11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Szeged, a vágyott szerelem
2019.06.15 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN KÖNYVBEMUTATÓJA

A szegedi könyvhét nyitónapján Grecsó Krisztián volt a főszereplő: a Dugonics téri megnyitóbeszédet követő dedikálás után kötetbemutatóra került sor, ahol Balog József újságíró kérdezte a szerzőt legújabb regényéről. Annak ellenére, hogy Szegeden már bemutatták a Verát március elején teltházas érdeklődés mellett, ezúttal is népes hallgatóság gyűlt össze a Somogyi-könyvtár első emeleti olvasótermében.

Balog kérdésére, hogy különleges helyzetet jelent-e a regényről annak helyszínén, Szegeden beszélni, Grecsó határozott igenlő választ adott. A könyv ugyanis azt az olvasói elvárást gerjeszti, hogy a fiktív alakok a valódi Szeged tereiben mozognak. Sok minden felismerhető, bár vannak szándékos és véletlen elcsúszások. Ilyen tudatos változtatás a lovastorna történetbe emelése, amely nem létezett Szegeden 1980-ban, viszont a sportágválasztás révén is érzékeltetni akarta, hogy kiváltságos elvtársakról van szó. A hiba poétikája is különös módon rajzolja és értelmezi a regényt: Vera élete első miséje után a Somogyi-könyvtár előtt beszélget Józeffel, ami a regény cselekményének idejében lehetetlen, mert a könyvtár 1984-ben épült. Az újranyomott változatban a gyerekek már nem a könyvtár előtt, hanem a Somogyi utca sarkán állnak meg. Hozzátette, egy olyan várost választott a regény helyszínéül, ahol felnőttként sohasem élt; bár az egyetem után nagyon szeretett volna szegedi polgárrá válni, ez nem sikerült, Szeged megmaradt számára egy vágyott szerelemnek.

 

 

Beleír-e a helyszín valamit a szereplők jellemébe? – hangzott a következő kérdés. A Verában a földrajzi hovatartozás nagyon erősen, nyelvi szinten is tematizálódik, mert a borsodi származású mama folyton honvágyat érez, saját szavait hozza, amelyek idegenül hatnak a szegedi közegben. A Szegedhez tartozás végpontjai is megjelennek a regényben: Vera kezdetben sok rokont és ismerőst szeretne, irigykedik a kiterjedt városi élettel rendelkezőkre; később ugyanakkor azt mondja egy ponton, hogy a város nem, csak legjobb barátnője, Sári hiányozna neki, ha elköltözne innen – ez, persze, a korán jött szerelem által torzított nézőpont.

Józef, a lengyel fiú idegensége nem a város kirekesztő arcát akarja megmutatni, hanem azt, ahogyan a fiú „házhoz megy a pofonért”, provokálja a helyzeteket. Ezzel kapcsolatban egy személyes emléket is felidézett az író: a nyolcvanas években a vándorcirkuszosok gyermekei a vándorló életformának megfelelően mindig máshol tanultak, csupán egy-két hétig jártak egy adott iskolába. Azt a mintát próbálta Józef alakjában megírni, ahogyan ezek a gyerekek annak idején előremenekültek, konfliktusokat generáltak. A lengyel város, Tarnowskie Góry ugyancsak személyes élményekre vezethető vissza: egy költészeti fesztivál és egy Auschwitzot megjárt idős hölggyel való találkozás tette számára különlegessé a helyet. Fontos motívum továbbá, hogy miként köszönnek vissza a szövegben egy-egy város terei: a szegedi Széchenyi tér egy krízis metaforája lesz, a lengyel település egykori gyémántbányáiban található csónakázótó pedig a honvágyat jeleníti meg.

 

 

Aki ismeri a Grecsó-szövegeket, tudja, hogy a szerző régi mániája az elhallgatás és a mesterséges felejtés családon belüli problémája. A hatalmas drámák rendszerint egy elrontott félmondattal kezdődnek, és évtizedeken át széttartó életeket eredményeznek. A családi történetek elmesélése, felidézése révén azonban lehetővé válik a megbocsátás és az emlékezés. Ilyen értelemben a Vera még akkor is koherens része az életműnek, ha nem alanyi könyv abban az értelemben, ahogyan azt a korábbi regények esetében megszokhattuk.

Grecsó nyíltan beszélt a regényírás nehézségeiről, dilemmáiról is, betekintést nyújtva ezáltal írói műhelytitkaiba. A munka során az egyes terek (pl. a színház) sajátos logikája mellett fontos volt számára a lelki motivációk pontos megértése is. Hogyan reagál egy temperamentumos színésznő, ha a lányát vesztes helyzetben látja? Hogyan telefonál egy férfi annak, aki őt megszégyenítette, végletekig megalázta? Mit érez egy tízéves kislány, amikor megtudja, hogy őt örökbe fogadták? Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban részletesen mesélt arról, hogy érintett adatközlőt is talált, akitől megtudta, nem a sértettség és a harag, hanem a szorongás, a bizonytalanság és a végtelen szeretetéhség jelentkezik ilyenkor. Grecsó szimpatikus módon, kellő lazasággal és öniróniával reflektált saját írói manírjaira is: elmondta, hajlamos egyes jeleneteket megmagyarázni, utólag összegezni, írótársai tanácsai révén azonban sikerül ezeket korrigálnia.

 

 

A műhelytitkokról szólva az is elhangzott, hogy olyankor tud leginkább írni, amikor egy-másfél órán belül indulnia kell valahová: amikor sok egybefüggő ideje van, inkább korábbi szövegeit javítja. Minden esetben laptopon dolgozik – a beszélgetés során kiderült, egyetlen kézzel írt szövege Esterházy Péter nekrológja volt.

A Vera kiterjedtebb recepciót kapott, mint bármely eddigi Grecsó-írás: a szakmabeli és laikus olvasók mellett a közönség ezúttal az egészen fiatal korosztállyal is gyarapodott, akiktől újszerű reflexiók érkeznek. A könyv iránti fokozott érdeklődés természetesen nemcsak irodalmi szempontokkal magyarázható, hanem szorosan összekapcsolódik Grecsó Krisztián betegségének és sikeres felépülésének krónikájával is. Nyíltan beszélt ezzel kapcsolatos lelki vívódásáról: arról, hogy kezdetben nem tudta fogadni a felé áradó szeretetet, mígnem egy számára ismeretlen tanárnőtől érkezett ezer darab origami daru segített neki megnyílni a jókívánságok felé.

Szántai Márk

 

Fotó: Erlauer Balázs / Elephant Studio


Címke: , , , , , , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő