08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Szárnyasoltár helyett
2019.08.01 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT
FÖLDALATTI OLTÁR CÍMŰ VERSESKÖTETÉRŐL

Semmi bajod nem eshet. Suttogta a Földalatti Oltár két sor között. Vigyázok rád, itt biztonságban vagy. Most megmutatok Neked pár dolgot. Megmutatom, hogy milyen volt a ’80-as, illetve a ’90-es években felnőni, éjjelente kiszökni, és underground klubokba, például a Fekete Lyukba járni a haverokkal, mesélni fogok számodra is a barátságról, a tinédzserkori szerelmekről és a rendszerváltás korabeli Magyarországon uralkodó szabadsághangulatról. Érzelmeket, képeket mázolok fel a költészet vásznára, gyönyörűen groteszk lesz, akár egy Bosch-mű. Olyan dolgokról fogok beszélni, amelyekről előtte nem sokan. Lehet, hogy csupán víziónak fog tűnni az egész, de ne aggódj, minden szavam véresen igaz.

„amíg a színpadon modern táltosok s szenvedő gitár
üvöltése robban”
(Fekete Lyuk)

S a könyv óhatatlanul beszélt hozzám. A szavak, pontosabban a sorok csak áramlottak a tekintetem előtt, de én videóklipeket láttam. Minden vers egy film volt valami egészen másról, valami elképesztőről, főleg az alternatív zenei szubkultúrával és társadalmi hátterével kapcsolatban. Igaz, nincsenek vesszők és nincsenek pontok, már többen megállapították, viszont a folyamatos áthajlások ellenére sem nehéz olvasni ezeket az első alkalommal talán prózaversnek tűnő, de olykor nem is egyféleképpen ritmizálható, igazi verseket. Mert a betűk úgy jutnak el hozzád, miként egy hosszú szippantás korán reggel egy illatos cigarettából. Beáramlik a szervezetedbe, és tudod, hogy ott is hagyja a nyomát, de nem érdekel, mert csak nyeled a füstöt, akár egy éhes munkás a 16 órás műszak után. Észre se veszed, mikor kiáramlik belőled szép csöndesen, mintha ott se lett volna. De már ott van veled örökre. Egy kis részlet, ámbár létfontosságú a nagy kép kirakásához. Valami, amiről sose tudtad, hogy hiányzott belőled és szükséged van rá. Kiegészít teljesen. S kényszert érzel, hogy beszélj magadról, hiszen Legéndy Jácint is elmond mindent, szóval Te jössz. Nem kell félned, a Földalatti Oltárnál meggyónhatod az összes bűnödet.

„míg az underground tükörfolyósokon át látja isten szemükben
az összetartozás jelét látja isten csuklójukon a zsilettpengék
nyomát”
(Összenyirbált hajú)

Szerintem a Földalatti Oltár manapság a legizgalmasabb kötet mindazok számára, akik úgy érzik, nem illenek bele a hétköznapok megszokott rendjébe. Már a borítója is különleges. Széthajtva, az önarcképpel és a kollázsokkal, mintha egy underground szárnyasoltárra emékeztetne. Nagyon jól passzol a címhez. Vöröses, fekete és ciános színei pedig gyönyörűek. Már a könyvesboltban is kiugrott a többi, szerintem elég középszerű burkolatú könyv közül. Némi túlzással olyan verseskötet, amelyet akkor is megvennék, ha nem beszélnék magyarul, mert könyvtárgyként annyira szép. Bizonyára nem véletlen, hogy a nemzetközi színpadok esztétikai elvárásaihoz szokott külföldi zenekarok (Ash Code, Black Nail Cabaret, Dystopian Society) is ajánlják. Ez a kötet a lázadóknak szól, s egyúttal a lázadókról. A fiataloknak, akik tudni szeretnék, milyen társadalmi és családi viszonyok által befolyásolva nőttek fel szüleik a posztkádárista Magyarországon, a szülőknek pedig, hogy emlékezhessenek. Tehát az idősebbeknek emlékeztető, hogy eszükbe jusson: még fiatalok. Szól azokhoz, akik manapság is a szabadságról álmodoznak. Azoknak, akik szeretik a kritikus hangvételű underground, illetve experimentális zenéket, és koncertekre járnak. Valamiképp mindannyiuknak ad egy kicsit magából, amit továbbvihetnek. Nem érdekli, honnan jöttél, és ki vagy, lapjai árnyékában megpihenhetsz, kifújhatod magad és erőt kapsz, hogy továbbmenj.

„most kellene MEGHALNOM hiszen a forradalom lecsengése előtt
már büntetendők a kalandor tendenciák”
(Most kellene)

Ahogy megszereztem a könyvet, nyomban elolvastam, s mintha azt üzente volna: írj, írd le, amit olvastál, és terjeszd az igét, mert visszatért a szerző korábbi verseiből ismert Száműzött Jézus. S itt vagyok hogy elmondjam: Legéndy Jácint visszatért egy nagyszerű verseskötettel, a Földalatti Oltárral, amely újra csak tágítja a költészetről alkotott elképzeléseinket. Sajátos módon keveredik benne a tárgyias és az alanyi költészet, illetve az avantgárd és a klasszikus esztétika, de közben mindvégig átjárja valamiféle egyetemesség. Szóval a könyv engem is teljesen magával sodort. Egyetértek azokkal, akik rajonganak érte. Hogy utaljak egy nemrég a Kalligram folyóiratban megjelent kritikára: makacs avantgárd, rituális, olykor ön- és közveszélyes, de voltaképp merő érzékenységből és szabadságvágyból épülő pogólíra. Igazából nem érzem szükségét, hogy részletesen elemezzem a költő verseit, vagy éppen világképelemző recenziót írjak a kötetről. Ezúttal csupán egy olvasó szeretnék lenni a sok közül, aki elmondja az őszinte véleményét.

„míg a gyóntatószékből az ördög vihorászna s pajszerral
betört ablak szilánkjai hevernek a térdek csiszolta
padlón”
(Száműzött Jézus)

Olvasás előtt voltak pillanatok, amikor szkeptikusan álltam a könyvhöz, féltem, hogy a jól megtervezett borító kevésbé nyerő szövegeket foglal magába. De elolvastam a Földalatti Oltárt, s ha egészen pontos akarok lenni: inkább átiramlott rajtam. A versekből egy rendkívül egyedi, összetéveszthetetlen költői világ bontakozott ki számomra: izgalmas képekkel, amelyek folyamatosan szépség és torzultság, illetve érzékenység és agresszió határterületein lebegnek, s egészen váratlan pillanatokban nyitják meg a tudatot a transzcendens felé. A sorok jöttek és jöttek, mígnem egy teljes vízió jelent meg előttem, én pedig csak hátradőltem és néztem. Néha olyan érzésem támadt, hogy elképzelhető, be vagyok tépve, aztán rájöttem, hogy nem, ez csak a meztelen igazság. Csak próbálom kifejezni magam, és elmondani körítés nélkül, mennyire tetszett, de szép szavak ide vagy oda, a lényeg ugyanaz marad: imádtam a Földalatti Oltárt, s úgy érzem, hogy Neked is bejönne.

„mielőtt az univerzum legtávolabbi pontjai zsinór két végeként
visszahurkolódnak szemgolyód fókuszterében”
(Varázsgombát rágtál)

 Fehér N. Virág

 

 

Legéndy Jácint: Földalatti Oltár

Kalligram Kiadó, Budapest, 2019

72 oldal, 2500 Ft

Szerkesztő: Mészáros Sándor. Fülszöveg: Csehy Zoltán

Borítóterv, könyvterv és illusztrációk: Legéndy Jácint

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő