12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Feminista olvasatok
2019.08.05 - tiszatáj

NŐI SORSOK, TÖRTÉNETEK
A 29. THEALTER FESZTIVÁLON

Elsősorban a két zseniális fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke jóvoltából a hétvégén már tényleg a nők, a női témák és a feminista olvasatok domináltak a 29. THEALTER Fesztiválon.

Hány előadást lehet egy nap befogadni? Erről tanakodtak többen is a következő produkcióra várva vasárnap este a Régi Zsinagóga nézőterén. A 29. THEALTER Fesztivál kilenc napja alatt mind a 65 eseményen csak a legszívósabb és legelszántabb ifjú kritikusok képesek részt venni, az átlagnézőnek – ha egyáltalán van ilyen – a napi egy-két előadás megemésztése is kihívás. Persze egy fesztivál nem is arról szól, hogy mindig, mindenhol ott kell lenni, aki csak néhány gyöngyszemet választott ki a gazdag kínálatból, az is jól járt vele.

A pénteki nyitó nap után a hétvégén pörgött fel teljes fordulatszámra a THEALTER, Keserű Imrék kalandtúrájára és érintésterápiájára, a bOyssey projekt képzeletbeli Pirezisztánban játszódó Escape című interaktív produkciójára két nap alatt háromszor is vevő volt a közönség a Vasvári szakgimnáziumban.

Átfutottam ugyan a Manna Produkció Call Girl című előadásának ajánlóját, de arra már csak szombat délután, a Régi Zsinagóga nézőterén ülve jöttem rá, hogy a monodráma előadóját, Mészáros Piroskát az Alföldi-érában több produkcióban is láttam a Nemzeti Színházban. Nem is értem, eddig miért nem jegyeztem meg a nevét, amikor hatalmas tehetség, szerintem Dajka Margit kaliberű – ahogy M.G.P. nevezte a nagy elődöt – zseniális tragikomika.

Persze az is lehet, ez csak ebből a jól megírt, frenetikus humorral átszőtt és elképesztően hatásosan színpadra állított élettörténetből derülhetett ki. Mészáros Piroskára a 2013-as hatalomátvétel után nem tartott igényt a Nemzeti új direkciója, szabadúszó lett. Mivel ez egyet jelentett a teljes anyagi bizonytalansággal, angol, német és spanyol nyelvtudását kamatoztatva, és a havi fix csábításának engedve munkát vállalt egy multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálatán. Szerencsére a színészetet sem adta fel, egyszer egy forgatás közben mesélt Gryllus Dorkának a tapasztalatairól, akinek annyira megtetszettek a hihetetlenül vicces sztorik, hogy arra biztatta, írjon belőle egy darabot. Boronkay Somával együttműködve elkészült a szöveg, Spáh Dávid rendezésében pedig olyan fergeteges, friss és mai előadás született, amit szerintem nem elég egyszer látni. Minden munkavállalóval megnézetném, aki valaha is dolgozott már csapatépítő tréningeket, mechanikus teljesítményértékelést és szigorú munkahelyi hierarchiát tartó multicégnél.

Mészáros Piroska tökéletesen hiteles és önazonos ebben a szerepben, amire persze lehetne legyinteni: hogyne lenne, amikor önmagát játssza. Ám az őszinteségnek, kitárulkozásnak ez a foka már nemcsak jóleső röhögőgörcsöt tud okozni, hanem sokszor megrendítő is. Amikor épp nem ezt a két érzelmi szélsőséget éli meg a néző, figyelme akkor sem lankadhat, mert a darab „közép lágéban” is jól szól, az ötletes videobejátszásoknak is köszönhetően nincs benne egyetlen üresjárat, unalmas szakasz. A monodráma „hősnőjének” tiszta hangja is érdekes: egy okos, a helyzetét és önmagát pontosan felmérő, a realitásokkal tökéletesen tisztában lévő fiatal nő – akinek, úgy látszik, immár nemcsak a színpad és a játék, az írás is sorskérdés.

A kisszínház színpadára telepített mobil nézőtérről láthatta a közönség szombat este Kelemen Kristóf darabját, a Megfigyelőket, ami a hatvanas években Budapesten játszódik. Az állambiztonság figyelmét felkelti a színművészetin filmrendezést tanuló magyar származású londoni vendéghallgató, Michael Besenczy – Rétfalvi Tamás alakítja –, akiről azt gyanítják, az angol hírszerzésnek kémkedik. Környezetét igyekeznek rávenni arra, hogy férkőzzenek a bizalmába, jelentsenek róla. A korszakot korabeli tárgyakkal, tévével, bárszekrénnyel, jellegzetes fotelekkel is megidéző produkcióban az a legérdekesebb, hogy bár a helyzetek, viszonyok, rendszerek több mint fél évszázad múltán manapság teljesen mások, a nézőnek folyton a mai párhuzamok kattognak az agyában. A szereplők mindannyian jók. Baki Dániel a figura őrlődését plasztikusan megmutatva kelti életre a Rómeó fedőnevet kapott főiskolai hallgató ügynököt, akit titkolt homoszexualitásával megzsarolva bírnak rá, hogy csoporttársáról jelentsen. Menyasszonyát, a helyzetet és a problémákat nem pontosan értő, de női és művészi érzékenységével mégiscsak érzékelő Juditot Józsa Bettina formálja meg, aki a betétdalát is pazarul énekli. Réti Iringó Puma ügynök és a megbízható elvtársnő szerepében is fanyar humorával hat. A tartó tisztet, Horváth hadnagyot Jankovics Péter idegbeteg, kissé kényszeres személyiségnek mutatja, akinek a munkáján kívül nemigen van élete. Talán ha a figurákat még több színnel, ízzel, mikrotörténettel tették volna plasztikusabbá, az a különben jól megírt sztorinak is hasznára válhatott volna, kevésbé tűnne kicsit kimódoltnak, papírízűnek a darab.

Vasárnap délután a fesztivál programjában is adták a REÖK klausztrofóbiásoknak nemigen ajánlható kicsi és szűk pincéjében Mrozek képzelt rendőrállamban játszódó abszurd komédiáját, a Rendőrséget. Herczeg T. Tamás minimalista rendezését a szegedi közönség már ismeri, sokszor játszották, most is telt házzal ment. Az 1958-ban írt darab döbbenetesen aktuális, pontosabban amíg lesznek illiberális államalakulatok, addig örökzöld marad – a nézők most is értékelték a mai magyarországi viszonyokra rímelő mondatokat.

Franz Kafka kultuszregénye, A per színpadi változatát Tárnoki Márk rendezésében a FAQ Színház és a színművészeti hallgatói hozták el a kisszínházba. A hihetetlenül felpörgetett tempójú előadásban az összes színész felbukkant Josef K. szerepében is, ahogy az ajánlóban fogalmaztak: „az alkotók a mű modernizálásával a mai fiatal felnőttek tapasztalatait kutatják egy olyan világban, ahol a közéletben már nincsenek szabályok”. Talán ennek is köszönhető, hogy épp a mai valósággal különös párbeszédet folytató mondatok hatottak leginkább. Több mint negyven éve járok a kisszínházba, de még egyetlen produkciót sem láttam, ami akár csak megközelítőleg úgy kihasználta volna az épület adottságait, mint most a színművészetiseké. A közönség a színpadról kezdte nézni az előadást, majd egy ponton a nézőtér is színpad lett, majd az előcsarnok is, végül a nézőtérre visszaülő emberek között is játszottak a szereplők.

Hogy tényleg a nők és a női témák lennének a fókuszban, különösebben nem tapasztaltam eddig a fesztiválon, ezért is hatott üdítően vasárnap késő este az Örkény Színház produkciója, Az üvegbúra. Sylvia Plath kultuszregénye egyfajta feminista nézőpontú női fejlődéstörténetet, ezért is érdekes, hogy egy fiatal rendező, Widder Kristóf milyen biztos kézzel és érzékenyen állította színpadra. Persze nagyszerű partnerei is voltak ebben: az eredeti szöveget okosan adaptáló Gábor Sára dramaturg, a pazar és flottul működő látványvilágért felelős Kálmán Eszter és a szereplők. Mindenekelőtt az Esther Greenwoodot és vele a fülledt erotikával átitatott ötvenes évek Amerikáját is életre keltő Zsigmond Emőke, aki lélegzetelállítóan szép, finom és törékeny, mintha maga Grace Kelly lépne elénk elénk a vászonról fénykorában, ugyanakkor humorával, intelligenciájával is azonnal rabul ejti a nézőt. Kitűnő partnerei a több figurát is megformáló Kókai Tünde és Dóra Béla.

Szóval a két női sors és a két megjegyzendő zseniális, fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke nekem már bejött.

Kösz THEALTER!

Hollósi Zsolt

 

Rendőrség (Fotó: Révész Róbert) Megfigyelők (Fotó: Csányi Krisztina) A per (Fotó: Révész Róbert) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit)

Fotó: thealterphoto2019


Címke: , , ,
2019.11.21 - tiszatáj

DIMÉNY H. ÁRPÁD: LEVELEK A SZOMSZÉD SZOBÁBA
A szerelem és az elmúlás, a költészet e két örök témája körül gravitáltatja verseit Levelek a szomszéd szobába című kötetében Dimény H[aszmann]. Árpád. Versei a szerelem motiválta férfi-nő viszony szinte összes spektrumát érintik: az ábrándozást, a vágyódást, a boldog beteljesülést, az erotikát, a családalapítást, a gyermeknevelést, a féltékenységet, a gondoskodást, a szakítást és megbocsátást, s természetesen ezek számos egymásba játszó variációját is… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő