07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Feminista olvasatok
2019.08.05 - tiszatáj

NŐI SORSOK, TÖRTÉNETEK
A 29. THEALTER FESZTIVÁLON

Elsősorban a két zseniális fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke jóvoltából a hétvégén már tényleg a nők, a női témák és a feminista olvasatok domináltak a 29. THEALTER Fesztiválon.

Hány előadást lehet egy nap befogadni? Erről tanakodtak többen is a következő produkcióra várva vasárnap este a Régi Zsinagóga nézőterén. A 29. THEALTER Fesztivál kilenc napja alatt mind a 65 eseményen csak a legszívósabb és legelszántabb ifjú kritikusok képesek részt venni, az átlagnézőnek – ha egyáltalán van ilyen – a napi egy-két előadás megemésztése is kihívás. Persze egy fesztivál nem is arról szól, hogy mindig, mindenhol ott kell lenni, aki csak néhány gyöngyszemet választott ki a gazdag kínálatból, az is jól járt vele.

A pénteki nyitó nap után a hétvégén pörgött fel teljes fordulatszámra a THEALTER, Keserű Imrék kalandtúrájára és érintésterápiájára, a bOyssey projekt képzeletbeli Pirezisztánban játszódó Escape című interaktív produkciójára két nap alatt háromszor is vevő volt a közönség a Vasvári szakgimnáziumban.

Átfutottam ugyan a Manna Produkció Call Girl című előadásának ajánlóját, de arra már csak szombat délután, a Régi Zsinagóga nézőterén ülve jöttem rá, hogy a monodráma előadóját, Mészáros Piroskát az Alföldi-érában több produkcióban is láttam a Nemzeti Színházban. Nem is értem, eddig miért nem jegyeztem meg a nevét, amikor hatalmas tehetség, szerintem Dajka Margit kaliberű – ahogy M.G.P. nevezte a nagy elődöt – zseniális tragikomika.

Persze az is lehet, ez csak ebből a jól megírt, frenetikus humorral átszőtt és elképesztően hatásosan színpadra állított élettörténetből derülhetett ki. Mészáros Piroskára a 2013-as hatalomátvétel után nem tartott igényt a Nemzeti új direkciója, szabadúszó lett. Mivel ez egyet jelentett a teljes anyagi bizonytalansággal, angol, német és spanyol nyelvtudását kamatoztatva, és a havi fix csábításának engedve munkát vállalt egy multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálatán. Szerencsére a színészetet sem adta fel, egyszer egy forgatás közben mesélt Gryllus Dorkának a tapasztalatairól, akinek annyira megtetszettek a hihetetlenül vicces sztorik, hogy arra biztatta, írjon belőle egy darabot. Boronkay Somával együttműködve elkészült a szöveg, Spáh Dávid rendezésében pedig olyan fergeteges, friss és mai előadás született, amit szerintem nem elég egyszer látni. Minden munkavállalóval megnézetném, aki valaha is dolgozott már csapatépítő tréningeket, mechanikus teljesítményértékelést és szigorú munkahelyi hierarchiát tartó multicégnél.

Mészáros Piroska tökéletesen hiteles és önazonos ebben a szerepben, amire persze lehetne legyinteni: hogyne lenne, amikor önmagát játssza. Ám az őszinteségnek, kitárulkozásnak ez a foka már nemcsak jóleső röhögőgörcsöt tud okozni, hanem sokszor megrendítő is. Amikor épp nem ezt a két érzelmi szélsőséget éli meg a néző, figyelme akkor sem lankadhat, mert a darab „közép lágéban” is jól szól, az ötletes videobejátszásoknak is köszönhetően nincs benne egyetlen üresjárat, unalmas szakasz. A monodráma „hősnőjének” tiszta hangja is érdekes: egy okos, a helyzetét és önmagát pontosan felmérő, a realitásokkal tökéletesen tisztában lévő fiatal nő – akinek, úgy látszik, immár nemcsak a színpad és a játék, az írás is sorskérdés.

A kisszínház színpadára telepített mobil nézőtérről láthatta a közönség szombat este Kelemen Kristóf darabját, a Megfigyelőket, ami a hatvanas években Budapesten játszódik. Az állambiztonság figyelmét felkelti a színművészetin filmrendezést tanuló magyar származású londoni vendéghallgató, Michael Besenczy – Rétfalvi Tamás alakítja –, akiről azt gyanítják, az angol hírszerzésnek kémkedik. Környezetét igyekeznek rávenni arra, hogy férkőzzenek a bizalmába, jelentsenek róla. A korszakot korabeli tárgyakkal, tévével, bárszekrénnyel, jellegzetes fotelekkel is megidéző produkcióban az a legérdekesebb, hogy bár a helyzetek, viszonyok, rendszerek több mint fél évszázad múltán manapság teljesen mások, a nézőnek folyton a mai párhuzamok kattognak az agyában. A szereplők mindannyian jók. Baki Dániel a figura őrlődését plasztikusan megmutatva kelti életre a Rómeó fedőnevet kapott főiskolai hallgató ügynököt, akit titkolt homoszexualitásával megzsarolva bírnak rá, hogy csoporttársáról jelentsen. Menyasszonyát, a helyzetet és a problémákat nem pontosan értő, de női és művészi érzékenységével mégiscsak érzékelő Juditot Józsa Bettina formálja meg, aki a betétdalát is pazarul énekli. Réti Iringó Puma ügynök és a megbízható elvtársnő szerepében is fanyar humorával hat. A tartó tisztet, Horváth hadnagyot Jankovics Péter idegbeteg, kissé kényszeres személyiségnek mutatja, akinek a munkáján kívül nemigen van élete. Talán ha a figurákat még több színnel, ízzel, mikrotörténettel tették volna plasztikusabbá, az a különben jól megírt sztorinak is hasznára válhatott volna, kevésbé tűnne kicsit kimódoltnak, papírízűnek a darab.

Vasárnap délután a fesztivál programjában is adták a REÖK klausztrofóbiásoknak nemigen ajánlható kicsi és szűk pincéjében Mrozek képzelt rendőrállamban játszódó abszurd komédiáját, a Rendőrséget. Herczeg T. Tamás minimalista rendezését a szegedi közönség már ismeri, sokszor játszották, most is telt házzal ment. Az 1958-ban írt darab döbbenetesen aktuális, pontosabban amíg lesznek illiberális államalakulatok, addig örökzöld marad – a nézők most is értékelték a mai magyarországi viszonyokra rímelő mondatokat.

Franz Kafka kultuszregénye, A per színpadi változatát Tárnoki Márk rendezésében a FAQ Színház és a színművészeti hallgatói hozták el a kisszínházba. A hihetetlenül felpörgetett tempójú előadásban az összes színész felbukkant Josef K. szerepében is, ahogy az ajánlóban fogalmaztak: „az alkotók a mű modernizálásával a mai fiatal felnőttek tapasztalatait kutatják egy olyan világban, ahol a közéletben már nincsenek szabályok”. Talán ennek is köszönhető, hogy épp a mai valósággal különös párbeszédet folytató mondatok hatottak leginkább. Több mint negyven éve járok a kisszínházba, de még egyetlen produkciót sem láttam, ami akár csak megközelítőleg úgy kihasználta volna az épület adottságait, mint most a színművészetiseké. A közönség a színpadról kezdte nézni az előadást, majd egy ponton a nézőtér is színpad lett, majd az előcsarnok is, végül a nézőtérre visszaülő emberek között is játszottak a szereplők.

Hogy tényleg a nők és a női témák lennének a fókuszban, különösebben nem tapasztaltam eddig a fesztiválon, ezért is hatott üdítően vasárnap késő este az Örkény Színház produkciója, Az üvegbúra. Sylvia Plath kultuszregénye egyfajta feminista nézőpontú női fejlődéstörténetet, ezért is érdekes, hogy egy fiatal rendező, Widder Kristóf milyen biztos kézzel és érzékenyen állította színpadra. Persze nagyszerű partnerei is voltak ebben: az eredeti szöveget okosan adaptáló Gábor Sára dramaturg, a pazar és flottul működő látványvilágért felelős Kálmán Eszter és a szereplők. Mindenekelőtt az Esther Greenwoodot és vele a fülledt erotikával átitatott ötvenes évek Amerikáját is életre keltő Zsigmond Emőke, aki lélegzetelállítóan szép, finom és törékeny, mintha maga Grace Kelly lépne elénk elénk a vászonról fénykorában, ugyanakkor humorával, intelligenciájával is azonnal rabul ejti a nézőt. Kitűnő partnerei a több figurát is megformáló Kókai Tünde és Dóra Béla.

Szóval a két női sors és a két megjegyzendő zseniális, fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke nekem már bejött.

Kösz THEALTER!

Hollósi Zsolt

 

Rendőrség (Fotó: Révész Róbert) Megfigyelők (Fotó: Csányi Krisztina) A per (Fotó: Révész Róbert) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit)

Fotó: thealterphoto2019


Címke: , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő