05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Halak a hálóban
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN

Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik a huszadik század magyar történetébe, ahogyan az egy polgárcsalád mindennapjain keresztül láttatni engedi magát.

Saád Katalin Hálóban című regénye súlyos könyv. Zavarba ejtő. Nevezhetnénk aparegénynek, hiszen a szerző biográfiájának akár viszonylagos ismeretében nem nehéz párhuzamot találni a narrátor és a regényben Büser Arnord lányaként (Luca) megjelenő karakter között. De széles a tabló, a történet vissza-visszaszalad az időben egészen a középkori legendákig, illetve érdemben azokig a kalapos-céhes ősökig, akik még Büscherként írták a nevüket; úgyhogy családregénynek is mondhatjuk, a szerző is így határozza meg, ekképp fogalmaz a tizennégy éven át íródott könyv borítóján: „Hálónak éreztem a családi köteléket, amely bennünket, családtagokat összetartott. A háló azonban nem csak védelmezett – fojtogatott is”. Hát persze: „fojtogatásregény”, hiszen az előbb a terjedelem okán emlegetett orosz íróval szólva: „minden boldogtalan család a maga módján az”.

Saád Katalin az emlékeken, a nagyszülőktől, rokonoktól hallott-hozott históriákon túl rengeteg olyan adatot, történetet, mozzanatot beépít művébe, ami levéltári kutatásokból, vagy éppen a családi iratok (naplók, feljegyzések, levelek) alapos tanulmányozásából derült ki számára.

Sőt sokszor magukat a dokumentumokat is beszerkeszti: leveleket, meghívókat, újsághirdetéseket, cikkeket (Büser újságíró, egy katolikus lap kiadója), de azokon is túl: néhol Márai Sándor naplójegyzeti is ellenpontoznak vagy éppen segítenek korszakot festeni. A vendégszövegeknek van létjogosultságuk, többnyire működnek is, színesítik az összképet, néhol viszont (pl. az egyházi dokumentumok, a vatikáni zsinatról készült feljegyzések, az ügynöki jelentések esetében, bár kétségtelenül jellemzik, árnyalják az adott időszakaszt) talán lehetett volna takarékosabban bánni velük. Ugyanakkor engem olvasóként nem zavartak; rendhagyó történelemóra mellékleteként fogtam fel őket. Ám a regénynek előnyére vált volna a feszesebb, szigorúbb szerkesztés.

Akár el is lehetett volna hagyni a kordokumentum-betéteket, úgy viszont azokat a tartalmakat, amelyeket hordoznak, a szerzőnek kellett volna belefogalmazni a betűfolyamba, s akkor a valóságra mutatás és a fikcionalitás érzete, érzékeny aránya máshogyan alakul.

Büser Arnold a prológusban egy dermesztő, havas téli estén száll le a vonatról a pápai pályaudvaron, hogy eltemesse egykor jólmenő kereskedést vivő, de halálára koldusszegénnyé vált apját, az epilógusban pedig egy látomásos temetői képben pöröl és békél meg Istennel a vénné lett férfi. A két jelenet közt eltelik a felnőtt élet – örökös boldogság- és istenkereséssel, valamint újságírással, haditudósítással, katolikus lapkiadással, egyházi diplomáciával, helyezkedéssel, munkatársak és családtagok manipulálásával, kétségekkel, írói ambíciókkal, ifjúkori szerelemmel, házastársi civódással, gyerekneveléssel – társadalmi és rokoni kapcsolatok ilyen-olyan hálójában. Közben kitágul az idő, megjelennek a felmenők, a régebbi nemzedékek, hogy hagyományaikkal, történeteikkel, legendáikkal, örökölt vagy a környezet, a lehetőségek által formált jellemükkel, cselekvés- és magatartásmintáikkal tarkítsák a családi és társadalmi tablót.

Veszekedésregénynek is nevezhetnénk a könyvet, hisz hol az egyik, hol a másik szereplő szemszögéből láthatjuk az eseményeket, viszonyokat. Alapvető emberi érzelmeket élünk át lélektanilag hiteles párbeszédekben, monológokban: valamire/valakire féltékenyek vagyunk, valamit szégyellünk, keveslünk, szeretünk, aztán vagy visszaszeretnek, vagy nem. Kicsinyes, hétköznapi történeteinkbe bonyolódunk, irigységek, félelmek, örömek ragadnak magukkal – belakjuk a könyv lapjait.

A végére szinte személyes ismerősünkké válnak a család tagjai, mintha szomszédok lennének, vagy félközeli rokonok, akikről sokat tudunk: hogy miről veszekednek, mi kerül az asztalukra karácsonykor; az eltökélten óvatos apa mellett a megismerjük nagytermészetű Olgát, Büsernét, aki ígéretes színésznői karrierjét adja fel a házasság miatt, de amit aztán nem igazán tud megbocsátani sem magának, sem a férjének. Megismerjük Olga apját, a jogot végzett postatisztet, annak feleségét, a konyhazseni Loncit, aki próbálja összetartani a családot, aztán a fiukat, a félig-meddig aranyifjú Endrét, akinek katonaságtól írott lapjai a válaszlevelekkel együtt a regény dokumentarista vonulatát erősítik, s akinek halálhírét hamarosan megkapja a család. Ahogy a háború utáni évek következnek, egyre nagyobb szerepet kapnak a Büser-gyerekek, Edit, Luca és Endrus. Később a helyét nehezen találó Lucát apja időlegesen saját lapkiadójában-szerkesztőségében helyezi el, ahol a lány megismerkedik a Költővel. Az archetipikus név Pilinszky Jánost jelöli, akinek prózája zömmel a kérdéses lap (az Új Ember) hasábjain jelenik meg.

Egyébként rengeteg szereplője van a vaskos regénynek, köztük sok az ismert név, színészek, újságírók, politikusok, vannak viszont, akiket (mint pl. Mindszenty hercegprímást, talán fölöslegesen) más, költött néven szerepeltet az író. Hitler neve például Büser Arnord ifjúkori, müncheni kirándulásának történetébe ágyazva szerepel először, amikor a főhős egy sörgyári pincében hallja szónokolni a vékonydongájú, bajszos fiatalembert, aki pár éven belül a világtörténelem egyik alakítója lesz. Érdekes, hogy a narrátor a regényben többször is Adolfként emlegeti, ami azonban stílustörésként hat.

Saád Katalin regényében (a rendhagyó óra mellékleteként) sokszor szerepelnek történelmi helyzetértékelések, magyarázatok. A kötet végén szerzői köszönetnyilvánításban több jeles történész neve olvasható, akiknek munkái a levéltári dokumentum mellett nyilván erős fedezetet jelentenek a nagyregény történelmi-társadalmi folyamatokat szépen, tisztességesen bemutató ábrázolásában.

Összességében a Hálóban című többféleképpen is súlyos könyv meghatározó élménye marad az olvasónak, nemcsak a vele töltött idő mennyisége miatt, hanem azért is, mert élményszerűen mutatja be az elmúlt század magyar históriájának hétköznapjait, sorsfordító, vagy éppen tragikus eseményeit, társadalmi-emberi viszonyait egy lélektanilag hitelesen megformált polgárcsalád mindennapjain keresztül.

 Jenei Gyula

 

Napkút Kiadó

Budapest, 2017

767 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő