05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Lanczkor Gábor: Sarjerdő
2019.05.06 - tiszatáj

 

(RÉSZLETEK)

 

„Ismet Hasani/ 1965-2018”

Muzulmán temető, Szabadka

Miért pont ezt a friss sírt választottam, másikat is választhattam volna-e, nem tudom; jós vagyok, nem hazárdőr. Gyalulatlan fenyődeszka a fejfa, lábtól is megvan a párja, egy kisebb deszka, amaz ék alakúra van fűrészelve, és alumínium betűket és számokat szögeltek rá. A kalauzom meséli, főként romák nyugszanak itt, főként Koszovóból. Ez itt a gödör pereme, a téglagyári agyaggödöré. A bozóton túl a mélyben fóliasátrak. A távolban a jellegzetesen jugó paneltömbök.

 

„Porodnična Grobnica/ Lubojevic Justina/ rođ. Kovač 1955-2003/ Kovács Péter 1924-1997/ Kovács Piroska/ szül. Tallós 1927-2013”

Zentai úti temető, Szabadka

A gödör peremét követjük. Lemaradok. Megállok. Szélfútta, sűrű tuják. Nem a horvát szavak, nem a ragasztott betűk, hanem a kőbe faragottak, a magyar névforma volt előbb a sírkövön, és a szélen a kereszt és a rózsa.

 

„In Memoriam/ 1944-1945”

Zentai úti temető, Szabadka

Ez már a mélye a téglagyári gödörnek. Sok száz név sorakozik a márványlapokon, és a lista nem lehet teljes; több százan nyugszanak az ápolt gyep alatt. Kinek észak, kinek dél, a Vajdaságot visszavevő jugoszláv partizánok végezték ki őket, magyarokat, bukovinai székelyeket, zsidókat, asszimilánsokat, szlávokat: évtizedekig jeltelenül nyugodtak itt. Az agyaggödör pereme fölé kiterjedt szemétkupacok tornyosulnak a távolban, egy kukásautó épp ürít, a levegőben sirályok köröznek, le-lecsapnak.

 

A domb alatt

Zsidó temető, Szabadka

Egy Amerikából fenntartott magyar neonáci oldalon ütköztem a hollókoszt kifejezésbe. Aztán azzal szembesültem, hogy a Google más keresési javaslatot kínál föl rá, mintha a hollóknak nem lehetne kosztja (emberszem akár); meg lett kondítva a digitális univerzumban, és fölöslegesen túl erős ez a rím, átszól ide is, az analóg ég alá. Még mielőtt Szabadka túlfolyt volna a magyar határ felé, a mezőváros északnyugati irányban itt végződött. Itt volt a marhavásártér. Vámház, kaszárnya. A hitközségi temető. A legrégebbi, egyszerű, félköríves sírkövek egy széles-füves halmon sorakoznak, ami olyan lehetett itt a pusztában két évszázada, mint egy megkopott kurgán.

 

„Glied Laczika/ Megh. 1910 nov. 3./ Élt 14 honapot/ Márványipar”

Zsidó temető, Szabadka

Ipar, ipar, márványipar, akár egy áramütés, olyan megrázó a szó nagybetűs jelenléte a kicsinyke sírkövön.

 

 

„Elefánt Adolfné/ Megh. 1937 III. 27.”

Zsidó temető, Szabadka

A név, mint az Úr neve az űr helyét, elfed itt és nem jelöl meg.

 

 

„Itt nyugszik/ Dr. Munk Arthur/ Orvos, író/ 25. V. 1886 – 8. XI. 1955”

Bajai úti temető, Szabadka

Obiteljska Grobnica Serec, ezt a feliratot kerestük egy fehér obeliszken, a Serec család sírját kerestük, ami eredetileg Csáth Géza sírja volt, de rátemetkeztek a hatvanas években. Másoknak világít, önmagát elemészti, olyan, mint a gyertyaláng, ez az orvos élete, állítja a betonba fogalmazott szentencia a Csáthnak duplán is kolléga Munk Artúr sírján. Hajónk sárgafényű reflektorokkal világított előre és állandóan tülkölt. Dr. Munk volt az 1912. április 15-én elsüllyedt Titanic túlélőinek mentését végző Carpathia hajóorvosa. Tudtam, hogy Rostron józan ébersége szoros összefüggésben áll az úszó jéghegyekkel, amikről rádiós-tisztünk a nap folyamán jelentéseket kapott.

 

 

„A/ Kosztolányi/ család/ sírboltja.”

Bajai úti temető, Szabadka

Kicsi koszorú nemzetiszín szalaggal, ennyi; nem lett megjelölve a sírkő a hiányzó bélyegével, aki Pesten, a Kerepesi temetőben nyugszik, és vezetékneve kőbe van itt vésve nyolcszor. Három oldalán hordoz feliratokat a márványobeliszk, csak az északnyugati oldala üres; az gyászfeketén mutat a gúnyhatár és a magyar főváros felé.

 

 

„A/ Kosztolányi/ család/ sírboltja.”

Bajai úti temető, Szabadka

Amikor Ágoston, a költő nagyapja meghalt (1849-ben Bem seregében harcolt, és még Petőfi Sándort is látta a saját szemével!), az órák összevissza vertek (a költő tízéves volt azon az éjszakán). Amikor először utaztam Indiába (húszévesen), Kosztolányi Dezső Összes verseit vittem magammal úti olvasmánynak, és már rögtön Delhiben, a Maidens Hotelben, emlékszem, szabályszerűen kiesett a kezemből a kötet.

 

 „A/ Kosztolányi/ család/ sírboltja.”

Bajai úti temető, Szabadka

Fabatkát, micsoda hülye rím ez a város magyar nevére; szebb a Sárszeg. Mária, a regénybeli Pacsirta harmincegy évvel élte túl Dezsőt. Apjuk, Kosztolányi Árpád/ Nyug. Főgymn. Igazgató az élete vége felé, az ezerkilencszázhúszas években még szerbül is megtanult.


Címke: , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő