07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

„Legjobban a zenei unokáimban szeretek gyönyörködni…”
2019.07.03 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZECSŐDI FERENC
HEGEDŰMŰVÉSSZEL

Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, utódja Kosztándi István, a Szegedi Szimfonikus Zenekar első koncertmestere lesz, de a tanítást tovább folytatja.

– Budapesten születtem, de a tanári pályám Szegeden kezdődött. 43 éve ez az én egyetlen munkahelyem. Soha nem mentem el. Pedig sokszor hívtak. Amikor például 30 évesen megnyertem a Cziffra Versenyt, akkor Pestre hívtak az összes szimfonikus zenekarhoz. Akkor ezek az együttesek rengeteget turnéztak, nagyon jól éltek. Nagyon csábító volt, de soha nem akartam itthagyni Szegedet, és mindig is tanítani szerettem volna. Ma is elsősorban tanárnak érzem magamat. Nem lehet megtervezni, meddig tanítson egy muzsikus. Úgy érzem, az eredményeim, a növendékeim minősítenek engem, és ameddig szükség lesz rá, csinálom.

– Miért szeret annyira tanítani?

Nem tudom. A pályámon 42 év alatt rengeteg tanítványom volt, sok sikeres művész került ki a kezem alól, de egy kezemen meg tudom számolni, hány igazi tanáregyéniség! Sokan próbálják megmagyarázni, egy mitől függ, de szerintem pedagógusnak születni kell. Sok a jó hangszeres művész – de attól még nem lesz automatikusan jó tanár. Aztán van, aki azt állítja: én ugyan nem tudok hegedülni, zongorázni, fagottozni – de jól tudok tanítani! Én ebben nem hiszek. A nagy iskolák élén mindig nagy művész-egyéniségek álltak. Meg kell érezni, mi az, amiben segíteni tudunk. Mindenkinek más a lelki habitusa, mindenkivel másképp kell foglalkozni. A tanárnak is alkalmazkodni kell a növendékhez.

Nagyban növeli a tanár hitelét, ha meg is tudja mutatni, amit magyaráz.

– Igen, és is ki szoktam állni játszani a növendékekkel tanszaki koncertekre. És ott látják, hogy föllépés előtt jéghideg a kezem, ugyanúgy izgulok, mint ők. Ezt még nem tudtam a pályám során megszokni.

– Mi a lényege tanításnak?

– Az első az, hogy embert nevelek. Sokan nem hiszik el, hogy a művészeti oktatásban az emberi kapcsolat milyen fontos. Másodszor: muzsikust nevelek. Mit sem ér a technika, hogyha valaki nem képes alkalmazkodni a társaihoz, egy zenekarba beilleszkedni. És végül a legeslegfontosabb, hogy átadjam azt a zenei örökséget, amit az őseimtől kaptam. És a világhírű Hubay-hegedűiskola talán utolsó leszármazottja vagyok, az ő módszereit adom tovább.

– Mi fő a jellemzője ennek az iskolának?

– Tanárom, Bodonyi Pista bácsi azt mondta, hegedülni nagyon egyszerű, csak a három váltást kell megtanulni: a vonóváltást, a fekvésváltást meg a húrváltást. Ha valaki ezeket tudja, nagy baj már nem lehet. Csak ezeket bizony össze kell hangolni. És ez hosszú évek munkája.

– Kik a legismertebb növendékei?

– Nemrég koncerezett Szegeden Szűcs Máté, aki a Berlini Filharmonikusoknak volt a szólóbrácsása, most a Genfi Zeneakadémián tanít, a világ egyik legkeresettebb előadóművésze. De hogy egy kicsit más műfajt említsek: 12 évig tanítottam Szirtes Edina Mókust, aki csodálatos zenész. Énekel is, bár azt nem tőlem tanulta. De mondhatnám Várnagy Katit, aki a Londoni Filharmonikusoknál koncertmester. De mondok egy szegedi példát: Pécsiné Pánczél Mária, a Király-König Péter zeneiskola tanszakvezetője, aki tavaly megnyerte a hegedűtanárok országos versenyét. De a legnagyobb boldogság nem is az, amikor egy tanítványom jól játszik, hanem amikor ő is átadja az ő tanítványainak. Legjobban a zenei unokáimban szeretek gyönyörködni. És még egy nevet hadd mondjak, amelyet kevesebben ismernek. Most érettségizett nálam a különleges tehetségek osztályában Sztathatosz Sebestyén. Ő most New Yorkba készül, ahol egy nagyszerű orosz hegedűsnél, Albert Markovnál fog tanulni. Róla még sokat fogunk hallani.

– Sok országban vendégszerepelt. Szegedről nehezebb egy nemzetközi karriert kialakítani?

– Talán én vagyok az országban az egyetlen, aki nem vidékről fölment Budapestre, hanem a fővárosban születtem, ott tanultam, ott szereztem diplomát és úgy jöttem Szegedre. Nem ismerek más muzsikust, aki vidéken élve hasonló nemzetközi karriert futott volna be. Innen is eljutottam mindenhova. Persze nehezebb volt, de én szeretem a kihívásokat. Persze a fővárosnak azért sok hátránya is van. Ez a Budapest már nem az, ami az én gyerekkoromban és fiatalságomban volt! Olyan tumultus van, hogy mindig ideges leszek. Autóval már nem is nagyon merek fölmenni és a városban közlekedni. Szegeden sokkal kevesebb az autó, bár én inkább biciklizni szeretek.

– Önnek egy ‘kortárs’ magyar mesterhegedűje van. Miért nem valami patinás régit választott?

– Nekem mindig problémáim voltak a hangszereimmel. Vagy túl nagy volt a mérete, vagy kicsi volt a hangja, a harmadik meg időjárásfüggő volt. És akkor 13 éve találkoztam Székely Mártonnal, aki megmutatta a hegedűjét, és nyomban azt mondtam: ezt én soha többet ki nem adom a kezemből! Az első koncertemet egy nemzetközi kamarazenekari fesztiválon játszottam, és nyomban megrohantak az emberek, hogy milyen nagy olasz hangszerem van? Senki nem akarta elhinni, és azóta se hiszik, hogy ez egy új magyar hegedű. Később megismerkedtem az összes fiatal magyar hangszerkészítővel, akik nagyon tehetségesek és legtöbbjük Cremonában tanult. 2008-ban tartottam is egy koncertet a Régi Zeneakadémián Mesterhangszerek mesterkézben címmel. Minden darabot másik hegedűn játszottam. Ez akkora sikert aratott, hogy, hogy a következő évben a Duna TV jóvoltából az egész világon láthatták a koncertet.

– Mitől jó egy hegedű?

– Kézre áll, szépen szól. Sok titka van. Nekünk, művészeknek egy mű akkor a legizgalmasabb, amikor tanuljuk, amikor ismerkedünk vele, fölfedezzük a titkait, megküzdünk érte. Aztán ha már „bejátszottuk” akkor minden egyszerűbb lesz. Ezek a fiatal mesterek ugyanezt mondják a munkájukról. Az a legtitkosabb időszak, amíg készül a hangszer. Ez egészen addig tart, amíg először meg nem szólal. Utána még lehet rajta egy picit finomítani, de a nagy dolgok addigra már eldőltek.

– Egy hosszú pálya van már Ön mögött. A 65 év nem éles korhatár, de valami mégis változott. Hogyan hegedült a 30 éves Szecsődi Ferenc, az 50 vagy a 65 éves?

– Talán értem. Sokkal higgadtabb és tudatosabb lettem. Ebben a tanítás sokat segített: mert ott mindent meg kell magyarázni. A hegedülésnek is megvannak a maga szakmai szabályai. S ha ezeket az ember szigorúan betartja, az olyan szabadságot ad, hogy megdobban a szív és szárnyal a lélek.

Márok Tamás

 

   

Fotó: Rómer János
Szecsődi Ferenc hegedűművész jubileumi hangversenye. Zongorán közreműködött: Benedekfi István
(Az SZTE kulturális irodája által szervezett Egyetemi Tavasz rendezvénye, 2019. május 15.)


Címke: , , , , , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő