07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Halak a hálóban
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN

Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik a huszadik század magyar történetébe, ahogyan az egy polgárcsalád mindennapjain keresztül láttatni engedi magát.

Saád Katalin Hálóban című regénye súlyos könyv. Zavarba ejtő. Nevezhetnénk aparegénynek, hiszen a szerző biográfiájának akár viszonylagos ismeretében nem nehéz párhuzamot találni a narrátor és a regényben Büser Arnord lányaként (Luca) megjelenő karakter között. De széles a tabló, a történet vissza-visszaszalad az időben egészen a középkori legendákig, illetve érdemben azokig a kalapos-céhes ősökig, akik még Büscherként írták a nevüket; úgyhogy családregénynek is mondhatjuk, a szerző is így határozza meg, ekképp fogalmaz a tizennégy éven át íródott könyv borítóján: „Hálónak éreztem a családi köteléket, amely bennünket, családtagokat összetartott. A háló azonban nem csak védelmezett – fojtogatott is”. Hát persze: „fojtogatásregény”, hiszen az előbb a terjedelem okán emlegetett orosz íróval szólva: „minden boldogtalan család a maga módján az”.

Saád Katalin az emlékeken, a nagyszülőktől, rokonoktól hallott-hozott históriákon túl rengeteg olyan adatot, történetet, mozzanatot beépít művébe, ami levéltári kutatásokból, vagy éppen a családi iratok (naplók, feljegyzések, levelek) alapos tanulmányozásából derült ki számára.

Sőt sokszor magukat a dokumentumokat is beszerkeszti: leveleket, meghívókat, újsághirdetéseket, cikkeket (Büser újságíró, egy katolikus lap kiadója), de azokon is túl: néhol Márai Sándor naplójegyzeti is ellenpontoznak vagy éppen segítenek korszakot festeni. A vendégszövegeknek van létjogosultságuk, többnyire működnek is, színesítik az összképet, néhol viszont (pl. az egyházi dokumentumok, a vatikáni zsinatról készült feljegyzések, az ügynöki jelentések esetében, bár kétségtelenül jellemzik, árnyalják az adott időszakaszt) talán lehetett volna takarékosabban bánni velük. Ugyanakkor engem olvasóként nem zavartak; rendhagyó történelemóra mellékleteként fogtam fel őket. Ám a regénynek előnyére vált volna a feszesebb, szigorúbb szerkesztés.

Akár el is lehetett volna hagyni a kordokumentum-betéteket, úgy viszont azokat a tartalmakat, amelyeket hordoznak, a szerzőnek kellett volna belefogalmazni a betűfolyamba, s akkor a valóságra mutatás és a fikcionalitás érzete, érzékeny aránya máshogyan alakul.

Büser Arnold a prológusban egy dermesztő, havas téli estén száll le a vonatról a pápai pályaudvaron, hogy eltemesse egykor jólmenő kereskedést vivő, de halálára koldusszegénnyé vált apját, az epilógusban pedig egy látomásos temetői képben pöröl és békél meg Istennel a vénné lett férfi. A két jelenet közt eltelik a felnőtt élet – örökös boldogság- és istenkereséssel, valamint újságírással, haditudósítással, katolikus lapkiadással, egyházi diplomáciával, helyezkedéssel, munkatársak és családtagok manipulálásával, kétségekkel, írói ambíciókkal, ifjúkori szerelemmel, házastársi civódással, gyerekneveléssel – társadalmi és rokoni kapcsolatok ilyen-olyan hálójában. Közben kitágul az idő, megjelennek a felmenők, a régebbi nemzedékek, hogy hagyományaikkal, történeteikkel, legendáikkal, örökölt vagy a környezet, a lehetőségek által formált jellemükkel, cselekvés- és magatartásmintáikkal tarkítsák a családi és társadalmi tablót.

Veszekedésregénynek is nevezhetnénk a könyvet, hisz hol az egyik, hol a másik szereplő szemszögéből láthatjuk az eseményeket, viszonyokat. Alapvető emberi érzelmeket élünk át lélektanilag hiteles párbeszédekben, monológokban: valamire/valakire féltékenyek vagyunk, valamit szégyellünk, keveslünk, szeretünk, aztán vagy visszaszeretnek, vagy nem. Kicsinyes, hétköznapi történeteinkbe bonyolódunk, irigységek, félelmek, örömek ragadnak magukkal – belakjuk a könyv lapjait.

A végére szinte személyes ismerősünkké válnak a család tagjai, mintha szomszédok lennének, vagy félközeli rokonok, akikről sokat tudunk: hogy miről veszekednek, mi kerül az asztalukra karácsonykor; az eltökélten óvatos apa mellett a megismerjük nagytermészetű Olgát, Büsernét, aki ígéretes színésznői karrierjét adja fel a házasság miatt, de amit aztán nem igazán tud megbocsátani sem magának, sem a férjének. Megismerjük Olga apját, a jogot végzett postatisztet, annak feleségét, a konyhazseni Loncit, aki próbálja összetartani a családot, aztán a fiukat, a félig-meddig aranyifjú Endrét, akinek katonaságtól írott lapjai a válaszlevelekkel együtt a regény dokumentarista vonulatát erősítik, s akinek halálhírét hamarosan megkapja a család. Ahogy a háború utáni évek következnek, egyre nagyobb szerepet kapnak a Büser-gyerekek, Edit, Luca és Endrus. Később a helyét nehezen találó Lucát apja időlegesen saját lapkiadójában-szerkesztőségében helyezi el, ahol a lány megismerkedik a Költővel. Az archetipikus név Pilinszky Jánost jelöli, akinek prózája zömmel a kérdéses lap (az Új Ember) hasábjain jelenik meg.

Egyébként rengeteg szereplője van a vaskos regénynek, köztük sok az ismert név, színészek, újságírók, politikusok, vannak viszont, akiket (mint pl. Mindszenty hercegprímást, talán fölöslegesen) más, költött néven szerepeltet az író. Hitler neve például Büser Arnord ifjúkori, müncheni kirándulásának történetébe ágyazva szerepel először, amikor a főhős egy sörgyári pincében hallja szónokolni a vékonydongájú, bajszos fiatalembert, aki pár éven belül a világtörténelem egyik alakítója lesz. Érdekes, hogy a narrátor a regényben többször is Adolfként emlegeti, ami azonban stílustörésként hat.

Saád Katalin regényében (a rendhagyó óra mellékleteként) sokszor szerepelnek történelmi helyzetértékelések, magyarázatok. A kötet végén szerzői köszönetnyilvánításban több jeles történész neve olvasható, akiknek munkái a levéltári dokumentum mellett nyilván erős fedezetet jelentenek a nagyregény történelmi-társadalmi folyamatokat szépen, tisztességesen bemutató ábrázolásában.

Összességében a Hálóban című többféleképpen is súlyos könyv meghatározó élménye marad az olvasónak, nemcsak a vele töltött idő mennyisége miatt, hanem azért is, mert élményszerűen mutatja be az elmúlt század magyar históriájának hétköznapjait, sorsfordító, vagy éppen tragikus eseményeit, társadalmi-emberi viszonyait egy lélektanilag hitelesen megformált polgárcsalád mindennapjain keresztül.

 Jenei Gyula

 

Napkút Kiadó

Budapest, 2017

767 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PALKÓ TIBOR: PRE REPRO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

Szeplős a terem – és
szeplős a teremtés
(és-és-és-és) és:
szeplős az ég is…

Szeplős a hal,
szeplős a halál,
szeplős a bárány – és
szeplős a kés is…

>>>
2019.07.09 - tiszatáj

A FORUM KÖNYVKIADÓ ESTJE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN
Népes társaság gyűlt össze június 14-én a Dugonics téren, majd a Grand Café színpadán, ahol bemutatkozott az újvidéki Forum Könyvkiadó. Antalovics Péter, Antal Szilárd, Balázs Attila, Benedek Miklós, Böndör Pál, Kormányos Ákos, Papp Katalin, Patócs László és Szilágyi Mária mutatták be frissen megjelent könyveiket. A szerzőkkel Berényi Emőke, Bicskei Gabriella, Brenner János és Losoncz-Kelemen Emese, a Fórum szerkesztőgárdája beszélgetett… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő