció >>>
05.08.
| Vírushelyzet vs. szerzői jog >>>
06.12.
| A Quasimodo költőverseny fesztivállá növi ki magát. >>>
05.11.
| 25 éves a Söndörgő >>>
05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
05.04.
| OSZK – Trianon 100 – Történelmünk tragikus sorsú művészeti alkotásai >>>
04.28.
| Alternatív valóság közösségi filmezéssel >>>
NAPI TANDORI

05.22.
| Online tárlaton láthatók a szegedi Táblaképfestészeti Biennálé alkotásai >>>
05.21.
| Könyvtárak az álhírek ellen a koronavírus-járvány idején is >>>
05.18.
| Elindult a Cinego >>>
05.13.
| Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesText >>>
05.12.
| Nádasy Erika kapta idén a Déryné díjat! >>>
05.05.
| Elstartolt az 1749.hu >>>
05.04.
| Értéket ment és munkahelyeket teremt a Népi Építészeti Program >>>
04.28.
| Zene otthonmaradáshoz – Lounge remix album a Kerekes Bandtől >>>
04.24.
| Dalközpontú urbánus album Subicz Gábortól és zenekarától >>>
04.22.
| Nádasdy Ádám Aegon-díjas >>>

Aczél Géza, Samuel Martin Eno Belinga, Gömöri György, Julesz János, Rékai Anett, Vajsenbek Péter versei

Bene Zoltán, Kovács Katalin, Nyerges Gábor Ádám prózája

Bartha-Kovács Katalin, Éles Árpád, Nagy Fruzsina tanulmánya

Bakonyi István, Baráth Tibor, Kabdebó Lóránt, Lukács Barbara, Sántha József, Széchenyi Ágnes kritikája

>>>

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>

Kő/Papír/Freskó
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019

Az emberek talán egyik legalapvetőbb tulajdonsága a kíváncsiság, még akkor is, ha ez gyakorta pejoratív jelzővel tűnik fel. Megismerni valamit, a kulisszák mögé látni, az ok és okozat összefüggését megtalálni mindig is elemi volt, nota bene e nélkül történelmünket, művészeti kincseinket sem tudnánk megtartani a jelenkor és az utókor számára. Bizonyos tekintetben ebből az aspektusból fakad a restaurátor szakma is, a vágy, hogy ne csak visszahozzuk egy régi kor maradványait, de újra is tudjuk azokat alkotni saját intenciók alapján, mégis tiszteletben tartva az eredeti ideát.

A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról. Bizsergető érzés nézni ezeket a fotográfiákat, hiszen ki tudja lehet, hogy a jövő Pietro Edwards vagy Max von Pettenkoffer[1] kaliberű szakembereit látom épp. A gyűjtemény több specializációra osztódik úgy mint papír és bőr, fém-ötvös, faszobrász, szilikát és festő restaurátor. Minden egyes darabról külön oldalakat lehetne írni, én mégis inkább kiemelek párat, amelyek talán legjobban megragadják azt, hogy milyen irányt vehet a jövőben a restaurátor szakma, melyek azok az anyagok, korok, amelyek még felfedezésre várnak, melyek azok a technikák, amelyek több kiállított darabnál is visszatérnek, népszerűek és mi az, amit akár tanulságként is leszűrhet a befogadó.

Az egyik leginkább látványos alkotás papír és bőr specializációs, 1880-as évekbeli Glóbuszasztal Aradról, amelynek restaurálása Varga Judit munkája. Ennek helyrehozása azért sem volt könnyű, mert a legtöbb sérülés felületi volt, a felületi anyagok előállítása és rögzítése viszont időigényesnek bizonyult, valamint a glóbusz belső részében található apró felületek is javításra szorultak. Szentirmay Boglárka munkája egy ismeretlen itálai mester Ecce Homo című festménye a jól ismert UV-infravörös fény segítségével készített felvételekkel valamint a pergőrétegek injektálásával készült. Így a kép színesebb lett, teltebb és lágyabb árnyalatot kapott, ugyanakkor részleteiben a kontúrok élesebbé váltak. Kiemelkedő még a szilikát specializáció kategóriájában található 1950-es évekbeli Habán kályhacsempe, amelyen Sikéné Kovács Melinda dolgozott. A restaurálás folyamán elektron-mikroszondás vizsgálati technikát alkalmazott, valamint B72-es aceton-etanolos oldattal végzett tisztítást az anyagon. Így a végső formájában a reneszánsz virágos stílust néhol famille verte elemekkel vegyítő minták sokkal látványosabbak lettek, gyakorlatilag visszakapták eredeti színüket, sőt konzerválásra is kerültek.

Feltűnően látványos még Lowack Balázs alkotása a Véssey Gábor-féle P. Brook tanulmánylap 3., amely szintén viszonylag időigényes munkafolyamatnak bizonyult. A restaurálás párakamrában, fokozatos lenehezítéssel zajlott, majd mivel az anyag viszonylag gyorsan vetemedett a papírt farostlemezre rögzítette és légkamrás polikarbonát bevonattal látta el. Kiemelkedőek még Rubóczki Béla szilikát specializációs darabjai, kiváltképp a Rokokó öltözékű női porcelánszobor, melynek restaurálási folyamata során újra kellett gyártani plasztilin segítségével a szobor kezét, valamint annak belső rögzítését is.

Mind a 16–17. századi, mind az 1950-es évek erősen megjelennek a végzős hallgatók munkáiban, és érdekes módon mindkét vonalon manapság egyfajta reneszánsz tetőzik, vagyis a neobarokk stílus legalább annyira kelendő, ha például enteriőrről beszélünk, mint az ötvenes évek letisztult, szocreál formái (Gorka Géza padlóvázái, 1934–44-ig). A kiállított tárgyakról persze inkább beszélhetünk műtárgyként, mint enteriőrként, már csak azért is, mert ugyan vannak olyan darabok, amelyeket maradéktalanul sikerült helyrehozni, fizikailag képtelenség egy átlag lakás szobahőmérsékletén tárolni, főleg mert a regeneráló anyagok többsége is igencsak kényes.

Az irány, amelyet a kiállítás sejtet egészen változatos és egészen széles skálán vetít előre gyakorlatokat. Az, hogy egyre több olyan restaurálási módszer lát napvilágot, amely egyszerre képes reprodukálni az alapanyagot, mégis reformálni az előállítást (például van, ami teljesen környezetbarát) abszolút működőképes, ami pedig a technikai fejlődést illeti rengeteget segít, hogy a restaurálásra specializált számítógépes programokkal, szinte egy az egyben sikerülhet visszahozni és megőrizni azt a koncepciót, amely annak idején az eredeti mű megalkotásának alapját képezte.

 (A kiállítás 2019. szeptember 1-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.)

Tóth Emese

 

Képek forrása: mnm.hu

 

[1] Híres restaurátor mesterek 1770-ben Velencében, a Laboratorio di San Giovanni e Paolo műhely tagjai


Címke: , , , ,
2020.05.25 - tiszatáj

AZ ELSŐ ÁRULÓ

Radikális baloldaliként indult, Pasolini barátjaként tartották számon az idén 81 éves Marco Bellocchiót, jóllehet tavalyi maffiadrámája végképp nem bír semmilyen újító, pláne felforgató szándékkal: Az első áruló olykor csúnya kilengésekkel, de összességében biztos kézzel felépített biopic, amelynek esélye sincs, sőt, talán soha nem is akart a legnagyobbak közé emelkedni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOZÓKY FELÍCIA AKA I AM SOYUZZAL
Az I Am Soyuzt hallgatva úgy érzed magad, mintha belekerültél volna egy álomba, ahol minden megtörténhet. Bozóky Felícia különböző emberi érzelmekkel apellál és közelebb hozza, érthetőbbé teszi őket számunkra. A jelenleg is orvosként praktizáló, sürgősségi osztályon dolgozó singer-songwriter mesél nekünk… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

GERGELY ÁGNES: A SZOMJÚSÁG ÁRA. KÉT REGÉNY
Gergely Ágnes lírája, tárcái, memoárja és regényei szorosan összetartoznak, írásainak mélyrétegeiben beforratlan, újra meg újra feltépett sebek sejlenek fel. Regényei szereplőinek az életét egyéni és kollektív traumák, a személyiséget eltörölni próbáló hatalmi rendszerek alakítják. „Mi is megtapasztaltuk a már elfelejtett szavak – mint éhség, szomjúság és hazátlanság – elemi jelentését” – írja Pilinszky János. Gergely Ágnes azt tárja elénk, mi lett ennek a gyötrelmesen megtapasztalt, majd elfelejteni próbált elemi szomjúságnak az ára… – POLGÁR ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2020.05.18 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNESSEL BENCSIK ORSOLYA BESZÉLGET
Vannak írók, akik a különböző műfajok és műnemek között az átfedéseket keresik, abból építkeznek, és olyan írók is, akikre azt szoktuk mondani, hogy „folyton ugyanazt a szöveget írják”. Én azt hiszem, hogy egyik sem vagyok, és az, hogy különböző műfajokban is dolgozom, éppen amiatt van, hogy a különbözőségük érdekel. Egyébként azt szoktam mondani, mert ez tényleg így van, hogy engem az irodalom egésze izgat. Már kamasz koromban is volt bennem egy ilyen éhség, hogy kipróbáljam a verset, a prózát, az esszét, a levelet, a naplót, a műfordítást, a kritikát és mindent, ami csak az irodalom része […]

>>>
2020.05.17 - tiszatáj

„Villányi László korokat, érzéslehetőségeket, letöréseket, vígságokat, pontos képeket és képzelgéseket ad, ámulatos a változatossága… Egyre olvasom, egyre jobban csodálom. Villányi a mindenkori élvonalak egyik írója, érzelmi felhangjai-lényege révén nem is olyan bő – másképp, persze, tágas – társaságban.” – írta Tandori Dezső… – JANÁKY MARIANNA SOROZATA

>>>
2020.05.16 - tiszatáj

CAPONE
5 év karrierpokol után új filmmel jelentkezett Az erő krónikájával hirtelen felkapottá, majd gyorsan kegyvesztetté vált Josh Trank. Szerzői kommentárokkal dúsított anti-gengsztermozijában végig ott lüktet fiaskójának összes zöngéje: drogmámoros, alkoholgőzben pácolt, kreatív nézeteltérésekkel, végül idegösszeomlással dúsított rendezőpályáját a szesztilalom legismertebb gengszterének hattyúdalával állítja párhuzamba… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.13 - tiszatáj

RESET – AZ IRODALOM MOST IS ÖSSZEKÖT Mi történik akkor, ha megnyomjuk a reset gombot és a rendszer leáll, újraindul? Mi történik a társadalommal, a mindennapokkal, a kapcsolatokkal, a világ megszokott működésével? Az idén, második alkalommal szeptemberre tervezett PesText Nemzetközi […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő