08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Elindult a MASZK tavaszi kiadása
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE

A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható.

Határon túlról a Váróterem Projekt előadásában érkezik a Liget című előadás, Botos Bálint rendezte, maga a produkció pedig már bemutatkozott az idei debreceni Deszka Fesztiválon, a társulat pedig szintén nem először jár Magyarországon, többek között a Thealteren is szerepeltek már. Botos Bálint egyébként az elmúlt években több romániai színházban is figyelemreméltó produkciókat hozott létre, a kolozsvári független szcénát erősítő, 2010 óta működő Váróterem Projekttel szoros viszonyt ápol, a szóban forgó előadásnak nemcsak rendezője, hanem szerzője is. A darab egy válságban lévő színésznő életét viszi színre, aki hazatér falujába, hogy eladja örökségét, ám akarata ellenére találkozik régi barátaival, aminek hatására „megmozdul a múlt, az örökségnek az a része, amelyet nem szabályoz a törvény, amit mindannyian magunkban hordozunk. Ahogyan ezek a rétegek a felszín felé törnek, úgy mélyül a színésznő személyes válsága, amíg lassan közösségivé nő” – olvasható az előadás előzetesében.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is állandó vendég Szegeden, Csend című előadásuk jön ezúttal Szegedre, amit Andrej Boka jegyez szerzőként és rendezőként is. A mű egy négytagú család hierarchikus, erőszakra épülő belső viszonyait ábrázolja klausztrofób színházi térben, a rendező horrorisztikus művészi stílusában.

A belföldi kínálatból a függetlenek vannak túlsúlyban (szerencsére), Pass Andrea A vezér című munkája jön Szegedre (Mentőcsónak Egység-Füge Produkció), amely egy Alfred de Musset Lorenzaccio című darabja nyomán készült ifjúsági előadás, benne két tehetséges, tavaly végzett színésszel, a radnótis Vilmányi Benettel és a Katonába szerződött Vizi Dáviddal. Az előadás hatalmi kérdéseket feszeget, ahogy Musset legtöbb művében, úgy ebben is egy moccanni képtelen, fennálló rendszernek önmagát megadó generáció jelenik meg. Ez az előadás is részben a kortárs magyar valóságot parabolisztikusan színre vivő előadások sorába illeszkedik, hiszen a szóban forgó mű „a 16. századi, elvben köztársaságként működő Firenzéről mesél, ahol Alessandro Medici korlátlanul gyakorolja zsarnoki hatalmát.” Az előadás alapkérdése ennek megfelelően úgy hangzik, hogy „képesek vagyunk-e észrevenni a hatalom túlkapásait? És ha igen, vannak-e eszközeink tenni ellene? Akarunk-e tenni bármit egyáltalán?” Ifjúsági előadásként persze mindez új kontextust nyer, hiszen az esztétikai szempontok mellett ezúttal a fiatal generáció közösségi bevonása, aktivitásra buzdítása kerül előtérbe.

A Füge és a Miskolci Nemzeti Színház együttműködésének gyümölcseként inkább látványvilágát tekintve próbálja megszólítani az ifjúságot a Tárnoki Márk és Barcsai Bálint által rendezett Gólyakalifa, amely szintén a Régi Zsinagógában lesz látható, kétszer is. Az előadás a Babits-regényt adaptálva a főszereplő Tábory Elemér álom és valóság közé rekedt életét ábrázolja (Táboryt Papp Endre játssza), videótechnika felhasználásával vloggerré színezve Tábory alakját. A markáns vizualitással operáló előadás nemcsak a kettéhasadt személyiség színrevitelét mélyíti el, hanem az ifjúság valóságérzékelésére reflektáló színházi nyelvet alkalmaz, új kontextusba emelve Babits kánon szélére sodródott regényét.

Két monodráma is jön Szegedre, mindkettő színésznői életutakat prezentál: Bíró Kriszta Teher alatt nő – avagy: itt nem lehet megmaradni című előadása a Városi Színházból a magyar színháztörténet három színésznőalakját idézi meg: Bulyovszky Lillát, Fedák Sárit és Karády Katalint. Mindhárman a modern női szerep első megtestesítői, miközben Bíró Kriszta egyiküket sem vonja be a nosztalgia ködével, hanem felmutatja mai is mélyen aktuális dilemmáikat a színészi létezés, a társadalmi szerepvállalás, a színházi üzemet érintő hatalmi viszonyok tekintetében. Folytatva a sort: Fedák Sári címmel érkezik egy másik monodráma, ami a címnek megfelelően szintén Fedák Sári életéről szól. A darab a budapesti Nemzetiben fut eredetileg, benne Szűcs Nelli formálja meg földijét (mindketten Beregszász szülöttei). Az előadás gondos dokumentáción, Fedák Sári emlékiratain és az OSZMI anyagain alapszik, Dávid Zsuzsa rendező interpretációjában pedig leginkább a hazafi Fedák tetszik ki. Szűcs Nelli a művészi nagyság mellett egy bátor és aktív politikai szerepvállalásokkal telített életutat idéz meg, aminek tekintélyes részét képezi a Fedák sorsát megpecsételő népbírósági börtönbüntetéssel járó meghurcolás drámai időszaka is.

Fritz Gergely

 

MASZK Egyesület – tavaszi kiadás
2019. május 7-27.
www.maszk.hu


Címke: , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő