Tiszatájonline | 2019. július 12.

Tiszavirág Fesztivál

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

BEMUTATTÁK AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL MOBILAPPLIKÁCIÓT IS

A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált.  Szegeden ez az esemény új kulturális kezdeményezésnek számít, melynek célja a szervezők szerint, hogy a már több éve működő zentai és kanizsai rendezvényekkel egy időben, azok tapasztalataiból is építkezve gazdagítsa a város kulturális kínálatát. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására.

A szegedi Tiszavirág Fesztivál fókuszában a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos problémafölvetések álltak, melyek napjainkban nagy súllyal jelennek meg a közbeszédben. A Tiszavirág-reflexiók című kerekasztal beszélgetés résztvevői Váraljai Anna művészettörténész, Sághy Miklós filmesztéta, Tóth János filozófus, Szalmai Elemér hidrobiológus és Lanczkor Gábor író azt mutatták be, hogyan  reflektál a kortárs művészet és filozófia a  természet és az ember viszonyára. Sághy Miklós Tarkovszkij filmképein elemezte a víz szerepét, Váraljai Anna pedig a természeti katasztrófák képzőművészeti reprezentációin túl ismertetett olyan művészeti  projekteket is, melyek célja, hogy enyhítsék a környezeti károkat, életet vigyenek az emberi beavatkozás nyomán pusztuló tájakra. Tóth János szűkebb szakterületéről, a környezetfilozófiáról beszélt, azokról a nehézségekről, melyekkel ennek az új gondolkodási irányzatnak meg kellett és a mai napig meg kell küzdenie Magyarországon a filozófiai gondolkodás hagyományos rendszerein belül. Szalma Elemér azt hangsúlyozta, hogy az ember sokkal inkább természeti lény, mint amennyire ennek tudatában van, vagy ahogy erről gondolkodni szeret, és  a tudattalan folyamatok meghatározó szerepéről beszélt az emberi gondolkodásban. Lanczkor Gábor azt a személyes tapasztalatát osztotta meg az egybegyűltekkel, hogy bármennyire is igyekezett „visszatérni a természethez” és a lehető legtermészetesebb életformát megteremteni a Balaton-felvidéken, mégis nemrégiben, amikor visszaköltözött Szegedre, kiderült számára, hogy sokkal jobban érzi magát a városi környezetben, és hogy valójában nem is tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért. A beszélgetés során leginkább az a felismerés körvonalazódott, hogy „természetes” mennyire relatív és főleg mennyire antropocentrikus fogalom.

A programsorozat következő részében az újvidéki FORUM Kiadó munkatársai, Virág Gábor igazgató, Rajsli Emese szerkesztő, műfordító és Losoncz Márk filozófus mutatták be a kiadó kortárs szerb irodalmi sorozatát és meghívott író-vendégeiket: Maja Solar költőt, Igor Marojević írót és Vladislava Vojnović írót, filmes szakembert. Maja Solar Jellemző, hogy nem természetes című kötetének, ahogy erre a cím is utal, egyik nagy témája éppen a nyugati filozófia természet/kultúra ellentét-párja, és az e dichotómiát meghaladni igyekvő mai koncepciók. Vladislava Vojnović az urbánus/falusi kettősségével indítja Kecskefül című regényét, melyben az unokáit egyedül nevelő Stojanka történetében különleges nőalakot formál. Igor Marojević nagy sikerű Belgrádi csajok című prózakötete pedig a posztjugoszláv térség nagyvárosának női elbeszélőit konstruálja meg sok iróniával és empátiával.

A beszélgetést és a felolvasásokat követően a Solis Consort régizenei együttes Händel és Vivaldi műveiből válogatott tematikus összeállítása következett. A magas színvonalú koncert-muzsikában természethez való viszony különleges attitűdjét idézte föl: a régi ember őszinte háláját a teremtett világért.

A programot a Tisza Szállóban a Metanoia Színház Nádszállal című performansza zárta, mely Tolnai Ottó verseire épült. Erdély Andrea katartikus előadása nyomán nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is megjelent a víz, a legemberibb formában: a megrendülés és az együttérzés könnyeiben.

Az eredeti tervek szerint másnap hajókirándulásra került volna sor, hiszen a vízen történő határátlépés a virágzás idején közvetlenül is átélhetővé tesz mindazokat az értékeket, amelyek jegyében a CULTSTREAM projekt létrejött: az élő környezet mással nem pótolható szépségét, az alkotás és a kulturális párbeszéd határtalanságát.

A Tisza áradása miatt a kirándulást busszal bonyolították le a rendezők. Magyarkanizsán az ottani Tiszavirág Fesztivál vendégeként léptek föl Szegeden élő írók. Kollár Árpád, Orcsik Roland, Molnár H. Magor, Lanczkor Gábor és Szilasi László legfrissebb alkotásaikból olvastak föl a CNESA Oktatási és Művelődési Intézményben.

A helyszínen Mikola Gyöngyi szakmai koordinátor bemutatta az Európai Unió támogatásával létrejött CULTSTREAM projekt keretében fejlesztett Irodalmi séták Tolnai Ottóval című mobilapplikációt. A mobilapplikáció is kísérleti kezdeményezés, melynek célja, hogy az új technológia lehetőségeit kihasználva, bejárhatóvá tegye Tolnai Ottó hőseinek főbb helyszíneit és útvonalait négy városban: Szegeden, Palicson, Kanizsán és Zentán.

Az alkalmazás ingyenesen letölthető,  az alábbi linken érhető el:

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.epmsystems.turisztikai_stktolnaiottval