05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Nagy Zopán: Túlvilági töredékek
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN

Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…

Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…

Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

Találkozások. Íme, így is hangozhatna a kiállítás titkos, már-már hermetikus címe és alcímének alcíme egy belső színház tereiben: Nem Lassie, és nem tér haza! Mindez (majdnem) Jodorowsky rendezésében, mert pontosan mi is a tér és mi a haza? Főleg ha belső időről, belső terekről beszélünk, vagy nem beszélünk, mindinkább megéljük azokat. Saját idők, saját terek – és jó esetben a képzelet mindenhatósága működik együtt az individuumtól a kozmikus időtlenig: a sajátörömök-sajáthalálok, kismillió találkozások, ismeretek, félreértések, kísérletek folyamatában. Kakukk! Kakukk!!

Átjárások, találkozások, átjárások: ahol szellemi, kémiai, érzéki, elme-áramlati, összművészeti, ám főleg emberi, nagyon is egyéni fölismerések bontakoznak ki… Tehát nem Ő, nem Én, és nem tér haza, mert már (és még) nagyon is „otthon” van. Ma. Mag. Á-ban… Velünk lenni nélkülünk… Magunkon belül is minden együtt rezeg a csendben, az e-világi, a túlvilági töredékekben…

A szimultánban, a szellemi és elemi rétegekben, ősök, valós és képzeletbeli elődök vagy álmodott lények, netán folyamatosan változó, de segítő állapotok is vezethetik a Földlakót. A leíró, fejben (most) 365 kutyafajtát sorol fel, minden napra egy eset, minden Apja egy lehet. Majd a Föld minden létezőjéhez egy-egy lelki társat, kísérőt társít (gyomlál, ültet, elvet, vet el = elveket vet az elme-kertbe): ebeket, angyali érzületeket, delfint, hiúzt, szervált, kecskét, nyestet, éjjeli lepkét, (j)égmadarat és egyebeket…

Mányoki Ádám művészetét folyamatosan meghatározzák különféle átjárások, ahogyan alkotásait áthatja a bizonyos elődök tisztelete is. Rajzol, fest, filmet vág, installál… Underground, klasszikus, dada, sokrétű költészet, spanyol kortárs művészet egyszerre működik elméjében… Tadeusz Kantor Halott osztályának bábjaival, élő viasz-figuráival karöltve, Pilinszkytől – Sartre-ig, Goya-tól – Lynch-ig együtt mozdulnak benne a kísértetek…

Nem idő és nem tér és nem megtérés, nem, nem, nem tér haza, nem tér és nem idő = sajátos túlvilág, átzuhanások, szeráfok, szférák, atmoszférák, anatómiai belső terek, festészeti, grafikai „építészet”, mint újabb dimenzió-feltárás kísérletek. Kísértések, áthallás és újabb átjárás… Miként Dante poklában Vergilius (az aranykor epikus költője), hasonlóképpen kíséri Mányoki Ádámot egyik fontos alteregója: Archibald Akita Archibald, aki éppen Vergiliustól, a Pokol kapujának részletét idézi:

Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,
Csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.

Átjárások, átjárások… A lét és a semmi fenomenológiai filozófia, illetve a manapság félreértett: absztraháltan definiált „egzisztencializmus” gesztusa is ott lappang (nyomokban ott mocorog, toporog) alkotónk elméleti kép-töredékeiben…

Eközben, a Tibeti Halottas könyv soraiból a Köztes Létben megrekedt, sistergő Magok, a (még) meg-nem született gyermekek suttognak részleteket: – – –

A szürreál anatómus, dj. Márvány, alias Archie Archibald, a költővel (Zorpiával, a Zorpológussal) előadást tartanak a víz alatti Kék Barlangban, majd a kultikussá vált Fekete Barlangban folytatják: a vörös törpével, az elegáns óriással, a skizofrén Laurával, az ügynök-duplexumokkal, az egykarú pszichiáterrel – és a többiekkel.

Igen, Bobbal is, a tulpákkal és a 4D-s démoni kórussal prezentálják a túlvilági performance-operát, melynek címe: A baglyok nem azok, aminek látszanak, a baglyok nem azok… (Panyigai, panyigai, panyigai, ü!) A háttérben Tuskó Lady is előad egy amorf-dada áriát. Mindezt, a rétegesen áttetsző Fehér Ló mély-kút szemeiből mutatja a kamera – és mindezt, egy önállósult meta-projektor: a nézők tudattalanjába vetíti (most!)…

Hatalmas szárnyas Lény, egy gyöngybagoly-kerub, sólyom-griffmadár csapódik be egy üvegpiramisba, ahol a virágárus leány megkötözve, liánnal, futónövényekkel, ismeretlen erekkel benőve, bevarrott ajkakkal agonizál… A szárnyas Lény átszakítja az üvegburát és csőrével kibontja a leány ajkait. Ő fölszakad s hárfa-hangokat hallató kolibrik (lelki kísérők?) röppennek ki a torkából… Az élet zajlik tovább…

A körúton, a zebrán: egy sántító sáska (apró mankóval) halad át. A kávéház felé közeledik…

Mányoki Ádám folyamatos, szenzibilis útkeresése közben, a penészes-lírikus műtermek csönd-ürességében, az Üvöltés helyett: Ginsberg Napraforgó szutráját szavalják a falak. Az átjárások, a szférikus dimenzióváltások máshol-létekben, mégis itt (mégsem itt?) zajlanak. Meg-tört-én-nek… Az önmagáért való létforma, mint önjáró paradoxon: megsokszorozza, újra alkotja önmagát.

Ó, maszkok és manók! Manók és maszkok! Töredékeink: mi magunk is vagyunk…

 

(Kelet Kávézó és Galéria, Budapest, 2019. 04. 11 – 05. 09.)

 


Címke: , , , ,
2019.05.23 - tiszatáj

Díjnyertes munkáról van szó. A Forum Könyvkiadó Intézet meghívásos regénypályázatán nyert még 2016-ban. Szerzője a szerbiai Kishegyesről származó Kocsis Árpád (1988–), aki a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Műve, az Oktopusz, a bomlás regénye: bomlanak a halak, megbomlik az elme, látomások mentén lazul meg a kulimunka monotonitása… – MOLNÁR DÁVID KRITIKÁJA

>>>
2019.05.23 - tiszatáj

MAROSI KATA ÉS SZEPESI DÓRA ANNA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A Károlyi utcai műteremben őrzöm már egy pár éve Marosi Kata méteres vakrámára ragasztott farostlemezét. Nem fetisizmusból teszem, hanem a lemez felületének alapozása miatt. A szilárd alap olyan barázdáltságú, mintha a hidegburkolók fogas-vasával lenne felvíve, amelyre a falicsempét illesztik. A földművelés első fázisát a szántás után a szabályos föld-barázdák alkotják, ebbe kerül a jó vetőmag, amely életnövekedése végén termést hoz […]

>>>
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő