10.15.
| Próza Nostra – II. Végtelen határok – Konferencia a popkultúráról >>>
10.11.
| DANTE 700 >>>
10.08.
| Huszonötödik évfordulóját ünnepli idén a szegedi Grand Café >>>
10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
10.11.
| ZSIBBADÁS – Zsemberi-Szígyártó Miklós művészeti albumának bemutatója >>>
10.08.
| Fodor Barbara és Rácz Laura Lili: Évszakváltás >>>
10.04.
| Grand Café – Ráolvasás 10. – Szálinger Balázs: Al-dunai álom >>>
10.04.
| Somogyi Könyvtár – Országos Könyvtári Napok >>>
10.03.
| Balszerencsét! Fesztivál – adománygyűjtés >>>
09.30.
| Grand Café Szeged – Irodalmi Diszkó minifeszt >>>
09.25.
| Ők a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál idei díjazottjai >>>
09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

>>>

MARKÓ BÉLA A SZEGEDI BÖLCSÉSZKARON
A Magyar Könyvkiadók Napján az erdélyi magyar kultúra és közélet kiemelkedő egyénisége, a szegedi irodalmárokkal régóta jó kapcsolatot ápoló Markó Béla költő is vendége volt a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának, ahol Fried István irodalomtörténésszel beszélgetett pályájáról, költészetéről és A haza milyen? című új kötetéről… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>

Igenek és nemek
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN

Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják.

Két produkció is érkezett Horváth Nórától a szegedi deszkákra, melyeket egymás után játszottak hétfőn a Kisszínházban. A másodikkal kezdem, azzal, amelyikre a Lábán Rudolf-díjat kapta, a Beat cíművel, mert ez a darab olyan elementáris hatást keltett, amit igen ritkán lehet megtapasztalni a kortárs tánc szcénában. Pedig az előadás célja nemesen egyszerű: ezzel a művel olyan előadást akartunk létrehozni, ami népszerűsíti a kortárs táncot – mondta az alkotó egy interjúban, melynek a tematikus kiindulópontja maga a tánc lett, pontosabban azok a mozgásformák, amelyek ma népszerűek, mint például a hip hop. Nagyon tetszett, ahogy (ugyanebben a beszélgetésben) Nóra partnere, Ivanov Gábor magyarázta a lényeget, ő úgy fogalmazott, hogy bizonyos értelemben (beleértve a néptáncot is) ezek úgynevezett „párzási táncok” vagyis van egyfajta párválasztási funkciójuk.

Nos, erre épül a darab tematikája, pontosabban arra, hogyan változik az idők folyamán a férfi-nő viszony belső dominanciája és erő-egyensúlya, mennyire determináns az illemtan, és hogyan hágja át a szabályokat a vérmérséklet. Röviden: miképp bonyolítjuk a párválasztásainkat. A színpadon mindez egymásba átforduló táncstílusokban bontakozik ki, amihez Porteleki Áron zenei szerkesztő egy iszonyú dinamikus, a nézőt is ritmizálásra késztető, a stílusváltásokat észrevétlenül átvezető zenei alapot rakott le.

Ebben a folyamatban nem csak a táncosok, de a nézők sem lanyhulnak, pedig a színpadon végig két embert látunk, akik a párkeresés tematikájának örve alatt, valójában a mozgásművészet abc-jébe vezetnek be a legtriviálisabb módon. Az egyet balra, egyet jobbra még a falábúaknak is megy, az előadás is így indul, és pillanatok alatt kiderül, hogy már ennyi is elég a teljességhez, hiszen egy apró nyújtással, észrevétlen tengelyváltással lépésről lépésre is bejárható a mindenség. Ami az alaplépésekre rakódik, illetve abból kinő, az lesz a stílus, jelen esetben a férfi és a nő közötti kapcsolat nyelve.

*

A másik, vagyis az AfterEverAfter című nyitó darab, amelyben Oberfrank Réka Horváth Nóra partnere, mindenben ellentéte a Beat-nek. Először is itt, a Beat csupasz színpadával szemben, a darab szcenírozott környezetbe ágyazódik berendezési tárgyakkal és kellékekkel, melyeknek az előadás során funkciója lesz. A felvezetés komótosságában viszont van azonosság, a hosszas, lassú indítás mintha a gondolat születésébe avatna be, s mintha a nézők hangulati akklimatizálódására hagyna időt.

Ennek megfelelően a mozgás is lassan építkező. Hosszú, mozdulatlan állóképpel kezdődik a darab: két mélázó/unatkozó lány ül egy asztalnál, és megfontoltan alkoholizálnak. Majd a női mivolt különböző létformáit sorakoztatják egymás után, melynek során például igen szellemesen jelenítik meg a konyhai robot nyűgét, bravúrosan a nemi vágyat, költőien a magányt és a reményt. A koreográfiában váltakozik a dinamika és az extrém módon lassított mozgás, ami tényleg olyan, mint egy végletekig lelassított felvétel. Mindezt sok humorral kapjuk, plusz (talán mondani sem kell) akrobatikus elemekkel megtűzdelve.

Ez a két darab a Thealter új (al)programjának, az IZP-esteknek volt az első előadása. A betűszó Imre Zoltán Programot jelent, melynek keretében fiatal, pályakezdő táncosok valósíthatják meg előadásaikat. Szegeden ennél valamivel többet jelent mindez, mivel Imre Zoltán a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályáját, majd ő alapította meg a szegedi kortárs balett társulatot.

Egyébként a cikk címében szereplő nemek nem a tagadás szava, hanem a gender magyar megfelelője. Az idei Thealter fesztivál a női témákra fókuszál, de épp ezért, elkerülhetetlen a „nemek harca”. A hétfői nap a táncé volt, a kisszínházi előadás után este, a Zsinagógában egy szlovák-cseh, férfi-nő duó fellépését vártuk ugyanebben a témában. Bár a műsorfüzet biztatott, az előadás csalódást okozott. Sajnos, az est legnagyobb érdekessége abból állt, hogy a lebetegedett női partnert férfi kolléga helyettesítette, így a hosszúra nyúlt viaskodásban kizárólag a nemi szerepek szabadsága nyert (némi) értelmet.

Ibos Éva

 

Fotó: thealterphoto2019


Címke: , , , , , , , , , ,

Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/tiszataj/tiszatajonline.hu/wp-content/themes/tiszataj/post.php on line 118
2021.10.16 - tiszatáj

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

Tovább olvasom >>>
2021.10.15 - tiszatáj

GONÇALO M. TAVARES: TÁNCKÖNYV
Miért ejt zavarba Gonçalo M. Tavares Tánckönyve? Leginkább azért, mert folyamatosan kimozdít a megszokott olvasási stratégiánkból. Ha végigolvassuk a 106 költeményből álló kötetet, tettre készen kell figyelnünk arra, épp merre taszít, ránt a szöveg, mikor húzza ki lábunk alól az épp megszerzett olvasói pozíciónkat… – BORBÁTH PÉTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

CSAPDA A NETEN
4 éve forró pont a #MeToo, valamint legalább ennyi ideje képez beszédtémát a cyberbullying: Barbora Chalupová és Vít Klusák közös dokumentumfilmje megfelelő tárgyismerettel hozza közös nevezőre a dilemmákat, egyszerre új és taszítóan ismerős világba kalauzolva az érdeklődőket… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

TÁRLATTAL IS EMLÉKEZNEK A 700 ÉVE ELHUNYT KÖLTŐRE A TISZATÁJ SZALONBAN
A 700 éve elhunyt olasz költőre, Dantéra emlékeztek hétfőn a Tiszatáj Szalonban, ahol Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg Géczi János október végéig látható dekollázs tárlatát, majd Pál József irodalomtörténésszel és a kiállító költővel, képzőművésszel az Isteni színjátékról is beszélgetett… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.12 - tiszatáj

HANSÁGI ÁGNES: LÁTHATATLAN LIMESEK
Hansági Ágnes kötete a Tempevölgy gondozásában jelent meg, témáját tekintve pedig határjelenségekre fókuszál, amelyek két nagyobb témára oszlanak: történeti és mediális szempontú tanulmányokra. Egy-egy nagyobb fejezeten belül is széles merítéssel találkozhatunk, hiszen Hansági különböző, egymástól eltérő jelenségeket vizsgálva mutatja be az irodalmi limeseket… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.10 - tiszatáj

KUKORELLY ENDRE: Cé Cé Cé Pé AVAGY LASSÚDAD HALADÁS A KOMMUNIZMUS FELÉ
Egy új interjúformát álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) „beszélgetek”. Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege… – JANÁKY MARIANNA KÖNYVINTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.09 - tiszatáj

MAGYAR BANDA: 12 BETYÁR
Finoman szólva is némi kétkedéssel fordultam egy olyan produkció felé, amely bevallása szerint „az autentikus népzenét a megszokottól eltérő szemszögből” kívánja bemutatni. Ilyen mondatok olvasása kapcsán orbitális tévedések és véget nem érő definíciós viták rémlenek fel bennem a világ- és népzene mibenlétéről. A zenekar tagjai azonban mást ígértek, és hál’ Istennek nem kellett csalódnom… – PIPCZ ILLÉS AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.07 - tiszatáj

MEZEY KATALIN: RÉGI NAPOK RENDJE
Mezey Katalin azon szerzők közé tartozik, akik több műfajban is kipróbálták tehetségüket. Prózaíró, költő és műfordító. Számos verseskönyv és prózakötet után legutóbb a Régi napok rendje novelláit vehettük kezünkbe. Két fő részből áll a mű: az első fejezet hét novellája még 1987-ből való, a többi nyolc pedig a 2014-es Ismernek téged után keletkezett. A több évtizedes eltérés ellenére egységesnek mondható a Régi napok rendje…– BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)