Székek, székek, hatalmas székek…

GUBIS MIHÁLY: ELRENDELTETETT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

Szék! Székes. Ház. Székesegyház.
Székely székek. Zászlós szék, keresztes szék, kerekes szék, feszület…

Fátyol, lepel, lepedék, vályog… Burok, hályog Boriska szemhéján. –
Fölszakad? – Nem szakad föl! – Vak, vak, befelé él, befelé beszél…
Tolószék, kerekes szék, rácsos ágy… Kopjafa. Tragédiák.
Villámcsapás, balesetek, legbelsőbb esetek, esetlegesek…

Ámokfutó rácsos ágyak, zaklatott vonalak, vonások, vészjósló árnyak, feszült árnyak, kopjafás tájak… Óriás Székek! 11 méteres, 13 méteres székek: szerte a világban.
Székek bolyongása… Hasbeszélő, sáros-véres Nagykabátok, skizofrén Nagykabátok!
Meghasonlott, meggyulladt, elárasztott, elsodort óriások…

Székek, székek, hatalmas székek!

Zászlós és kerekes, görcsös és (f)elszabadult székek. Szék. 7 mágikus (székely) szék. Küküllő, Szék, Székelyudvarhely. – Gubis Mihály a barátom volt!
Együtt, sokféle állapotban, helyzetgyakorlatokban, 12 éven át… Gesztusok- és indulatok sokasága 12 éven át…

Sziták. Szita-művészet! Sziták szemein látni át a kínzó, fölemésztő (mégis – szinte szakrálisan – fölmagasztosuló) Látomást. Föld. Sár. Sártér. Ártér. Viharsarok… Boriska halott. 18 éves: virágzó kopjafa. Az apa (Gubis, Gubis Misi, Michael, Mihály) idegi- és elmerobbanása… A rácsos ágyak is felrobbannak, a hártyák, a kötelékek elszakadnak…

Véres Nagykapát. Üldözi az apát… Performance. Beszélő, zokogó Nagykabát.
Őrült Nagykabátok, a művész-költő (ismét) látnok… Sáros keresztek. Bitófa-székek, feszületek, feszültségek… Gubizmák, fricskák, bölcseleti, zsigeri aforizmák…
Mondolatok, mondolatok, forgolódó forgácsok, magukba forduló roncsolódások…

– – – Mondolatok – – –

Gubis Misi, Michael! Az angyal elvisz, elhív, megkísért, elkísér…
Az arkangyal (agyarakkal): messzire visz, fölforgat, s újra összerak…
BMZ, angyal-démonok, Somogyi Gyuri, Puha Feri, Tihamér, Aknay, feLugossy Laca, Kabó… Öngyilkos kabóca! Igen, Kabó is elment, közben a Notre Dame is leégett…

Tállya, Korlát, Ó-huta, Huta, Háromhuta, Sárospatak, Pista bácsi aranyérmes borai, a gönci barack és a Kokoschka-fejű építész-ikrek, Csetneki Józsi, Penyaska Laci, Regéc, Boldogkőváralja, borospincék, várak, várromok, Mogyoróska, Makkoshotyka, személyes szólamok… Zempléni Zászlós Szék. Fony. Éber álmok, zuhanások…

Gubis Mihály a barátom volt. 12 éven át kísérve: sokféle élményt, tudatállapotot éltünk át. Elemi látomások, mágikus ős-regék, sámánok világa, szittyák humoros átvilágítása… Okos kos, indulatos! Tüzes fokos… Korsód, itt van! Sorsodból ittam! Korsód fejben, parazsat nyeltem, csontokból szippantva: lángokat lehelve…

Fonyban, a művésztelep-tanyán már 1994-től ott lehettem. Art Colony + 12 év = 2006, és azóta (halálától számítva) még, napra pontosan 13 év, itt vagyunk: 2019. május 17-én! Bundi harap, Misi fekete, zsinóros pulija csíp, harap, Gubis is harap… Sebek, balesetek, bal karja leszakad (aztán visszanő), arcunkon üvegszilánkok, karcok, zúzódások. Brutális ütközés, kirepülés… Zuhogó eső, folyamatos eső, akár a Sátántangóban… Talpamat bakancsostól átszakító rozsdás szög: a falu illegális Korcsmája és Hentesboltja mögötti „piszoárnál”, bokáig (hugyos) sárban. A helyi állatorvos (részegen érkezve) tegeződő pálinkával locsolja vérző sebemet.

„Gyógyííít”…

Műterem-álmok, éjjeli ünneplések az illuminált (békéscsabai) antikváriumban…
Szék-szék-szék-szék, szabad esszék… Ó, a 4-mellű szobor-nő előrevetítése, megidézése: hatalmas nyomás, azonnali halál… Húsvét. Lét. Létra. A borospincéből meztelen kamaszlány szalad fel. Fel, felém. Árnyékok, létrafok, apró mellein vibráló fény-foltok… Exponálok. Katt, katt. Kacag, kacag, kacéran szalad… Exponálok, ráadásul a Gubis barátomtól örökölt Yashica matt G-vel, a nagyformátumú, kétaknás, patinás fotómasinával, amit azóta is használok (és őrzök). Katt, katt, katt…
(Előhívás-emlékek: a pucér kamaszlány és a dús-bajszú szatír. Öröm-áramlatok…)

Bundi és Misi és a nyers csirkefejek egy erdélyi motelszobában… Egy levágásra ítélt kecske megmentése a szponzor borász segítségével. Gyomai kertembe szállítattam, egy évig sétáltattam, a kisváros kocsma-kertjeit is bejárva éltünk, amíg a jó szomszédok meg nem mérgezték. A jódozott-szarvú, vad, fekete-fehér bakfis neve ez lett: Nemes Ede. Mindenfelé elkísért eme öntörvényű, érdekes lény – és lassanként bizonyos társaságok kedveltje lett, így, egy év alatt sokszor hangzott el e mondat veleje: kecském neve Nemes Ede… Vadsága, önfejű érzékenysége Gubis barátom emlékét gyakran megidézte…

Fony. Ismét Fony. Gubis Misi, fia: Bence, Zsiga (az ornitológus), Boldog Guszti
(a fotográfus), Bíró Joe, Struccos Marcella, Tóni bácsi… Mindenki a Nagy Szék közelében, a 300-as lélekszámú falu (Fony Széke) korcsmájában, a Nemzetközivé vált Kisképek Fesztiválján, igen: hollandok, franciák, finnek, japánok, Karii Piipoo, Yosi, Yashuiko Morita… Mindenki a Nagy Szék körül, s emelik poharukat: sokan már a túlvilágról siratják (el) barátjuk (előre látott) tragédiáját. – Át, dimenziókon áát…

Gubis Misi (életében utolsó) kiállítását együtt rendeztük Kispesten. Nálunk aludt, onnan indult a németországi művésztelepre, halálának helyszínére. Pedig ígérte: ha visszajön, ünneplés lesz, mert végre (58 évesen) műteremlakást kapott Békéscsabán, amiben addig lakhat, amíg csak él!!! – Él. Tovább. De már áttételesen, átfedésekkel, áttetszően… Él, élés, éles döfés. Mellkasba-lövés. 2006. május 17. – Ma éppen 13 éve!
Ó, a 4-mellű szobor-nő, ó, a dárda-mellű, játékos démon! – Döf-döf-döf! – Neem! – Csak egyetlen egyszer, de iszonyú mélyen. Tompa ütődés, mellkasba-hatolás, némított kiáltás. (De profundis…)

Minden, mindenre hatott…
A távolban Bob Dylan is zokogott…
Gubis Misi a barátom volt. Ó, az ostorozott!
Ó, ő: a nyughatatlan halott…

Szék. Székek. Létrák. Szakadékok. Szellemi elégiák,
lét- és nem-lét szférák, szakralitásba ájuló tragédiák…

(Bundi vonyít, Bundi vonyííít, a túlvilágot harapja – onnan hívja az Apja…)

A 4-mellű nő-szobor, a nyúzott-felhő meztelen,
bazaltkő-maszkos, a 4-dárdás, kedves szörnyeteg,
kihegyezett dárdavég-bimbóival: a művész mellkasába villámként csapott élveteg!

Szenvedés helyett: szenvedély-robbanás! Kétfelé, négyfelé-hasadás, szellemi szétáradás, széét-áá-rad-áás (ssssssssssss)… Szikrák, áramok, áramlat-dózisok…
A „kvintesszencia” felé: föl-le-föl-le-el…

Ütközés, kiáradás, kii-áár-ad-áásss… Sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss…

Szék-elborulás, üres szék, elborulás…
(Ó, Szék-Ember ül égi trónján!)
Kiáradás, kiáradás, kiáradásssss…

Nagy Zopán

(Lehel Film-Színház, Jászberény, 2019. május 17 – július 14.)