11.12.
| Tompa Andrea nyitja meg a 16. Verzió Filmfesztivált >>>
11.12
| Lásd élesebben! >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>

10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Eleven ételek, halott tájak
2019.06.25 - tiszatáj

MEZEI GÁBOR: NATÚR ÖNTVÉNY

Mezei Gábor második kötete posztapokaliptikus versvilágba vezet minket: torz szörnyek, horrorisztikus receptek, lepusztult, sivár tájak és belső terek. Az első ciklus címe – monst­rorum historia – utalás a 16. századi olasz természettudós, Ulisse Aldrovandi azonos című művére, amely fiktív lények leírását tartalmazza. A ciklus darabjai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, nemcsak a címadások révén (a páros oldalakon per jellel elválasztott főnevek vagy melléknevek, a páratlan oldalakon a monstrum szó számozva – a számozás nem foly­tatólagos), hanem a versek felépítése is megegyezik. Mint­egy csattanóként ismerjük fel a ciklus utolsó, fél/metszés című versében Noé bárkájának motívumát: „a hajópadlón feszült állatok. állatok / másznak szét félig. a feszültség / a félben szétcsúszik. ember nyúl / utánuk, egy-egy felet vesz fel / mindből”. Ezt a párhuzamot erősíti a pár oldallal korábban olvasható macska/lom című vers elején a szájában ágat tartó galamb motívuma is (amely majd egy későbbi, nehéz forgács című ciklus utolsó, belső forgás című versében visszatér). A szörnyenumeráció és a bibliai történet egyes motívumainak torzított átvétele miatt nehéz elvonatkoztatni attól az olvasattól, hogy a ciklus az özönvíz történetének afféle groteszk átirata, burkoltan, de mégiscsak azt éreztetve, mintha kár lett volna megkegyelmezni annak a pár élőlénynek is.

Ez a felütés határozza meg a kötet egészének alaphangulatát. Az egyes ciklusokon belül is szigorú rend uralkodik; a minden tej című ciklus verseinek utolsó sorát ismétli a következő első sora, vagy ha nem is pontosan, legalább az utolsó sor motívumára utal, mintegy láncszeren összefűzve az egyes darabokat; az éhségtől haloványak című ciklus darabjainak tematikai egységessége egyértelmű (receptek), de a címadás szekvenciális jellege is ugyanolyan, mint az első ciklusban, ráadásul a páratlan oldalakon található versek címei a hét napjai (a páros oldalakon viszont semmi, a tartalomjegyzékben a versek nyitósorai szerepelnek). A véges kötés verscímei jobbára építőanyagnevek, vagy az építkezéshez használatos eszközök. A versek formailag is egységesek, nyelvük meglehetősen szikár: többnyire precíz és pontos (néha mikroszkopikus részletességűnek ható) leírások, kis kezdőbetűs, állító, sokszor hiányos mondatok, kevés szókép, semmi cifraság. Ennek köszönhetően nagyon fegyelmezetten szerkesztett, átgondolt, erős koncepciójú, feszes kötetet kapunk, ennek azonban az a veszélye, hogy az egyes darabok nem állnak meg magukban, nem emelkedik közülük egyik-másik, beleszürkülnek egymásba az egyes szövegek – így persze egy feltűnően gyenge verset is nehezebb kiszúrni.

Az éhségtől haloványak ciklus verses receptjei viszont maradandóbb nyomot hagynak, mint a kötet többi darabja: nemcsak a szokatlanabb tematika, hanem a leírások hátborzongató naturalisztikussága miatt is. A monstrum3 című vers végén „halkan, sósan sír” a lény, miközben fő a vízben, e ciklus péntek című versében a forró vízbe dobott élő rák „kicsinyét levesben főve / megeszi elevenen”, de a véres bárányfej és a belezés sem hat kevésbé rémisztőnek. Paradox módon mintha a feldolgozás során kelnének életre (nem túl szellemes szójátékkal élve) az ételnek szánt állatok, szinte antropomorf vonásokat öltenek. Ezek előképe a 17–18. században élt szerző, Zay Anna Herbáriuma, melyből egy idézet a Mezei-kötet első fülén olvasható. A barokk kori írónő könyvében a gyógynövényekkel történő orvoslás mellett állatvérrel, sokszor eleven állatokkal végzett gyógymódokat is javasol, ennek ismeretében pedig értelmezhetők úgy is a jelen kötet morbid receptjei, mintha a leölt állat tulajdonságait venné fel a gyógyulni vágyó ember, vagy legalábbis elmosódnának az emberi és az állati lét közti határvonalak. Az emberi perspektíva leginkább a nehéz forgács című ciklusban van jelen, de ott is sokszor a tájba, a térbe olvad bele a az E/2. személyben megszólított, névtelen-nemtelen figura, emberi sziluettje is csak a körülötte levő tárgyakból, az általa végzett cselekvésekből rajzolódik ki (tányérból evés, futni megy – nem fut, mert akkor állat is lehetne), a fején gyökerek nőnek (élő szakáll), a fog belenő a fába (derékig só). A fentebb vázoltak a poszthumán irányába viszik a kötet verseit, az ember nélküli, pusztuló világ képe pedig az utolsó két ciklusban teljesedik ki, illetve válik egyértelművé: korhadás, rozsdásodás, rohadás, korrodálódás képei sorakoznak, de mégsem a széthullás, hanem az egybeforrás felé mutatnak (erre a véges kötés cikluscím is utal): összeragadnak, csomósodnak, megfagynak, megkötnek a tárgyak, a hegygerincet is forrasztják. Ezekben a versekben a fizikai-kémiai folyamatok és az emberi műveletek közti határ mosódik el, mintha egy mérnöki pontossággal felépített, ám lelketlen világot akarnának ábrázolni a szövegek. Így kézenfekvő volna a borítón is látható halból, illetve a Zay Anna-idézetben szereplő halból a hal keresztény szimbolikáját is belevonni a szövegek értelmezésébe, amit az első ciklus bibliai motívumai is erősítenek, de ezt a párhuzamot már túlságosan erőltetettnek érzem.

Összességében véve gondosan felépített, hangulatában és formailag is egységes kötet ez, amelynek kifejezett erénye a posztapokaliptikus víziók és a versbeszéd hideg közönye között feszülő ellentmondás, és a képi világra is szépen rímel a versek nyelvezete. Talán éppen a mérnöki precizitását sokalltam kicsit, melyet csodálunk, de könnyet így e pusztuló világért nem ejtünk – bár elismerem, valószínűleg nem is az volt a cél.

Nagy Márta Júlia

 

Kalligram Kiadó

Budapest, 2016

96 oldal, 2000 Ft 

 

 

 

 


Címke: , ,
2019.10.20 - tiszatáj

PUCCINI EGYFELVONÁSOSOK SZEGEDEN
Egy estén, hármas oltárképnek képzelte el három egyfelvonásosát Puccini. Egy sötét, drámai, egy mennyei-lírai darab, és egy vágtató, szikrázóan szellemes komédia – hárman adják ki az egészet. Ám így erre ma kevés operaház vállalkozik. A három darab együtt kicsit sok a közönségnek, ráadásul az átdíszítést, a hosszú szünetet sem lehet megspórolni. Legutóbb az Erkel Színházban is csak a bemutatón hangzott föl mind a három mű, utána mindig csak kettőt lehetett választani… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.10.19 - tiszatáj

A RENDSZER
Spanyolország az utóbbi időben előszeretettel mímeli a hollywoodi zsánerfilmek öntőformáit: az 1968–1975-ös aranykort követő horror-reneszánsz után egyre nagyobb teret kap a csavaros thrillerek honosítása. Oriol Paulo betyáros műfaji ujjgyakorlatait követően a románcban és sorozatgyilkos-thrillerben egyformán jártas Rodrigo Sorogoyen is letette a névjegyét, tavalyi politikai thrillerje részben adózik a hagyományoknak, ugyanakkor bizonyos pontokon el is mer térni azoktól… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő