09.24.
| A PesText Fesztivál különleges meghívottjai >>>
09.21.
| Szegedi Nemzeti Színház – Kormányos Ákos: Raktárépület >>>
09.19.
| Asztali beszélgetések… – Konok Tamás 90 >>>
09.16.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
09.04.
| Grand Café – 15. BUSHO Film Festival >>>
07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>

BESZÉL ÖN IDEGENÜL?
kortárs román írók

Halasi Zoltán drámarészlete

Nemes Jeles László művészetéről (Fritz Gergely, Sághy Miklós)
Beszélgetés a rendezővel

Andrei Gamart festményei

>>>
hamarosan...

Don Juan, a ligeti csábító
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz.

A darabot Herczeg Tamás, a Szabadtéri Játékok igazgatója és O. Horváth Sári közösen rendezik. Őket az is összeköti, hogy a marosvásárhelyi színiakadémián mindketten Bocsárdi László rendező-hallgatói voltak. A román színházban kissé más színházi hagyomány honos, az ottani stílus kissé eltér a magyar anyaországi döntően realista-naturalista tradíciótól. A Don Juan egyébként illeszkedik Herczeg Molière-sorozatába. Ő korábban a Reök Palotában a Tartuffe-öt, a Reök Szabadtéri színpadán pedig az Úrhatnám polgárt rendezte.

„Úgy éreztem, hogy a molière-i mélység és könnyedség együttes hatása egy nyáresti színházban izgalmas lehet egy olyan színházban, amely most nyílik újra és ami, bár nyáresti, és nagy is, de az atmoszférája lehetőséget teremt arra, hogy mélyebb gondolatokat is megpróbáljunk a felszínre hozni. Mindezt néha ironikusan, humorosan.

A darab központi figurája a kultúrtörténet egyik ikonikus alakja, aki minden nőt meg akar hódítani.

„Don Juan szembemegy az alapvető erkölcsi normákkal. Apjával és a többi szereplővel való találkozáskor alapvető dilemmákkal szembesül. Ezek a kérdések mindannyiunk életében fölmerülhetnek. Én legalábbis most olyan korban vagyok, amikor a szüleim elengedése és a gyermekvállalás kapcsán szembe kellett néznem ezekkel a problémákkal. Egy globalizálódó világban hogyan éljünk úgy, hogy önazonosak maradjunk, érvényesülni is tudjunk, megfeleljünk a társadalmi kihívásoknak, és valamelyest a tisztességünket is meg tudjuk őrizni?”

A spanyol nemes figurája, karaktere mindig nagyban függ attól a színésztől, aki alakítja. Ezúttal Jakab Tamást láthatjuk benne, aki középkorú nemesként hódítja a hölgyeket.

„Don Juan a sztereotip megközelítésben fiatal szépfiú. Ám egészen más a tétje a történetnek, hogyha egy ötvenes férfi játssza, akin már nyomot hagyott az idő múlása, ha ő fogalmazza meg a tanulságokat a maga élettapasztalataival. Ha nem egy 20 éves lányt rabol el a zárdából, hanem egy 60-as asszony adja föl érte addigi egyházi életét. Ezek a korviszonyok egészen más dimenziót adnak a történetnek.” – fejtegeti a rendező.

Donna Elvirát Csákányi Eszter játssza. De néhány jelenetben föltűnik Bodrogi Gyula, Kulka János, valamint a színész-rendező, Zsótér Sándor is. Mindegyik előadásnak föl kell tenni a kérdést: mi az a végzetes vonzerő egy férfiban, ami olyan ellenállhatatlanná teszi a nőknél. A Zsuzsit játszó Sebők Maya.

„Ezt nekem pontosan ki kell találnom, hogy Jakab Tamásban, bőven választhatok, hogy mi az, ami annyira vonzó, hogy teljesen levesz a lábamról. Én most nem árulnám el, hogy mik azok a pontok, amiket találtam, mert azon még dolgozom, és legyen egy kis szakmai titok nekem. Egyébként én még ilyen nagy színpadon nem játszottam, nekem kihívás, hogy egy ekkora térben hogyan mozduljak, milyen gesztusokat használjak. Én egy kis, független színházban játszom, ott a tér nagyon bensőséges, intim, nem kell hangosítás. De itt most sokat segít, mert nem kell aggódnunk, hogy hallanak-e bennünket a nézők.”

A produkcióban többféle hangosítást is használnak. Minden színésznek van mikroportja, ami megkönnyíti a dolgukat. Sganarelle, Don Juan szolgája időnként állványos kézi mikrofont is használ, amely egészen más tónust ad. Egy veszekedős jelenetben pedig Mari, Don Juan és Bernadette között ingázik a mikrofonnal, ami késlelteti a replikákat.

Kancsár József két szerepet is játszik a darabban. Ő Frici, aki Mari vőlegénye a darab elején, aztán ő Don Carlos, Elvira egyik fivére is.

„Van egy parasztfiú, akit el kell játszani, aztán van egy mondhatom angol úriember stílusú valaki. Mindkettő izgalmas karakter, és szerencsére elég messze vannak egymástól. Nekem ezen a színpadon jelentős múltam és tapasztalatom van egyébként. Még 1996-ban itt zajlott a Liget nevű fesztivál, fantasztikus előadások és koncertek voltak, amelyeket akkor mi szerveztünk. Aztán producere voltam a Kék lila nyár című darabnak, amelyet Pozsgai Zsolt írt Jávor Pál életéről, amit aztán Hegedűs D. Géza játszott nagy sikerrel.”

A ligeti csábítóval július 18-tól négy estén találkozhat a publikum az újszegedi színpadon.

Márok Tamás


Címke: , , , , , ,
2019.09.16 - tiszatáj

INTERJÚ KORMÁNYOS ÁKOSSAL
Szeptember 21-én mutatják be ismét a Szegedi Nemzeti Színház balett termében Kormányos Ákos Raktárépület című drámáját Kállai Ákos rendezésében. Az előadás olyan társadalmi problémák bemutatására vállalkozott, melyekről napi szinten értesülhetünk különböző sajtóorgánumokból, ám áfogó stratégia még mindig nem született a probléma hatékony kezelése érdekében. A nemi erőszakról, az arról való közbeszédről, általános társadalmi reakciókról, a színház és a művészet feladatáról beszélgettünk… – TASKOVICS VIKTÓRIA INTERJÚJA

>>>
2019.09.16 - tiszatáj

SZÉLJEGYZETEK A HELIKON FOLYÓIRAT DEHUMANIZÁCIÓ-SZÁMÁRÓL
Megjelent a Helikon folyóirat idei első száma. A Timár Andrea által szerkesztett kiadvány egy konferencia előadásainak anyagából készült, s a Dehumanizáció: az elkövető alakja címet viselve a téma irodalmi reprezentációjával foglalkozik. De miért az elkövetőjével? A huszadik századi történelmi traumák művészi ábrázolásában alapvetően az áldozatot került kitüntetett pozícióba… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.09.14 - tiszatáj

SZUVENÍR
Levelekre, jegyzetekre, régi fotókra és szkriptekre hagyatkozva alkotta meg legutóbbi drámáját a brit rendezőnő, Joanna Hogg. Virtigli szerzői kommentárt, egész pontosan memoárt írt kamerával: a Sundance-en debütált Szuvenír időutazás Hogg fiatalkorába, a ’80-as évek elejére. A film egyik fontos mellékszerepét az életében 10 éves kora óta jelen lévő Tilda Swinton játssza, a hasonlóságok pedig nem állnak meg itt, lévén Hogg éppen a színésznő 22 éves lányában, Honor Swinton Byrne-ben látta meg az alteregóját… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.09.13 - MTI

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel.

>>>
2019.09.13 - tiszatáj

– így jellemezném a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban elmaradt Molnár Ferenc-átirat bemutatójának elmaradását. Molnár jogörökösei nem engedélyezték az általuk képviselt szerzőnek a Mohácsi testvérek által átdolgozott Delila című darabjának bemutatását. Joguk volt hozzá, és ennek érvényt szereztek. Pont. Ám ahogy az előadóművészek rendre (át)értelmezik az interpunkciókat – a szerzőknek a mű értelmezésére és előadására vonatozó, szövegben, kottában lefektetett jeleit –, úgy én is (át)értelmezem a fenti pont-ot… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2019.09.13 - tiszatáj

OROSZ–LETT FILM
Egy filmkritika némileg túllépi a hatáskörét, ha a megszokottnál bővebben beszél a film cselekményéről és a stábtagokról – Szergej Livnyev Van Goghok című filmje esetében ez azért látszik indokoltnak, mert különleges rendezői pályáról és alkotásról van szó… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.09.11 - tiszatáj

INTERJÚ CSÁNYI DÓRÁVAL A KORTÁRS KÖNYVILLUSZTRÁCIÓ ÚJ ÚTJAIRÓL
Ami izgalmas egy szöveg nélküli könyvben, hogy a mesélést visszatereli a szájhagyomány irányába, ahány mesélő, annyi megfogalmazás, annyi értelmezés születik majd, és ez még inkább igaz, amikor nem egy ismert mesére, hanem egy saját történetre épül a könyv. Itt nincsenek jó vagy rossz megoldások, nincs egyetlen jó megfejtés, hanem millió jó megfejtés lehetséges, hiszen mindenki a saját látásmódjának, hangulatának, a saját vagy a gyerek életkorának, érdeklődésének megfelelően „olvassa” majd a képeket és „írja” a saját történetét… – RÉVÉSZ EMESE INTERJÚJA

>>>
2019.09.11 - tiszatáj

ÉLŐSKÖDŐK
Noha a rendező éleslátásáról bizonyságot téve deklarálja a dél-koreai anyagi különbségeket, a saját nemzetén belül húzódó áthidalhatatlan szakadékot nincstelen és jómódú között, az idén Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott dráma sosem lokális felvetéseken, hanem univerzális problémákon állapodik meg. Bravúros szimbolikával teremt hátteret a konfliktusoknak… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő