05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

A formák kora
2019.04.29 - tiszatáj

A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA KORNISS DEZSŐ-KIÁLLÍTÁSÁRÓL

A szürrealizmus önmagában kimeríthetetlen, gyakorlatilag máig kiaknázatlan művészeti ágnak számít, és bár vannak neves „zászlóvivői” számtalan új nevet ismerünk meg, hiszen e stílus egyik fő forrása a művész fejében lévő kaotikusnak tetsző, mégis meglepően következetes idea lenyomata. Ez a lenyomat gyakorta politikai jellegű társadalomkritikát hordoz, a sorok között olvasás – ez esetben inkább látás – képességét trenírozva, de akad bőven például képzőművészeti stíluskritika is, amely szellemesen, mégis saját értelmezési körét megteremtve tiszteletét leróva ironizál egy-egy híres alkotás (például az 1947-es Triptychon) sajátosságain.

A Magyar Nemzeti Galéria – 1980-as retrospektív gyűjteményes kiállítása után – Korniss Dezső munkásságát új szemszögből bemutató évzáró tárlata a Csak tiszta forrásból címet viseli. Még a kiállítás megnyitóján elhangzott, hogy nem kifejezetten kronologikusan átfogó képet kívánnak adni a közel kétszáz művet összefogó kiállítással, hanem kifejezetten a Korniss-féle magyar népi hagyományok revideálását szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz.

A tárlat néhol egészen intim jelleget kap, minden fontos állomás ezen a népi tematikán belül magyarázatot kap, de nem szájbarágósan, sokkal inkább mintegy megteremtik a kellő atmoszférát, hogy az oda betérő átélhesse és könnyedén rákapcsolódhasson azokra az inspirációforrásokra, amelyek annak idején Kornisst is megihlették. Például 1930-as iránykeresése, amelynek eredménye többek közt a Bartók Béla munkássága iránti elhivatottságban kapott végső alakot olyan tökéletes, Bartók zenéjének közreműködésével már-már misztikus harmóniával tölti meg a kiállítás ezen állomását, hogy kérdésünk sem lehet végül a felől, miért is találta meg Korniss Bartókkal a pályáját egyik legalapvetőbb módon meghatározó közösséget. A bartóki zenei formulát szerette volna a lehető legjobban megragadni saját nyelvén, a festészetben, épp ezért a szokásostól eltérő néprajzi kutatásba kezdett. A népi motívumok minimalista, nonfiguratív jellegét ötvözte – többek közt a mesterétől, Csók Istvántól is tanult – impresszionizmusával.

A tárlaton megtalálható egyik leghíresebb sorozata a Szentendrei motívum (a szigetmonostori sorozat mellett) címet viselő kollekció, amelyet az 1935–1945 közötti időszakban készített. Ebben a sorozatban még inkább a szögletes formák, az épület ábrázolások, illetve a szokványos tér és épület ábrázolások újragondolása, saját művészi nyelvére formálása dominált. Így a Szentendrei motívum sorozatban több olyan darab is található, amely a város látképének különböző verzióit ábrázolja. Az épületek vonalai légiesek, mégis karakteresen alkotják meg a teret a kompozícióban. Bizonyos szimbolikus elemek megegyeznek a képeken, például a templomtornyok,egyes részeit viszont Korniss absztrakt, szürreális álomképpé gyúrta az emblematikus szentendrei épületek látképéből.

Csatlakozása az Európai Iskolához meghatározó volt, 1941 után képei továbbra is absztrakt, szürrealista stílusban készültek, témái azonban sokkal inkább fantasztikusak, figurái meseszerűek. Ebben az időszakában festette például az 1948-as Reménytelen harcot is – mozdulataik ábrázolásához  a tánc volt az ihlető művészeti ág –, melyen két madár csap össze egymással. Alakjuk elnagyolt, mozgásuk energikus, az őket körülvevő élénk sárga tér pedig szintén az absztrakciót, a valóságtól eltérő atmoszférát hangsúlyozza.

1970 után elérkezik egészen minimalista, többek közt Réth Alfréd kubizmusát is idéző stílusváltásához. A népi motívumok megmaradtak, ám egészen új megvilágításba helyezte mind a kubizmus, mind a népművészet stílusjegyeit, ebben az időszakban készültek például a különböző virágminták variációi a magyar nemzeti színekkel.

Korniss Dezső hatása maradandó, mi sem bizonyítja ezt jobban a tárlat zárásaként megtekinthetőek leghíresebb tanítványainak – Bak Imre, Csiky Tibor, Keserü Ilona, Nádler István- művei is. Alkotásaikban egyszerre tisztelegnek mesterük előtt és hagynak nyomot az utánuk következő művészgeneráció számára.

Tóth Emese

 


Címke: , , , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő