02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Elindult a MASZK tavaszi kiadása
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE

A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható.

Határon túlról a Váróterem Projekt előadásában érkezik a Liget című előadás, Botos Bálint rendezte, maga a produkció pedig már bemutatkozott az idei debreceni Deszka Fesztiválon, a társulat pedig szintén nem először jár Magyarországon, többek között a Thealteren is szerepeltek már. Botos Bálint egyébként az elmúlt években több romániai színházban is figyelemreméltó produkciókat hozott létre, a kolozsvári független szcénát erősítő, 2010 óta működő Váróterem Projekttel szoros viszonyt ápol, a szóban forgó előadásnak nemcsak rendezője, hanem szerzője is. A darab egy válságban lévő színésznő életét viszi színre, aki hazatér falujába, hogy eladja örökségét, ám akarata ellenére találkozik régi barátaival, aminek hatására „megmozdul a múlt, az örökségnek az a része, amelyet nem szabályoz a törvény, amit mindannyian magunkban hordozunk. Ahogyan ezek a rétegek a felszín felé törnek, úgy mélyül a színésznő személyes válsága, amíg lassan közösségivé nő” – olvasható az előadás előzetesében.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is állandó vendég Szegeden, Csend című előadásuk jön ezúttal Szegedre, amit Andrej Boka jegyez szerzőként és rendezőként is. A mű egy négytagú család hierarchikus, erőszakra épülő belső viszonyait ábrázolja klausztrofób színházi térben, a rendező horrorisztikus művészi stílusában.

A belföldi kínálatból a függetlenek vannak túlsúlyban (szerencsére), Pass Andrea A vezér című munkája jön Szegedre (Mentőcsónak Egység-Füge Produkció), amely egy Alfred de Musset Lorenzaccio című darabja nyomán készült ifjúsági előadás, benne két tehetséges, tavaly végzett színésszel, a radnótis Vilmányi Benettel és a Katonába szerződött Vizi Dáviddal. Az előadás hatalmi kérdéseket feszeget, ahogy Musset legtöbb művében, úgy ebben is egy moccanni képtelen, fennálló rendszernek önmagát megadó generáció jelenik meg. Ez az előadás is részben a kortárs magyar valóságot parabolisztikusan színre vivő előadások sorába illeszkedik, hiszen a szóban forgó mű „a 16. századi, elvben köztársaságként működő Firenzéről mesél, ahol Alessandro Medici korlátlanul gyakorolja zsarnoki hatalmát.” Az előadás alapkérdése ennek megfelelően úgy hangzik, hogy „képesek vagyunk-e észrevenni a hatalom túlkapásait? És ha igen, vannak-e eszközeink tenni ellene? Akarunk-e tenni bármit egyáltalán?” Ifjúsági előadásként persze mindez új kontextust nyer, hiszen az esztétikai szempontok mellett ezúttal a fiatal generáció közösségi bevonása, aktivitásra buzdítása kerül előtérbe.

A Füge és a Miskolci Nemzeti Színház együttműködésének gyümölcseként inkább látványvilágát tekintve próbálja megszólítani az ifjúságot a Tárnoki Márk és Barcsai Bálint által rendezett Gólyakalifa, amely szintén a Régi Zsinagógában lesz látható, kétszer is. Az előadás a Babits-regényt adaptálva a főszereplő Tábory Elemér álom és valóság közé rekedt életét ábrázolja (Táboryt Papp Endre játssza), videótechnika felhasználásával vloggerré színezve Tábory alakját. A markáns vizualitással operáló előadás nemcsak a kettéhasadt személyiség színrevitelét mélyíti el, hanem az ifjúság valóságérzékelésére reflektáló színházi nyelvet alkalmaz, új kontextusba emelve Babits kánon szélére sodródott regényét.

Két monodráma is jön Szegedre, mindkettő színésznői életutakat prezentál: Bíró Kriszta Teher alatt nő – avagy: itt nem lehet megmaradni című előadása a Városi Színházból a magyar színháztörténet három színésznőalakját idézi meg: Bulyovszky Lillát, Fedák Sárit és Karády Katalint. Mindhárman a modern női szerep első megtestesítői, miközben Bíró Kriszta egyiküket sem vonja be a nosztalgia ködével, hanem felmutatja mai is mélyen aktuális dilemmáikat a színészi létezés, a társadalmi szerepvállalás, a színházi üzemet érintő hatalmi viszonyok tekintetében. Folytatva a sort: Fedák Sári címmel érkezik egy másik monodráma, ami a címnek megfelelően szintén Fedák Sári életéről szól. A darab a budapesti Nemzetiben fut eredetileg, benne Szűcs Nelli formálja meg földijét (mindketten Beregszász szülöttei). Az előadás gondos dokumentáción, Fedák Sári emlékiratain és az OSZMI anyagain alapszik, Dávid Zsuzsa rendező interpretációjában pedig leginkább a hazafi Fedák tetszik ki. Szűcs Nelli a művészi nagyság mellett egy bátor és aktív politikai szerepvállalásokkal telített életutat idéz meg, aminek tekintélyes részét képezi a Fedák sorsát megpecsételő népbírósági börtönbüntetéssel járó meghurcolás drámai időszaka is.

Fritz Gergely

 

MASZK Egyesület – tavaszi kiadás
2019. május 7-27.
www.maszk.hu


Címke: , , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő