05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Menekülés a szocializmusból
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON

Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így.

A Türingiából Kelet-Bajorországba libbenő, majd ott új életet kezdő Strelzyk és Wetzel-család nekiveselkedését 1982-ben utolsó nagyjátékfilmje, a John Hurtöt és Beau Bridgest felvonultató Éjszakai átkelés témájául választotta a Martyt jegyző Delbert Mann, ügyelve a szereplők gyötrő kételyeire és hétköznapiságukból fakadó heroizmusukra. A komikusként ismert (lásd az 1997 és 2002 között futott Bullyparade című szkeccsshow-ját) Michael Bully Herbig a thriller hatásmechanizmusával regéli újra az ismert sztorit: a német direktor önmagához képest legjobb filmjében ismét zsánert váltott a Karl May-regényekből készült indiánwesterneken élcelődő Manitu bocskora, valamint a Star Trek-franchise-t parodizáló A zűrhajó után. NDK-múltfilmje, helyesebben Ostalgie-darabja (Go, Trabi, Go!, Good Bye Lenin!) ignorálja elődei „csak a szépre emlékezünk” lózungú kritikátlan nosztalgiáját, zömmel lemond az ironikus ábrázolásmódról is, hogy műfaji hagyományok segítségével adózzon a régmúltnak.

 

 

Vállalása jobbára sikeres, ugyanakkor A hőlégballon egyre nyomatékosabb thriller-stratégiája kis mértékben gyengít a szocializmus-bírálaton: Herbig immár a biztonságos, 21. századi jövőből szónokol arról, ami diadallal végződött. Pátoszt és feszültséget ötvöző expozíciója után menetrendszerűen érkeznek az izgalommal teli jelenetek, Herbig olykor a karakterológiát is beáldozza a thriller-narratíva oltárán. Gyakran csupán tulajdonságokra egyszerűsített figurák lépdelnek előttünk: a jól időzített pánikrohamok és összeomlások rájátszanak ugyan a főalakok átlagember-voltára, de A hőlégballon mítoszteremtő darab lévén lehetetlent nem ismerő, elszánt kalandorokként sem átallja bemutatni Strelyzkéket az utókornak. Romantikus nézőpontból, ha úgy tetszik, mesterkélten tekint a múltra a film, néha egyenesen pedagógiai célzatot érezni – mintha a kötelező történelemórai vetítésre áhítozó diákoknak is kedvezni szeretne a készítőgárda, ugyanakkor a fullasztó, szovjet megszállás alatt lévő miliőt hátrahagyni kívánó családok témája aktualizálja is a művet, reflektálva a kurrens menekültválság problémáira.

Polarizált világképe ugyancsak a műfaji filmkészítés jegyében alakul ki: Strelzykék és Wetzelék minden bizonytalanságuk dacára tántoríthatatlan kősziklák, Herbig a cselekmény egy bizonyos szakaszában kémfilmbe illő cseleket tulajdonít nekik párhuzamos montázsokkal, ide-oda helyezett tárgyakkal, gyorsan vágott szekvenciákkal, őrületig srófolt információkkal, csaknem egy szocialista Mission: Impossible érzetet nyújtva. Központi ellenféllel is büszkélkedhet A hőlégballon: Herbignek eszébe sem jut A bukás vagy A mások élete nyomdokain haladva relativizálni a gonoszt, a Thomas Kretschmann játszotta Stasi-ügynök, Seidel csupán a karizmatikus, simabeszédű sablongonoszok tárházát gazdagítja. Ő lesz a nemezis, aki igazságérzettől fűtve kívánja útját állni az illegális határátlépésre készülő főszereplőknek – sebtében létrejön a jó és a rossz oldal, a német kollektív tudattal egy pillanatig sem babrál a mozi, végig rendkívül éles oppozíciót látni.

 

 

Strelyzkék küzdenek, A hőlégballon nagy hangsúlyt fektet a család szentségének bizonyítására, sosem tapasztalni széthúzást apa, anya és gyermekek között (szembeötlően furcsa, hogy az Éjszakai átkelés Disney-produkcióként is jobban összpontosított karakterei esendőségére). Még a nagyszülők is bölcsen, kedélyesen mosolyognak, sőt, Wetzelék csatasorba állítása is eléggé zökkenőmentes – igaz, a jórészt az előbbi famíliára koncentráló sztoriba inkább csak a második félidőben, már-már kutyafuttában bekapcsolódó Günter és ifjú neje, Petra szála gondosabb kivitelezést igényelt volna. Újabb közönségbarát fogásként rengeteg dúsító-motívummal találkozunk: akciódús álomjelenet jön, nyaktörő iramú visszapillantások és forwardok lökdösik a cselekményt a 120 perces játékidőig, plusz kapunk még tini-melodrámát is a – család habókos pajtásaként felvillanó – Stasis apuka által óvott szomszédlány és a Strelzyk-kamaszfiú között, A hőlégballon nehézkezű szerelmi mellékvágánya azonban végképp szükségtelen, olykor még a pedáns thriller-motívumokat is visszaveti. Populáris dramaturgiában hisz a rendező, szerzői filmes attitűd egyszer sem jellemző rá – történelemleckéje abszolút Hollywood-konform, A hőlégballon kevésbé ápol rokonságot Az állam Fritz Bauer ellennel vagy A néma forradalommal, ehelyett több ízig-vérig álomgyári hatáskeltő megoldás európai honosítása, a Nyugattól különben is előszeretettel csenő német filmgyártás (ld. a Cobra 11 vagy a Dark szériáit) reprezentánsa.

Konstrukció az egész digitális Brandenburg-kapus panorámával, vasalt jelmezekkel, germán területen ismert színészekkel, glancolt képekkel, mégsem lehet rá igazán haragudni. A hőlégballon ugyanis nemet mond az unalomra, a második szökés, tehát a harmadik felvonás a happy end ellenére is körömrágásra bíróan feszült thriller-ujjgyakorlat – nem szólva az 1982-es mű perifériára állított, centrális antagonistát nem szerepeltető titkosrendőreiről, akik az utolsó 20-30 perc helyett ezúttal 2 órán át nyomoznak hőseink után. És Herbig a finálét követő epilógussal is fokoz, pluszjelenetet told az Éjszakai átkelés landolás-zárlatához: a berlini fal leomlásának szentelt utószó ismét egy hollywoodi produkciós értékekhez intézett óda negédes hősiesség és kötelező iskolai felelet egyensúlyával.

Szabó Ádám

 

 

 

Ballon, 2018

Rendező: Michael Bully Herbig

Szereplők: Friedrich Mücke, Karoline Schuch, David Kross, Alicia von Rittberg, Thomas Kretschmann, Jonas Holdenrieder

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő