02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Feminista olvasatok
2019.08.05 - tiszatáj

NŐI SORSOK, TÖRTÉNETEK
A 29. THEALTER FESZTIVÁLON

Elsősorban a két zseniális fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke jóvoltából a hétvégén már tényleg a nők, a női témák és a feminista olvasatok domináltak a 29. THEALTER Fesztiválon.

Hány előadást lehet egy nap befogadni? Erről tanakodtak többen is a következő produkcióra várva vasárnap este a Régi Zsinagóga nézőterén. A 29. THEALTER Fesztivál kilenc napja alatt mind a 65 eseményen csak a legszívósabb és legelszántabb ifjú kritikusok képesek részt venni, az átlagnézőnek – ha egyáltalán van ilyen – a napi egy-két előadás megemésztése is kihívás. Persze egy fesztivál nem is arról szól, hogy mindig, mindenhol ott kell lenni, aki csak néhány gyöngyszemet választott ki a gazdag kínálatból, az is jól járt vele.

A pénteki nyitó nap után a hétvégén pörgött fel teljes fordulatszámra a THEALTER, Keserű Imrék kalandtúrájára és érintésterápiájára, a bOyssey projekt képzeletbeli Pirezisztánban játszódó Escape című interaktív produkciójára két nap alatt háromszor is vevő volt a közönség a Vasvári szakgimnáziumban.

Átfutottam ugyan a Manna Produkció Call Girl című előadásának ajánlóját, de arra már csak szombat délután, a Régi Zsinagóga nézőterén ülve jöttem rá, hogy a monodráma előadóját, Mészáros Piroskát az Alföldi-érában több produkcióban is láttam a Nemzeti Színházban. Nem is értem, eddig miért nem jegyeztem meg a nevét, amikor hatalmas tehetség, szerintem Dajka Margit kaliberű – ahogy M.G.P. nevezte a nagy elődöt – zseniális tragikomika.

Persze az is lehet, ez csak ebből a jól megírt, frenetikus humorral átszőtt és elképesztően hatásosan színpadra állított élettörténetből derülhetett ki. Mészáros Piroskára a 2013-as hatalomátvétel után nem tartott igényt a Nemzeti új direkciója, szabadúszó lett. Mivel ez egyet jelentett a teljes anyagi bizonytalansággal, angol, német és spanyol nyelvtudását kamatoztatva, és a havi fix csábításának engedve munkát vállalt egy multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálatán. Szerencsére a színészetet sem adta fel, egyszer egy forgatás közben mesélt Gryllus Dorkának a tapasztalatairól, akinek annyira megtetszettek a hihetetlenül vicces sztorik, hogy arra biztatta, írjon belőle egy darabot. Boronkay Somával együttműködve elkészült a szöveg, Spáh Dávid rendezésében pedig olyan fergeteges, friss és mai előadás született, amit szerintem nem elég egyszer látni. Minden munkavállalóval megnézetném, aki valaha is dolgozott már csapatépítő tréningeket, mechanikus teljesítményértékelést és szigorú munkahelyi hierarchiát tartó multicégnél.

Mészáros Piroska tökéletesen hiteles és önazonos ebben a szerepben, amire persze lehetne legyinteni: hogyne lenne, amikor önmagát játssza. Ám az őszinteségnek, kitárulkozásnak ez a foka már nemcsak jóleső röhögőgörcsöt tud okozni, hanem sokszor megrendítő is. Amikor épp nem ezt a két érzelmi szélsőséget éli meg a néző, figyelme akkor sem lankadhat, mert a darab „közép lágéban” is jól szól, az ötletes videobejátszásoknak is köszönhetően nincs benne egyetlen üresjárat, unalmas szakasz. A monodráma „hősnőjének” tiszta hangja is érdekes: egy okos, a helyzetét és önmagát pontosan felmérő, a realitásokkal tökéletesen tisztában lévő fiatal nő – akinek, úgy látszik, immár nemcsak a színpad és a játék, az írás is sorskérdés.

A kisszínház színpadára telepített mobil nézőtérről láthatta a közönség szombat este Kelemen Kristóf darabját, a Megfigyelőket, ami a hatvanas években Budapesten játszódik. Az állambiztonság figyelmét felkelti a színművészetin filmrendezést tanuló magyar származású londoni vendéghallgató, Michael Besenczy – Rétfalvi Tamás alakítja –, akiről azt gyanítják, az angol hírszerzésnek kémkedik. Környezetét igyekeznek rávenni arra, hogy férkőzzenek a bizalmába, jelentsenek róla. A korszakot korabeli tárgyakkal, tévével, bárszekrénnyel, jellegzetes fotelekkel is megidéző produkcióban az a legérdekesebb, hogy bár a helyzetek, viszonyok, rendszerek több mint fél évszázad múltán manapság teljesen mások, a nézőnek folyton a mai párhuzamok kattognak az agyában. A szereplők mindannyian jók. Baki Dániel a figura őrlődését plasztikusan megmutatva kelti életre a Rómeó fedőnevet kapott főiskolai hallgató ügynököt, akit titkolt homoszexualitásával megzsarolva bírnak rá, hogy csoporttársáról jelentsen. Menyasszonyát, a helyzetet és a problémákat nem pontosan értő, de női és művészi érzékenységével mégiscsak érzékelő Juditot Józsa Bettina formálja meg, aki a betétdalát is pazarul énekli. Réti Iringó Puma ügynök és a megbízható elvtársnő szerepében is fanyar humorával hat. A tartó tisztet, Horváth hadnagyot Jankovics Péter idegbeteg, kissé kényszeres személyiségnek mutatja, akinek a munkáján kívül nemigen van élete. Talán ha a figurákat még több színnel, ízzel, mikrotörténettel tették volna plasztikusabbá, az a különben jól megírt sztorinak is hasznára válhatott volna, kevésbé tűnne kicsit kimódoltnak, papírízűnek a darab.

Vasárnap délután a fesztivál programjában is adták a REÖK klausztrofóbiásoknak nemigen ajánlható kicsi és szűk pincéjében Mrozek képzelt rendőrállamban játszódó abszurd komédiáját, a Rendőrséget. Herczeg T. Tamás minimalista rendezését a szegedi közönség már ismeri, sokszor játszották, most is telt házzal ment. Az 1958-ban írt darab döbbenetesen aktuális, pontosabban amíg lesznek illiberális államalakulatok, addig örökzöld marad – a nézők most is értékelték a mai magyarországi viszonyokra rímelő mondatokat.

Franz Kafka kultuszregénye, A per színpadi változatát Tárnoki Márk rendezésében a FAQ Színház és a színművészeti hallgatói hozták el a kisszínházba. A hihetetlenül felpörgetett tempójú előadásban az összes színész felbukkant Josef K. szerepében is, ahogy az ajánlóban fogalmaztak: „az alkotók a mű modernizálásával a mai fiatal felnőttek tapasztalatait kutatják egy olyan világban, ahol a közéletben már nincsenek szabályok”. Talán ennek is köszönhető, hogy épp a mai valósággal különös párbeszédet folytató mondatok hatottak leginkább. Több mint negyven éve járok a kisszínházba, de még egyetlen produkciót sem láttam, ami akár csak megközelítőleg úgy kihasználta volna az épület adottságait, mint most a színművészetiseké. A közönség a színpadról kezdte nézni az előadást, majd egy ponton a nézőtér is színpad lett, majd az előcsarnok is, végül a nézőtérre visszaülő emberek között is játszottak a szereplők.

Hogy tényleg a nők és a női témák lennének a fókuszban, különösebben nem tapasztaltam eddig a fesztiválon, ezért is hatott üdítően vasárnap késő este az Örkény Színház produkciója, Az üvegbúra. Sylvia Plath kultuszregénye egyfajta feminista nézőpontú női fejlődéstörténetet, ezért is érdekes, hogy egy fiatal rendező, Widder Kristóf milyen biztos kézzel és érzékenyen állította színpadra. Persze nagyszerű partnerei is voltak ebben: az eredeti szöveget okosan adaptáló Gábor Sára dramaturg, a pazar és flottul működő látványvilágért felelős Kálmán Eszter és a szereplők. Mindenekelőtt az Esther Greenwoodot és vele a fülledt erotikával átitatott ötvenes évek Amerikáját is életre keltő Zsigmond Emőke, aki lélegzetelállítóan szép, finom és törékeny, mintha maga Grace Kelly lépne elénk elénk a vászonról fénykorában, ugyanakkor humorával, intelligenciájával is azonnal rabul ejti a nézőt. Kitűnő partnerei a több figurát is megformáló Kókai Tünde és Dóra Béla.

Szóval a két női sors és a két megjegyzendő zseniális, fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke nekem már bejött.

Kösz THEALTER!

Hollósi Zsolt

 

Rendőrség (Fotó: Révész Róbert) Megfigyelők (Fotó: Csányi Krisztina) A per (Fotó: Révész Róbert) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit)

Fotó: thealterphoto2019


Címke: , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő