06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
05.27.
| Irodalmi Karaván vajdasági szerzőkkel >>>
05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>

Benedek Miklós, Demus Gábor, Fekete Vince, Gál Ferenc, Janáky Marianna, Maklári Judit, Véssey Miklós versei

Géczi János, Nyerges András, Szil Ágnes, Zalán Tibor prózája

Fried István, Kosztrabszky Réka, Sándor Iván tanulmánya

Dömötör Mihály Kereszt parafrázisok című kiállítása

>>>

AZ SZTE ZMK VIZSGAELŐADÁSA
Operavizsgának hirdette a színlap, de sokszor az volt az érzésem, mintha amatőr színjátszókörben ülnék. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ének-, és operaszakos növendékei a Figaro házasságában próbálták megmutatni tehetségüket, és azt, hogy hol tartanak tanulmányaikban. A végeredmény finoman szólva is vegyes. A produkció olyan volt, mintha egy kézilabda csapatban együtt játszanának 6-7 éves vékonydongájú kisiskolások erőtől duzzadó 20 éves ifiprofikkal… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>

BESZÉLGETÉS AZ 50 ÉVES KALÁKÁVAL
Az SZTE 16. Egyetemi Tavaszának vendége volt 2019. április 24-én a Kaláka együttes. Jubileumi koncertkörútjukon magyarlakta – de a határok által elválasztott – szomszédos városokba látogatnak el. A Kossuth- és Prima Primissima-díjjal kitüntetett zenekar – Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel, Becze Gábor és Radványi Balázs – vendége Szegeden Szirtes Edina Mókus volt. A nagysikerű koncert után a zenekar tagjai oldott hangulatú interjút adtak lapunknak… – PIKÓ ANDRÁS GÁSPÁR INTERJÚJA

>>>

Ablaktörés és fényszilánkok
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC:
BUKOTT ANGYAL ABLAKA.
FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL

Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg. Már az alcímben többféle fénytörésben tükröződik a kötet egésze. A Fényversek utazásaimról egyszerre hozza játékba a vizualitás és szöveg kapcsolatát, valamint a személyességet, mely egyrészt Maurits előző, tulajdonképpen már a főcím által is bekapcsolt kötetének, a 2008-ban kiadott Néma angyalok címűnek a felidézése, másrészt az „utazásaim” említésével jelenik meg.

„Több mint négy évtized távlatából, e kis versfény, / még erőteljesebben átüt a telepi szurokfeketén. / E kiskonyhában tanultam meg: fény nélkül / nem lehet. / Fény nélkül nincs forma, tiszta gondolat, metafora. / Nem lehet lélegezni. / Vagyis: nem lehet élni.” Noha látszólag tökéletesen illene a most tárgyalt kötetbe is az idézett Telepi vers című költemény, ez még Maurits előző versgyűjteményében szerepelt. A benne olvasható versfény – a mostani kötet alcímében lévő fényvers felől értelmezve – talán némi tapogatódzást sejtet, a vers pislákolását, míg a Bukott angyal ablaka fordított megfogalmazása már egy sajátos irodalmi műfajt jelez. A fényvers működése a kötet darabjaiban már nem a korábban az élet és az irodalom alapjaként definiált fény tematizálása révén érhető tetten, hanem épp annak kibontásában, képek és színek megmutatásában. Ugyanakkor – induljon A bukott angyal ablaka bármekkora utazásra – az első, Belgiumi séták című ciklus nyitóversében még a gyermekkor jelenik meg kitörölhetetlen origóként: „rené / magritte / foszforens / törlőgumija // átvilágítja / gyermekkorom // hiába / radírozom // hiába / radírozom” (9.)

A kötet három ciklusból áll: a már említett belgiumi ihletettségű részt követi két spanyol, a Madridi séták és a Barcelonai séták című. Maurits nemcsak földrajzi utazásairól ír verseiben, de művészeti és művészettörténeti kalandozásairól is: a kötet főszereplői többek között René Magritte, Goya, El Greco, Picasso, Miró és Dalí. A költő számára az ő művészetfelfogásuk, képeik és motívumaik csupán eszközül és nem témául szolgálnak ahhoz, hogy saját világát felépítse és abban ezeknek új jelentést adjon. Ha azt mondjuk, a Bukott angyal ablaka verseiben kép és szöveg szorosan összekapcsolódik, keveset állítunk: e két kommunikációs forma elválaszthatatlan egységben építi fel a könyvet. Maurits Ferenc, ahogy az újvidéki Forum Könyvkiadó egyedi arculatát megteremtő időszakban sok egyéb könyvnek, saját kötete tervezője is, s a tudatosság, valamint az e téren kialakult profizmus igencsak jót tett a kiadványnak. A Forum sorozatára jellemző, más esetben meglehetősen rideg hatású, fekete, keménytáblás borító Maurits képzőművészeti és költészeti stílusához is szerencsésen passzol; barátságtalanság helyett ez esetben eleganciát és magabiztos tartást sugallva. A fekete a kötetben kitöltendő helyként jelenik meg. „az / éhségtől / korom/ sötét / lesz / a / háttér” (144.) A grafikus szerző az eredeti, klasszikus festményeket, alkotásokat átrajzolja, egy-egy színes vagy épp fekete ecsetvonással gyerekmód összefirkálja. A versek sok esetben az így létrejött új képek leírásai. „goya / meztelen / majáját // égő / ciklámennel // még / meztelenebbé / tenni” (56.) – a vers alatt pedig ott látható a kép, a női test vonalán egy ciklámen vonással. Maurits ezen képeit korrekciónak nevezi. Az imént idézett költemény alatti képre is ez van írva: „Goya korrekció”. Ez egyszerre tekinthető szinte gyermeki csínytevésnek, tudatos, a saját stílusát megtaláló és gyakorló művész alkotásának és az eredeti művek köré kialakult műértői, sznob viszonyulás megtagadásának. A műveket és világhírű alkotóikat Maurits minden tiszteletet és csodálatot fenntartva lerántja arról a magaslatról, ahova a művészettörténet – amúgy joggal – helyezte őket. „cipelem / vállamon // e / kurva / tarka / világot // le / a / pincébe” (125.) E gesztus része az is, hogy a klasszikus képzőművészeti alkotásokhoz hasonlóan Maurits az utazásai során szerzett térképeket, múzeumi belépőket, söröscímkéket is beillesztette kötetébe, egy-egy ezeket leíró vers mellé. Ezek az emlékek az alcím egyes szám első személyű főnevének személyességét hozzák játékba, az ott említett utazásaim – a megjelenített belépők és címkék révén – a kötetet költészeti útinaplóvá (is) varázsolják.

A Bukott angyal ablaka versei tele vannak színekkel és képekkel – nemcsak maga a kiadvány tehát, hanem Maurits szövegei is. „a / megfojtott / szürke / udvaron // sárgával / felvillantom / az / árnyakat” (29.) A szerző e hatáson is csavar még egyet helyenként: a versek színes képeket írnak le, ám az alájuk illesztett képen a szövegből felismerhető képzőművészeti alkotás fekete-fehérben látható. Maurits a szöveg és kép között létrehozott egységgel a köteten belül megteremt egy második világot is, egy másik dimenziót nyitva a leírt képeken keresztül. „a / minótauroszt / egy / ecsetvonással / leszúrom // viruló / pázsiton” (126.)

A kötetben több a konkrét képzőművészeti reflexiót hordozó költemény, ám azok, melyekhez a szerző nem kapcsolt ilyen többletet, azok plasztikus költői képekkel érnek el hasonlóan erős hatást. „átvilágít / rajtam / az / ég // darabokra / hullok / az / ablak/ alatt” (33.) A fényversek, ahogy fentebb már volt róla szó, a fényt színekre bontva épülnek fel, és így jelenítik meg az életet. Ez a „fénytörés” határozza meg nemcsak a költeményeket és képi világukat, de a szövegek felépítését is. Már az eddig idézett versekből is látszik, hogy Mauritsnál szavak alkotnak egy-egy verssort, amely megoldás meglehetősen radikális tördelés. Ez a szélsőséges mozzanat, a törés, megjelenik tehát a fénytörés, a fény színekre bontása, a lírai én darabokra hullása révén, sőt a főcímben megjelenő ablakhoz kapcsolódóan is. Az itt felsorolt képek egy versbe írtan is megjelennek: „rózsaszín / porcelán / akt // robban / kobalt / ablakban” (21.) Még ha ez a kötet csak kevés versben mutatja is meg Maurits Ferenc érzékenyebb költészeti oldalát, egy-két alkotás ezt is meggyőzően demonstrálja. Ezek többnyire nem is kapcsolódnak képzőművészeti tematikához, a színekre bontott, megtört fény egy-egy csillanását mutatják. „lomha / narancssárga / elönti // a / remegő / fénylő / reggelt” (108.) Maurits költészetének egyik legnagyobb erénye, hogy nemcsak a(z el)töréseket mutatja meg, de a keletkező szilánkokat is rendkívül izgalmas megoldásokkal tartja egyben. A színek és képek kaleidoszkópszerű elrendezése jellemzi a Bukott angyal ablaka ciklusait, a költeményekben szétválaszthatatlanul összekeveredik a saját és a másik művészete. A szerző meglehetősen provokatív módon feszegeti ezen fogalmak határait. Nemcsak az egyes versek szövegszervezése, de a kötet felépítése is a megidézett festők munkamódszerét (is) idézi. Ahogy ők képsorozatot hoztak létre egy-egy témát feldolgozva (Maurits képileg is megidézi például Magritte zöldalmás képsorozatát), úgy a költő sorismétlésekkel fűzi össze hasonlóképp a verseit: maradva a Belgiumi séták című első ciklus keretein belül, kilenc, amúgy cím nélküli költemény kezdődik a „ha / felemelem / fekete / kalapom” első versszakkal.

A törés és az ennek következtében létrejövő szilánkok a teljesnek tételezettnek a tökéletlenségét eredményezik, s a korábban említett „firkálást”, a létező klasszikus alkotások átfestését, valamint a hétköznapi tárgyak képzőművészeti értékűvé emelését észben tartva ez tekinthető Maurits céljának. A szerző számára a már befejezettnek hitt alkotások is kiindulópontként definiálódnak: minden folytatható, újraírható. Ennek értelmében minden a valóságnak csak az egyik variációja, vázlat. E sajátos értékrendet nem kisebb hatású műről, mint Picasso Guernica című nagy festményéről írva fogalmazza meg explicit módon is Maurits. „picasso / guernicája / a / modern / múzeum / főtermében // teljesen / hidegen / hatott / rám

// oly / hidegen / mint / a / szürkék / vonulata / a / hatalmas / festményen // ellentétben / a / néhány / száz // gyönyörű / kis / vázlattal // melyek / ott / zsongtak // a / guernica körül” (77.)

Maurits Ferenc Bukott angyal ablaka című kötete egy rendkívül izgalmas képzőművészeti verseskötet, egyéni és erős hangú költeményekkel és markáns grafikai arculattal. Az újvidéki Forum Kiadó és a (sok egyéb miatt is) legendás Új Symposion folyóirat máig inspiráló és egyedülálló vizualitását megteremtő Maurits önálló kötetében is átrendezi a befogadó művészetértelmezésének kereteit. A művészet távolságtartó szemlélése helyett a művészeti utazások során szerezhető tapasztalatokat hangsúlyozza. A Bukott angyal ablaka nyitva áll, a kötetben szereplő versek továbbgondolásra sarkallnak, és elemzésre. Maurits bátor művészete felszabadítóan hat, a 2017-ben megítélt Szenteleky-díj időszerű elismerése a volt szerző költészetének és grafikai munkásságának egyaránt!

Szarvas Melinda

(Megjelent a Tiszatáj 2018. júniusi számában)

 

Forum Kiadó

Újvidék, 2015

157 oldal, 2500 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2019.06.18 - tiszatáj

SZÍNKÉP, HANGKÉP, ÖSSZKÉP CÍMŰ KÖTET BEMUTATÓJA
Június 13-án, csütörtökön a Színkép, hangkép, összkép című tanulmány- és esszékötet szerkesztőjével, Virág Zoltánnal Orcsik Roland beszélgetett a Tiszatáj Szalonban. A bemutató során szó esett Virág korábbi és jelenlegi köteteiről, illetve zenei érintettségéről is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.16 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS PARAVÁN CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Miért éppen a test, és ha már az, miért nyúljunk hozzá és hogyan van értelme? Ehhez hasonló kérdések hangzottak el június 14-én, a Dugonics téren. A kérdéseket Szutorisz Szabolcs tette fel, a válaszokat pedig Kormányos Ákostól, illetve a 90. Ünnepi Könyvhétre megjelent Paraván című verseskötetéből kaptuk. Tagadhatatlan, hogy a kötet minden egyes verse kapcsolódik a testhez, hol erőteljesen markolászva, hol gyengéden érintve azt. Ugyanakkor egy valami világos: Kormányos Ákos az írás során szikével közelít az anyaghoz… – FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.16 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN NYITOTTA MEG SZEGEDEN A 90. ÜNNEPI KÖNYVHETET
Az alkotóembernek újra ingujjra kell vetkőznie és ki kell ülnie a térre, hiába változott meg ez a tér, fontos a közvetlen kapcsolat író és olvasója között, fontos, hogy a szerző hagyja magát megközelíteni, s  hogy mindez határokat mosson el és ledöntsön a magas falakból, melyek szerző és olvasó közt húzódnak. Észre kell venni olvasó-szerző megváltozott viszonyát át kell értékelni és felvenni a tempót, mert az olvasók megelőzték a szerzőket… – FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.15 - tiszatáj

LANCZKOR GÁBOR MONOLIT CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Június 12-én, szerdán Lanczkor Gábor új válogatáskötetének, a Monolit bemutatásának adott helyet a Grand Café. Az ihletforrásokról, a társművészetekről, illetve a kötet koncepciójáról Klajkó Dániel beszélgetett a szerzővel… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.15 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN KÖNYVBEMUTATÓJA
A szegedi könyvhét nyitónapján Grecsó Krisztián volt a főszereplő: a Dugonics téri megnyitóbeszédet követő dedikálás után kötetbemutatóra került sor, ahol Balog József újságíró kérdezte a szerzőt legújabb regényéről. Annak ellenére, hogy Szegeden már bemutatták a Verát március elején teltházas érdeklődés mellett, ezúttal is népes hallgatóság gyűlt össze a Somogyi-könyvtár első emeleti olvasótermében… – SZÁNTAI MÁRK BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.13 - tiszatáj

A könyvhétnek új paradigmára van szüksége. A kilencvenéves akarás mára sajnos megkopott, megrepedezett, az új generációk számára a cél érthetetlen, nincs is olyan szó napi használatban, hogy „ingujj”. És valahogy a Parnasszust sem találják. Supka Géza és kollégái még joggal gondolták úgy, hogy közvetlenebb kapcsolat kell író és olvasója között. És hogy az határokat dönt le, vagyis inkább valamennyit rombol a túl magas falakból, ha az alkotóember – aki akkoriban még hagyományosan férfinak volt elgondolva – leveszi a zakóját és „ingujjra vetkőzve” megközelíthetővé válik […]

>>>
2019.06.13 - tiszatáj

LISE DAVIDSEN
Elsőre azt mondanám, hogy igazán meglepő, hogy a Decca lemezszerződést ajánl valakinek, akit még csak pár éve ismerünk, és a második nagylemez címe rögtön az előadó neve lesz. Jó, utóbbi nem teljesen igaz, hiszen Lise Davidsen lemezének borítóján ott van a Londoni Filharmonikus Zenekar (Philharmonia Orchestra) neve is, de az ember leginkább csak a norvég előadóművész képét látja, és nevét olvassa… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.06.12 - tiszatáj

TOLVAJ ZOLTÁN: FANTOMIKER 
Tolvaj Zoltán költészete azt a hatást kelti, mintha Kassák Lajos szövetkezett volna Tóth Árpáddal, akik felosztották egymást között a National Geographic, a Spektrum műsorkínálatát, a vezető hírportálok ismeretterjesztő cikkeit, majd ellátogattak volna egy egyetemi bölcsészkar filozófia szakára, és végigolvasták volna a 20-21. századi magyar lírát. Ezek a feltételezett hatások mind ott húzódnak a Fantomiker, Tolvaj Zoltán harmadik verseskötete mögött… – BOLDOG ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2019.06.11 - tiszatáj

AZ SZTE ZMK VIZSGAELŐADÁSA
Operavizsgának hirdette a színlap, de sokszor az volt az érzésem, mintha amatőr színjátszókörben ülnék. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ének-, és operaszakos növendékei a Figaro házasságában próbálták megmutatni tehetségüket, és azt, hogy hol tartanak tanulmányaikban. A végeredmény finoman szólva is vegyes. A produkció olyan volt, mintha egy kézilabda csapatban együtt játszanának 6-7 éves vékonydongájú kisiskolások erőtől duzzadó 20 éves ifiprofikkal… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő