02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Nílus-part a Tisza partján
2019.07.26 - tiszatáj

AIDA A SZEGEDI DÓM TÉREN

Az Aida a szabadtéri színpadok egyik legnagyobb slágerdarabja. Az első két felvonás tele van nagyszabású kórusokkal, balettekkel, tömegjelenetekkel. Az utolsó két felvonásban viszont előtérbe kerül a négy főhős személyes drámája. Viszont az egész történet szabad ég alatt játszódik. A mostani produkciót Kesselyák Gergely rendezi, aki eredetileg karmester, de rendszeresen rendez is. A jelmezeket Velich Rita, a díszleteket Zene Edit tervezte. A próbákon néhány énekessel és a karmesterrel beszélgettünk.

– Izmail pasa kérte föl a kor legnagyobb zeneszerzőjét – meséli Pál Tamás – Ő először nem akarta ezt elvállalni, nem szerette az ilyen feladatokat, de végül talált egy neki tetsző témát, amely megragadta a képzeletét, és a mi szerencsénkre belement. Engem a gradiózus nagyjeleneteknél jobban érdekelnek a belső titkok. Olyan sorsokat követhetünk végig, amelyek még ebben a romantikus operairodalomban is rendkívüliek. Nehéz megtalálni például azt a drámai vétséget, amely a klasszikus dramaturgia szerint aztán a tragédiához vezet. Szerintem ezt végül is Radames követi el, amikor győzelme után terveivel ellentétben nem azt kéri, hogy Aidát feleségül vehesse, hanem hogy engedjék szabadon az etióp foglyokat. Nem olyan egyszerű eldönteni azt sem, hogy ki a rokonszenves és a ki az ellenszenves hős. Csupa olyan kétely van benne, amely egy olyan operabolondnak, mint én, gyújtó hatású.

– A mostani négy főszereplő közül ketten régóta éneklik a szerepeiket, ketten viszont most fognak debütálni. Őket másképpen kell fölkészíteni?

– Csodálatos élvezet, amikor egy énekesnek, aki először találkozik egy szereppel, tudok segíteni abban, hogy az éneklés adta feladatokon túl bele tudjanak bújni a figurákba, megértsék azokat az összefüggéseket, amelyeket hosszan elemzés és gondolkodás után én megsejtettem. De szerencsére, aki már jól tudta a szerepét, azokban is hallatlan érdeklődést tapasztaltam egy új nézőpont, megoldás iránt, úgyhogy velük is nagyon érdekes volt a munka.

 

 

Kálmándy Mihály nagyon sokszor énekelte már az etióp királyt, de mindig nyitott az újdonságokra.

– Azt, amit Verdi megírt, az készen van. De azt, hogy a színpadra ebből mennyi kell, azt a rendező és a karnagy mindig megmondja. A figura alapja örök, de nagyon sokféle árnyalattal lehet eljátszani és elénekelni. Amonasro különös figura, aki ha megjelenik a színpadon, nagyon veszélyes tud lenni. Úgy érzem, bizonyos verista hangsúlyok is jelen vannak benne. Nincs áriája, ennek ellenére nagyon hálás szerep. Simon Boccanegrának sincs igazi áriája, és az is nagyon hálás, mert ennyi szépséget énekel, hogy bőven megéri. Amonasro kevésbé sokrétű, de annyira erőteles figura, a megszólalásai olyan erőteljesek, olyan nagyot lehet énekelni benne, hogy minden bariton nagyon szereti. Az indítékai nem rosszak, de van benne némi intrikus szín. Verdi szokása, hogy a negatív figuráknak a végén mindig megmenti az arcát, salva la faccia. Itt erre nincs szükség, mert a szándékai olyan világosak, érthetőek, és végső soron elfogadhatóak. Karaktere kicsit ki is lóg az Aida lírájából, de éppen ezért kulcsfigura. Energiája nélkülözhetetlen a dráma kibontakozásához. Ha nincs Amonasro, nincs Aida. Ha viszont van, minden a helyére kerül.

 

 

Ádám Zsuzsanna viszont most debütál a címszerepben, ráadásul pályájának is az elején tart.

– Pál Tamás karmesterrel és Kesselyák Gergely rendezővel arra jutottunk, hogy Aida az egyetlen olyan szereplője a darabnak, aki teljesen tudatosan és magabiztosan átlátja a helyzetet. Két világ, két egymásnak feszülő hatalom van jelen, és két egymásnak feszülő nőt látunk. Ám Aida felismeri, hogy ebből a konfliktusból semmilyen más kiút nem lehet, csak a halál. Zeneileg is úgy építettük föl a figurát, hogy ne legyen benne szenvelgés. Mivel megérti a szükségszerűségeket, felméri azt, hogy Egyiptommal szemben nincs esély. Tulajdonképpen Amnerisszel szemben sincs esélye, de ez tartást ad neki. Voltaképpen ő is királylány, de ezt az egyiptomi udvarban titkolja, elfogadja a rabszolgaszerepet.

– Gál Erika, Amneris tapasztaltabb, régebb óta van a pályán, sokkal több szerepet énekelt. Ez illik darabbéli fölényes helyzetéhez is. Ugyanakkor kollégaként egyen ragúként kezeli fiatalabb kolléganőjét. És a darabban is van egy pillanat, amikor a fáraólány és rabszolgája egy szintre kerülnek.

– Nekem óriási segítség, hogy ő és Kálmándy Mihály szeretetteljes kollegialitással dolgoznak velem. Az Amnerisszel énekelt duett azért is izgalmas, mert ott egy pillanatra Aida fölemelkedik. Amikor kiderül, hogy szerelmi vetélytársak, ugyanazért a férfiért küzdenek, hiába királylány az egyikük, egy szintre kerülnek. Különösen, hogy Aida tudja, hogy Radames szereti őt, egyáltalán nem esélytelen! Lesz is egy olyan pillanat, amikor ezt a szintváltást a nézők a mozgásunkból is pontosan érzékelhetik. Ez nagyon érdekes pillanat! Iszonyatos energia van benne. Aztán jön a Nílus part, amely ária, duett, majd egy másik duett, csak a végén van egy rövid tercett, és a legvégén jön még be két szereplő. De amúgy nagyon bensőséges az egész felvonás. No és az ottani áriám az a legnehezebb énekelnivaló! Ráadásul Aida ebben a felvonásban teljes új oldaláról is megmutatkozik: női fondorlattal előbb elcsavarja Radames fejét, minden csáberejét bevetve ráveszi, hogy szökjenek meg együtt, majd még a hadititkot is kiszedi belőle, hogy hol állomásoznak a seregei. Az etiópok erősen afrikai, feketebőrű emberek. Ezúttal azonban nem fogják őket koromfeketére mázolni, az előadásnak spirituálisabb jellege lesz.

 

 

László Boldizsárnak is új szerepe Radames, bár ő már jóval nagyobb énekesi és színpadi tapasztalattal rendelkezik. Az ifjú hadvezért általában sztentori hőstenorok éneklik. Ő kissé karcsúbb, könnyebb hang. Ám ez egybevág azzal az elképzeléssel, ahogy az előadásban most ábrázolni akarják.

– Már nem az első szerepem, amivel riogattak, hogy ez nagyon kemény lesz! Régen ettől mindig megrettentem, ma már nem. Időben elkezdtem tanulni a szólamot, de és nem éreztem olyan megterhelőnek, mint például a múlt évadban az Ernanit, amit szintén Verdi írt. Itt a színpadra lépéseim között mindig van idő pihenni, a szólamot pedig kifejezetten kényelmesnek találom. Persze ebben szerepe van annak, amit a karmester és a rendező gondolnak róla. Ez egy fiatal, szerelmes férfi, és én inkább líráját fogom meg, árnyaltabban énekelem, mint ahogy legtöbbször szokták. A zenekarban úgyis harsognak a trombiták, miért kéne nekem is trombitálnom? Ráadásul egyáltalán nem igazi hős, inkább kalandor. Nem ő alakítja a történéseket, inkább belesodródik mindenbe, történnek vele a dolgok. Mindenről elhiszi, hogy az majd jó lesz. Ha kineveztek fővezérnek, biztos győzni fogok! Ha megszökünk Aidával, akkor megoldódik a szerelmünk problémája. A szerep jó részében nem kell nagy drámát játszani, egyszerűen csak énekelni kell. Ez a szólam nagyon messze áll a veizmustól.

– … de aztán eljön a pillanat, amikor szembe kell nézni a valósággal.

– Igen, mert ő azért egy harcedzett férfi! És ez egy olyan kor, amikor az adott szónak még súlya volt, abba bele is haltak emberek. Fölvállalja, amit tett, akkor is, ha ennek az ára a sírbörtön. De végül is a szerelmem karjában halhatok meg. Igaz, hogy ő is meghal, de együtt megyünk föl a mennybe.

Az Aida Dóm téren nagyon sokszor ment, már 1939-ben színre került. Gyakran léptek föl benne külföldi sztárok, mint Margaret Tynes, Svéd Sándor, Peter Glossop vagy Mario Malagnini. Most kizárólag magyar énekesekkel tér vissza kért estére.

M. T.

 

Fotó: Dusha-Mezey Anni


Címke: , , , , , , , , , ,
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő