Csak a füstje

LANG LANG: PIANO BOOK

Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon.

Ennek ellenére egyáltalán nem értem, hogy adhatja valaki azt a címet a lemezének, hogy Piano Book. Nem mond ez szinte semmit, nincs benne semmi különlegesség, így vélhetőleg az adja el a lemezt, hogy a borítófotón Lang Lang ott ül a zongora előtt, fehér ruhában, és elmélkedve néz a távolba. Ennek sincs több értelme, de igazából magának a korongnak sincs sokkal több: hiába meglepően hosszú (közel 110 percig hallgathatjuk Langet), ha nincs benne rendszer. Elindulunk Bachtól, van némi Debussy, Mendelssohn, aztán jön Mozart 12 variációja a Hull a pelyhes fehér hó témájára. Hogy ez hogy kerül a lemezre, arról Lang Langet kellene kérdezni.

Illetve részben értem a koncepciót. Alighanem az lehetett a vezérelv, hogy nem kell ide koncepció, mindössze olyan darabok, melyek lehetőséget adnak Langnek, hogy bemutassa virtuozitását. Mindezzel tényleg csak az a gondom, hogy a virtuozitás mögött nem látom, hogy Lang érteni is akarná, amit játszik. Mintha volna itt valaki, akinek mindegy, hogy mi kerül elé, ő ugyanúgy rohan, üti a zongora billentyűit. Van ebben olykor-olykor rendszer, ám legtöbb esetben csupán azt hallom, hogy a Boldog karácsonyt, Mr. Lawrence! betétdala zúg, vagy hogy a The Celebrated Chop Waltz közben mindent hallani, csak éppen a megfontolt játékot nem.

Közben persze nagyon is tudom, hogy az észrevehetetlen kisebbséghez tartozom, Lang Lang jelenleg is vissza a zene, illetve a saját hírét szerte a világban, legközelebb Baden-Badenben lép fel, majd Los Angelest veszi be. És talán lehet, hogy így is van ez jól.

Gera Márton

Lang Lang: Piano Book

Deutsche Grammophon, 2019