05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Praktikus és/vagy progresszív jelenlét
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR

Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza) olyan kérdéseket próbáltak megválaszolni, mint: Mi történik a Bologna Children’s Book Fairen?, Miért fontos ott lenni?, Hogyan érdemes ott lenni? Mi a célja a részvételnek? és Milyen viszonyban van a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom a Bolognában tapasztaltakkal? A beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt.

Első körben mindenki megosztotta idei tapasztalatait, a résztvevők közül hárman könyvkiadókat képviseltek a vásáron, ami azt jelentette, hogy nem csak venni, de eladni is szerették volna a jogokat. Mivel viszont a magyar gyerekkönyvkiadás különböző szegmenseit fedik le, így más-más nézőpontból vizsgálták a nemzetközi trendeket.

Egyetértettek abban, hogy az előző évekkel ellentétben idén nem volt igazán kiemelve egy cím sem, nem lehetett megmondani, hogy mi a vásár húzó címe, aminek jogaiért versengeni fognak a kiadók. Inkább kiemelt témák volta, mint a környezetvédelem, a globális felmelegedés, a kisebbségi jogok vagy a migráció. Az utolsó témához Balázs Eszter egy mexikói példát is hozott: José Manuel Mateo és Javier Martínez Pedro Migrant című kiadványát. (Ez egy 2014-ben megjelent könyv – a szerk.)

 

 

A másik meglátás, amiben mind az öt meghívott véleménye egybecsengett, hogy a magyar gyerekkönyvkiadás még mindig nagyon le van maradva a nyugati trendekhez képest, de pár éve már a keleti régió is előrébb tart progresszivitásban. A magyar kiadók még mindig nem mernek nagyot újítani, mivel az olvasók többsége nincs felkészülve egy nagyobb változásra, nagyon szűk réteg nyitott rá. Mindhárom kiadó, saját bevallása szerint, igyekszik valamennyire tágítani közönségének látómezőjét, de ezt csak kis lépésekben lehet.

A közönség soraiban ülőkkel Dian Viktória ismertette, hogy a Publishing Hungary milyen feladatokat vállalt magára a könyvkiállítás kapcsán. Idén a stand megjelenése a magyar népmese tematika köré épült, mivel Benedek Elek születésének 160. évfordulója lesz ősszel. A témában klasszikus és kortárs köteteket is kiemeltek, a megjelenéshez katalógus is készült.

A könyvvásár ideje alatt számtalan konferencia, kerekasztal beszélgetés és egyéb kísérő program is fut párhuzamosan. Ilyenkor a város több könyvesboltjában szerveznek könyvbemutatókat, workshopokat, vagy előadásokat. A beszélgetés ezen pontján Sándor Csilla megjegyezte, hogy a magyar kiadók, szervezetek vagy intézetek nem igazán vesznek részt a programokban. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a Publishing Hungary munkatársai dolgoznak azon, hogy jövőre ezen a területen is változás álljon be.

Csilla említést tett arról is, hogy idén ismét Máray Mariann képviselte Magyarországot azzal, hogy szövegnélküli képeskönyvét beválogatták a Silent Book Contest döntősei közé. A vásáron mind a tíz döntős munkáját kiállították, a végeredmény május 12-én kerül majd nyilvánosságra.

 

 

A második nagyobb kérdéskörben a kiállítás területi felosztását és a kiadók lehetőségeit próbálták körbejárni. A vásár központi terében helyezkedik el az Illusztrációs kiállítás, ahol eredetiben láthatók a kiválasztásra került pályaművek. Ebben a középső aulában hosszú, párhuzamos sorokban vannak kihelyezve az alkotások, minimum két óra szükséges ahhoz, hogy a látogatók meg tudják nézni ezeket. Közben a vásár egész területén fiatal illusztrátorok portfóliójukkal járnak körbe és próbálnak munkát szerezni valamelyik kiadóknál. Bologna egy egyetemi város, ennek köszönhetően a vásár is fiatalos és progresszív. Idén Svájc volt az Illusztrációs kiállítás díszvendége, akik ábécéjük betűkészletét felhasználva készítettek installációt. A kiállításon mindig szabadon hagynak egy falfelületet, ahova a fiatalok ki tudják tenni munkáikat és elérhetőségeiket is. A kiadók munkatársai ezt böngészve is ki tudnak választani számukra izgalmas alkotókat.

 

 

A jogok külföldi eladása elég nehéz európai viszonylatban, mert itthon az állam nem igazán támogatja ezeket. Más országokban az államon kívül több irodalmi szervezet is segíti a fordítások megjelenését, különböző pályázatokkal támogatják a kiadást. Itthon erre nem igazán van forrás. Egy összefogott támogatási rendszer, egy hosszútávú, biztos program sokban segítené a kiadók munkáját.

Az angolszász piac meghódítása lehetne egy jó cél, viszont az eltérő iskolarendszer és olvasási szokások megnehezítik ezt. Itthon más a szöveg-kép arány, ennek több oka is van. Nálunk, és egyébként a németeknél és a skandináv országokban is – említette meg Győri Hanna – sokáig működik a felolvasás a családokban, angol területen ez gyakran elmarad, a gyerekek inkább önállóan olvasnak. Ezenkívül, ők fiatalabban kezdik el az iskolát és az olvasási készség elsajátítását.

Abban nem volt egységes álláspont a kiadók között, hogy ki hogyan próbálja eladni kiadványai jogait. Van, aki katalógust csináltat és tárgyalásokat folytat az egész vásár ideje alatt, de van olyan is, aki a kiállítás után, célzottan keres meg kiadókat, miután felmérte portfóliójukat. Nincs bevált módszer.

Volt olyan év, amikor nem lehetett tudni, hogy lesz-e egyáltalán magyar stand. Idén ez nem volt kérdés, de a felkészülés ideje még rövid, és bár elindult a közös munka, a kiadók és a gyerek- és ifjúsági irodalmi szervezetek örömmel vennének részt a stand tervezésében még inkább.  Ezen az estén ígéretet kaptak arra, hogy jövőre több beleszólásuk lesz a stand design-jába. Az est – a beharangozóhoz tartva magát – ezen a ponton nyitottá vált, és a közönség soraiban ülő szakemberek, mint Herbszt László, Jeney Zoltán és Wittman Ildikó is hozzászóltak a beszélgetéshez.

Kiderült, hogy a személyes kapcsolatépítésben is van még mit tanulnia a magyar könyvszakmának és hiába ápolnak jó viszonyt a különböző irodalmi szervezetek külföldi partnerszervezetekkel, ez legtöbbször csak egyoldalú. Erre elég szemléletes példa volt, hogy a meghívottak jelentős része nem jött el a magyar stand megnyitójára. Persze ez betudható a párhuzamosan futó többi programnak is. Fontos lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a lobbi tevékenységekre.

Újra be kellene csatornázni a különböző felsőoktatási intézményeket is, volt jó pár év, amikor ez működött. A fiatal magyar illusztrátorokat képviselték tanáraik a kiállításon, elvitték munkáikat, ha személyesen nem tudtak megjelenni.

A másik sarkalatos pont az innováció volt, vagyis kockáztatás nélkül nincs nyereség. Szükség lenne olyan könyvek kiadására, amelyek a nyugati piacon is megállják a helyüket. Akár direkt arra a piacra fejleszteni kiadványokat. Herbszt László az ukránok párnaméretű könyveit hozta példának, akik valószínűsíthetően (bár erről pontos adattal nem rendelkezünk) nem az ilyen típusú kiadványokra szocializálódtak, a vásári jelenlétnek mégis automatikusan része egy-egy különleges, művészi könyvtárgy. Az is kérdés, hogy szükség van-e tematikus standokra a vásáron, vagy inkább a praktikus és progresszív megjelenés az elsődleges. Végül azzal zárult a beszélgetés, hogy legkésőbb ősszel el kell kezdeni a felkészülést a következő Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásárra.

Kelemen Réka

 


Címke: , , , ,
2019.05.23 - tiszatáj

Díjnyertes munkáról van szó. A Forum Könyvkiadó Intézet meghívásos regénypályázatán nyert még 2016-ban. Szerzője a szerbiai Kishegyesről származó Kocsis Árpád (1988–), aki a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Műve, az Oktopusz, a bomlás regénye: bomlanak a halak, megbomlik az elme, látomások mentén lazul meg a kulimunka monotonitása… – MOLNÁR DÁVID KRITIKÁJA

>>>
2019.05.23 - tiszatáj

MAROSI KATA ÉS SZEPESI DÓRA ANNA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A Károlyi utcai műteremben őrzöm már egy pár éve Marosi Kata méteres vakrámára ragasztott farostlemezét. Nem fetisizmusból teszem, hanem a lemez felületének alapozása miatt. A szilárd alap olyan barázdáltságú, mintha a hidegburkolók fogas-vasával lenne felvíve, amelyre a falicsempét illesztik. A földművelés első fázisát a szántás után a szabályos föld-barázdák alkotják, ebbe kerül a jó vetőmag, amely életnövekedése végén termést hoz […]

>>>
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő