05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
04.19.
| REÖK – Meghosszabbítva a Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határideje >>>
04.18.
| Alkotói pályázatot hirdet a Trafó >>>
04.15.
| 6 fesztiválfellépést lehet nyerni a debreceni tehetségkutatón >>>
04.06.
| Online videókkal segíti az oktatást a szekszárdi német színház >>>
04.02.
| Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója >>>
03.31.
| Magyarországi kulturális javakat tesz elérhetővé a Digipédia >>>
03.31.
| A virtuális térbe költözött a Kazinczy Múzeum >>>
03.30.
| Segíts te is menteni a magyar webet! >>>
NAPI TANDORI

04.02.
| Szolidaritásra buzdítanak a hazai zenészek >>>
04.01.
| Az interneten rendezik meg idén a Krakkói Filmfesztivált >>>
04.01.
| Elindul az színházi háttérszakmák áthidaló támogatására a FESZ Segélyalap >>>
03.31.
| Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság >>>
03.24.
| Online fesztivált rendez a Friss Hús a korábbi évek filmjeiből >>>
03.23.
| Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek >>>
03.23.
| Számos kulturális intézmény jelentkezik online tartalmakkal >>>
03.22.
| Több száz hangoskönyv lett ingyenesen hallgatható az MTVA Archívumában >>>
03.20.
| A mellékelt példa – A Tiszatáj Diákmellékletei >>>

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>

Beszarni könnyű, de jól összecsinálni magad, na arra nem mindenki képes. Elengeded, had folyjék, aztán lesz ami lesz. Ehhez nem kell tudomány. Csurog a combon, csurog a térden, egy kicsi a bokára, egy kicsi a szőnyegre, ahogy esik, úgy tottyan. De ahhoz, hogy csupa szar legyen minden körülötted, azt már nem tudja bárki jöttment szarógalamb. Technika, rátermettség, elhivatottság és egészséges öntudat. Ezek szükségeltetnek egy tisztességes beszaráshoz. […]

>>>

Szárnyasoltár helyett
2019.08.01 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT
FÖLDALATTI OLTÁR CÍMŰ VERSESKÖTETÉRŐL

Semmi bajod nem eshet. Suttogta a Földalatti Oltár két sor között. Vigyázok rád, itt biztonságban vagy. Most megmutatok Neked pár dolgot. Megmutatom, hogy milyen volt a ’80-as, illetve a ’90-es években felnőni, éjjelente kiszökni, és underground klubokba, például a Fekete Lyukba járni a haverokkal, mesélni fogok számodra is a barátságról, a tinédzserkori szerelmekről és a rendszerváltás korabeli Magyarországon uralkodó szabadsághangulatról. Érzelmeket, képeket mázolok fel a költészet vásznára, gyönyörűen groteszk lesz, akár egy Bosch-mű. Olyan dolgokról fogok beszélni, amelyekről előtte nem sokan. Lehet, hogy csupán víziónak fog tűnni az egész, de ne aggódj, minden szavam véresen igaz.

„amíg a színpadon modern táltosok s szenvedő gitár
üvöltése robban”
(Fekete Lyuk)

S a könyv óhatatlanul beszélt hozzám. A szavak, pontosabban a sorok csak áramlottak a tekintetem előtt, de én videóklipeket láttam. Minden vers egy film volt valami egészen másról, valami elképesztőről, főleg az alternatív zenei szubkultúrával és társadalmi hátterével kapcsolatban. Igaz, nincsenek vesszők és nincsenek pontok, már többen megállapították, viszont a folyamatos áthajlások ellenére sem nehéz olvasni ezeket az első alkalommal talán prózaversnek tűnő, de olykor nem is egyféleképpen ritmizálható, igazi verseket. Mert a betűk úgy jutnak el hozzád, miként egy hosszú szippantás korán reggel egy illatos cigarettából. Beáramlik a szervezetedbe, és tudod, hogy ott is hagyja a nyomát, de nem érdekel, mert csak nyeled a füstöt, akár egy éhes munkás a 16 órás műszak után. Észre se veszed, mikor kiáramlik belőled szép csöndesen, mintha ott se lett volna. De már ott van veled örökre. Egy kis részlet, ámbár létfontosságú a nagy kép kirakásához. Valami, amiről sose tudtad, hogy hiányzott belőled és szükséged van rá. Kiegészít teljesen. S kényszert érzel, hogy beszélj magadról, hiszen Legéndy Jácint is elmond mindent, szóval Te jössz. Nem kell félned, a Földalatti Oltárnál meggyónhatod az összes bűnödet.

„míg az underground tükörfolyósokon át látja isten szemükben
az összetartozás jelét látja isten csuklójukon a zsilettpengék
nyomát”
(Összenyirbált hajú)

Szerintem a Földalatti Oltár manapság a legizgalmasabb kötet mindazok számára, akik úgy érzik, nem illenek bele a hétköznapok megszokott rendjébe. Már a borítója is különleges. Széthajtva, az önarcképpel és a kollázsokkal, mintha egy underground szárnyasoltárra emékeztetne. Nagyon jól passzol a címhez. Vöröses, fekete és ciános színei pedig gyönyörűek. Már a könyvesboltban is kiugrott a többi, szerintem elég középszerű burkolatú könyv közül. Némi túlzással olyan verseskötet, amelyet akkor is megvennék, ha nem beszélnék magyarul, mert könyvtárgyként annyira szép. Bizonyára nem véletlen, hogy a nemzetközi színpadok esztétikai elvárásaihoz szokott külföldi zenekarok (Ash Code, Black Nail Cabaret, Dystopian Society) is ajánlják. Ez a kötet a lázadóknak szól, s egyúttal a lázadókról. A fiataloknak, akik tudni szeretnék, milyen társadalmi és családi viszonyok által befolyásolva nőttek fel szüleik a posztkádárista Magyarországon, a szülőknek pedig, hogy emlékezhessenek. Tehát az idősebbeknek emlékeztető, hogy eszükbe jusson: még fiatalok. Szól azokhoz, akik manapság is a szabadságról álmodoznak. Azoknak, akik szeretik a kritikus hangvételű underground, illetve experimentális zenéket, és koncertekre járnak. Valamiképp mindannyiuknak ad egy kicsit magából, amit továbbvihetnek. Nem érdekli, honnan jöttél, és ki vagy, lapjai árnyékában megpihenhetsz, kifújhatod magad és erőt kapsz, hogy továbbmenj.

„most kellene MEGHALNOM hiszen a forradalom lecsengése előtt
már büntetendők a kalandor tendenciák”
(Most kellene)

Ahogy megszereztem a könyvet, nyomban elolvastam, s mintha azt üzente volna: írj, írd le, amit olvastál, és terjeszd az igét, mert visszatért a szerző korábbi verseiből ismert Száműzött Jézus. S itt vagyok hogy elmondjam: Legéndy Jácint visszatért egy nagyszerű verseskötettel, a Földalatti Oltárral, amely újra csak tágítja a költészetről alkotott elképzeléseinket. Sajátos módon keveredik benne a tárgyias és az alanyi költészet, illetve az avantgárd és a klasszikus esztétika, de közben mindvégig átjárja valamiféle egyetemesség. Szóval a könyv engem is teljesen magával sodort. Egyetértek azokkal, akik rajonganak érte. Hogy utaljak egy nemrég a Kalligram folyóiratban megjelent kritikára: makacs avantgárd, rituális, olykor ön- és közveszélyes, de voltaképp merő érzékenységből és szabadságvágyból épülő pogólíra. Igazából nem érzem szükségét, hogy részletesen elemezzem a költő verseit, vagy éppen világképelemző recenziót írjak a kötetről. Ezúttal csupán egy olvasó szeretnék lenni a sok közül, aki elmondja az őszinte véleményét.

„míg a gyóntatószékből az ördög vihorászna s pajszerral
betört ablak szilánkjai hevernek a térdek csiszolta
padlón”
(Száműzött Jézus)

Olvasás előtt voltak pillanatok, amikor szkeptikusan álltam a könyvhöz, féltem, hogy a jól megtervezett borító kevésbé nyerő szövegeket foglal magába. De elolvastam a Földalatti Oltárt, s ha egészen pontos akarok lenni: inkább átiramlott rajtam. A versekből egy rendkívül egyedi, összetéveszthetetlen költői világ bontakozott ki számomra: izgalmas képekkel, amelyek folyamatosan szépség és torzultság, illetve érzékenység és agresszió határterületein lebegnek, s egészen váratlan pillanatokban nyitják meg a tudatot a transzcendens felé. A sorok jöttek és jöttek, mígnem egy teljes vízió jelent meg előttem, én pedig csak hátradőltem és néztem. Néha olyan érzésem támadt, hogy elképzelhető, be vagyok tépve, aztán rájöttem, hogy nem, ez csak a meztelen igazság. Csak próbálom kifejezni magam, és elmondani körítés nélkül, mennyire tetszett, de szép szavak ide vagy oda, a lényeg ugyanaz marad: imádtam a Földalatti Oltárt, s úgy érzem, hogy Neked is bejönne.

„mielőtt az univerzum legtávolabbi pontjai zsinór két végeként
visszahurkolódnak szemgolyód fókuszterében”
(Varázsgombát rágtál)

 Fehér N. Virág

 

 

Legéndy Jácint: Földalatti Oltár

Kalligram Kiadó, Budapest, 2019

72 oldal, 2500 Ft

Szerkesztő: Mészáros Sándor. Fülszöveg: Csehy Zoltán

Borítóterv, könyvterv és illusztrációk: Legéndy Jácint

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.04.05 - tiszatáj

A PLATFORM
Színdarabnak készült, Galder Gaztelu-Urrutia azonban 2 év alatt felturbózta az alapanyagot és filmmé gyúrta át. Nem váltja meg a világot a Netflixen kikötő A platform, jobbára serényen illeszkedik a kortárs spanyol zsánerfilmek sorába, horror-és suspense-elemekkel tűzdelt társadalombírálata viszont nagyrészt jól működik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.04.03 - tiszatáj

BATYKÓ RÓBERT: RHOMBUS HEAD
Batykó konzekvensen épülő festészeti életművében nemrég új lépcsőfokot jelentettek a képein megjelenő enigmatikus képterek és rejtélyes kompozíciók. Legújabb képein – amiket a Rhombus Head sorozatban láthatunk – is továbbviszi poszt-digitális festészeti gyakorlatát: amíg eddigi sorozataiban a virtuális valóságban fellelhető képi formák festészeti újrafogalmazásán dolgozott, új művei már határozottan az ábrázolhatóság kérdéseit feszegetik… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.04.03 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA

Ligeti György: Viola Sonata
Brácsa: Daniele Colombo
A borítókép Hans Hofmann festménye

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE
KONRÁD GYÖRGGYEL 
…a merészebbek fél lábbal kívül voltak a rendszeren, de fél lábbal belül. Nekem viszont az egyik lábam sem volt benn. Úgyhogy amikor a Csoóri Sanyi először próbálkozott a Hitel megalapításával, mondtam neki, ezt soha nem fogjátok megkapni, majd adnak helyette valami kockacukrot. Legalább állítsatok össze egy számot, és azt tegyétek le a Széchenyi Könyvtárban, hogy legyen valami kézzelfogható. Mondtam Sanyinak, hogy a legjobb az volna, ha szamizdatban megcsinálnátok, de erre nem vállalkozott.

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>
2020.03.31 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

>>>
2020.03.30 - tiszatáj

Hogy egy olyannyira világgal-foglalkozó költő aktualitásáról beszélünk (hirtelen?), amilyen fokig e kritérium Szabó Lőrincnek legalább három kötetére illhet, vajon az így vizsgált líra megnövéséről az időben, vagy az idők „jelleges változásáról” (globali­zá­ciós és egyéb napjainkat tekintve: romlásáról) szól-e?
Válaszunkat előrevetítve: globálisan sem-sem, beállt korunkat (kinek-kinek tetszé­sére bízzuk, az idő készülődését tekintve huszonvalahány évet, netán tizenegy, tíz stb. évet számol-e így), a már valóban tagadhatatlan, múlandónak nem remélhető jellegeket tekintvén igencsak, igen-igen […]

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

TERÉZIA MORA: SZERELMES UFÓK
A tíz elbeszélést felsorakoztató Szerelmes ufók mérföldkőnek tekinthető a leginkább regényeivel (el)ismertté vált Terézia Mora pályáján: novellákkal kezdte pályafutását, s immáron kanonizált szépíróként visszatért alkotói origójának műfajához. Az összehasonlítás apropója így adott, sőt egyenesen kikerülhetetlen. Az eltelt tizenhét év eredménye pedig az írói kibontakozás vonatkozásában – Mora történeteivel és hőseivel ellentétben – egyértelműen optimizmusra ad okot… – HAJNAL ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő