05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Északi szél
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA

Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát. A könyvfesztiválon több program is a norvég sztárszerző köré épül: az április 25-ei megnyitón Bősze Ádám beszélget vele délután 4-től, míg április 27-én szombaton az szerző jelenlétében Szegő János vezetésével kezdődik eszmecsere Knausgård regényeiről.

Természetesen ezen felül is bőséges programkínálat jellemzi majd az idei fesztivált: ha kizárólag a fősodorhoz tartozó kiadók újdonságlistáit szemléljük, a Magvetőnél jön Bodor Ádám új, Sehol című könyve, amely hét elbeszélést tartalmaz Bodor eddigi írói világának folytatásaként (könyvbemutató az író részvételével vasárnap). Szintén a Magvetős csokorba tartozik Katona József Bánk bánjának Nádasdy Ádám által prózai formára „átfordított” megjelenése, amely várhatóan élénk (intellektuális) vitához adhat gyúanyagot. A fesztiválon Kőrizs Imre vezetésével lesz beszélgetés szombaton, ahol Tenki Réka és Nagy Dániel Viktor olvasnak fel részleteket a könyvből. Folytatódik a Magvető népszerű Tények és tanúk sorozata, ennek újabb darabja Karig Sára A szerencse lánya című kötete lesz, benne egy bajai úrilány élettörténetével, amit Karig még a nyolcvanas évek végén osztott meg Bakonyi Évával. Most kötet formájában is megelevenedik, hogy Karig miként lett bajai úrilányból előbb „szociáldemokrata, Radnótiék és a Szent-Györgyi család barátja; hadifoglyok, bujkáló zsidók, árva gyerekek megmentője, utóbb a Világ Igaza; a kék cédulás választások leleplezője, majd hat évig vorkutai fogoly, hazajövetele után pedig évtizedekig az Európa Könyvkiadó szerkesztője, neves műfordító.” A pénteki könyvbemutatón a Millenárison lesz a szerkesztő Bakonyi Éva, Karig Zsuzsa, Barna Imre és Bödő Anita.

Mivel rendkívül kevés figyelem övezi a hazai humán- és társadalomtudományi könyvkiadás lassú kimúlását, fontos kiemelni, hogy ezt a folyamatot részben ellensúlyozza az Osiris Kiadó új, Társadalomtudományi könyvtár sorozatának felélesztése. A Gyurgyák János vezetésével működő szellemi műhely a jelenlegihez képest ontotta a fordításokban megjelent szellemtudományi műveket, a hazai könyvkiadás finanszírozási szerkezetváltozása azonban rendkívüli módon leszűkítette a tudományos könyvek kiadásának lehetőségét (értsd: nem rentábilis). Ezért is örömteli az új sorozat bejelentése, aminek további irányairól Babarczy Eszterrel és Gyurgyák János részvételével beszélgetés is lesz pénteken. A sorozatban egyébként eddigi Osirises művek jelennek meg újra (például Heideggertől a Lét és idő), de magyarul eddig nem olvasható kötet is jön, például a kortárs amerikai filozófus, John Gray tollából Az ateizmus hét formája, amely valójában nem ateizmus, hanem szekularizáció-kritika, azzal az alaptézissel, miszerint a kortárs szekuláris nyugati világ valójában egy poszt-istenhit jegyében létezik, ezáltal pedig korántsem szakadt el radikális módon a vallástól. Gray valójában nem ateista, hanem isten nélküli fatalista, amely szerinte az ateizmus többi formájához képest talán egyedüli nézetrendszerként nem fogja a keresztény monoteizmusnak.

A tudományos művek kiadását szintúgy felvállaló Kalligramtól idén egy tanulmánykötet erősíti ezt a szálat: Narratíva, kánon, fordítás címmel Szegedy-Maszák Mihály öröksége előtt tisztelegve közreadják annak a néhány évvel ezelőtt szervezett emlékkonferenciának az anyagát (további tanulmányokkal kiegészítve), amelyet az irodalomtörténész munkásságához kapcsolódva szervezett az Irodalomtudományi Intézet, illetve az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke még 2017 tavaszán. A Kalligramnál emellett jönnek a kiadó jól felépített szerzőitől újabb művek, így Hidas Judit, Kötter Tamás és Gyurkovics Tibor is újabb prózakötettel, Markó Béla pedig lírakötettel jelentkezik.

A líra mellett a másik legszűkebb piaca a drámaköteteknek van: Pintér Béla Újabb drámák című könyvének bekerülése a Libri-díj várományosai közé azonban kivétel, ehhez azonban kell természetesen Pintér népszerűsége is – a jelenség azonban ettől függetlenül igencsak üdvös. Bár a könyv tavaly jelent meg, a könyvfesztiválon vasárnap lehet találkozni a szerzővel, akivel Kővári Orsolya fog beszélgetni.

A humán szakkönyvek terepére visszaugorva: a történészi munkák közül komoly érdeklődésre tarthat számot még Csunderlik Péter A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában című kötete. A munka homlokterében az áll, hogy „miként forgatták fegyverként az 1919 utáni magyarországi emlékezetpolitikai küzdelmekben a kommün sokszor tudatosan meghamisított történetét, és arra is rámutat, hogy a Horthy-kori ellenforradalmi elitet bármennyi ellentét is szabdalhatta, abban egységes volt, hogy magát az 1918–1919-es forradalmakkal szemben meghatározva sosem késlekedett a »csak vissza ne jöjjenek« ultima ratiójához, a Tanácsköztársaság teljes elutasításához folyamodni.” A szerzővel egyébként pénteken lesz könyvbemutatóval egybekötött beszélgetés, amelyet Konok Péter és Pók Attila vezet majd. A Tanácsköztársaság évfordulójától nem függetlenül a Jaffa Kiadó gondozásában jelenik meg a Terror 1918-1919 című kötet Müller Rolf, Takács Tibor és Tulipán Éva szerkesztésében, amely inkább szélesebb kontextusba ágyazva tárgyalja a korszak eseménytörténetét, az emlékezetpolitikai csatározásokban oly gyakran előkerülő korabeli erőszak mértékét és irányultságát is figyelembe véve. Ezzel is csökkent végre az első világháború utáni időszak történészi feldolgozatlansága, s immár számos olyan naprakész és friss szemléletű mű is elérhetővé válik, amellyel árnyaltabb képet kaphatunk a huszadik századi magyar történelem szóban forgó fejezeteiről.

Az itteni szubjektív ajánlónkhoz képest a könyv- és programkínálat természetesen jóval gazdagabb lesz: a részletes programok a bookfestival.hu oldalon érhetőek el.

Fritz Gergely

 

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2019. április 25-28., Millenáris

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

www.bookfestival.hu


Címke: , , ,
2019.05.23 - tiszatáj

Díjnyertes munkáról van szó. A Forum Könyvkiadó Intézet meghívásos regénypályázatán nyert még 2016-ban. Szerzője a szerbiai Kishegyesről származó Kocsis Árpád (1988–), aki a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Műve, az Oktopusz, a bomlás regénye: bomlanak a halak, megbomlik az elme, látomások mentén lazul meg a kulimunka monotonitása… – MOLNÁR DÁVID KRITIKÁJA

>>>
2019.05.23 - tiszatáj

MAROSI KATA ÉS SZEPESI DÓRA ANNA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A Károlyi utcai műteremben őrzöm már egy pár éve Marosi Kata méteres vakrámára ragasztott farostlemezét. Nem fetisizmusból teszem, hanem a lemez felületének alapozása miatt. A szilárd alap olyan barázdáltságú, mintha a hidegburkolók fogas-vasával lenne felvíve, amelyre a falicsempét illesztik. A földművelés első fázisát a szántás után a szabályos föld-barázdák alkotják, ebbe kerül a jó vetőmag, amely életnövekedése végén termést hoz […]

>>>
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő