Tiszatájonline | 2019. április 10.

Szegedre hajózott Tolnai Ottó laboratóriuma

A szegedi Tisza Szálló Tükörterme adott otthont március 22-én Szegeden a Tolnai Laboratórium elnevezésű kétnapos rendezvények, mely a Kossuth-díjas Tolnai Ottónak, korunk egyik legjelentősebb kortárs költőjének és írójának munkásságát állította fókuszba […]

A szegedi Tisza Szálló Tükörterme adott otthont március 22-én Szegeden a Tolnai Laboratórium elnevezésű kétnapos rendezvénynek, mely a Kossuth-díjas Tolnai Ottónak, korunk egyik legjelentősebb kortárs költőjének és írójának munkásságát állította fókuszba.

Tolnai Magyarkanizsán született, Zentán végezte el a gimnáziumot, és jelenleg Palicson él. Műveiben a regionális tapasztalatot és kulturális hagyományt a kortárs európai irodalom kontextusába helyezve őrzi meg és teremti újra. Eddig közel negyven magyar nyelvű egyéni verses, próza-, esszé-, dráma- vagy interjúkötete jelent meg, mely tény önmagában is tekintélyt parancsoló.

A roppant gazdag és terjedelmes, önmagával is folyamatosan párbeszédet folytató, átalakuló és megújuló életmű hatás- és befogadástörténetének szempontjából is fontos fejlemény, hogy a Jelenkor Kiadó 2016-ban útjára indított a Tolnai-életműsorozatot. Ennek kertében az elsőkét a Forum Könyvkiadónál jegyzett 1980-as Világpor, valamint egy kötetben a 1972-es Gogol halála és az 1983-as Virág utca 3 jelent meg. Ezzel párhuzamosan ugyancsak a Jelenkor Kiadónál látott napvilágot a szerző két újabb kötete is. Mivel Tolnai utoljára 2006-ban jelentkezett versgyűjteménnyel, így nem túlzás azt állítani, hogy a Tolnai-olvasók körében felfokozott várakozás övezte a Nem könnyű című kötetet, mely sok tekintetben a kései Tolnai-költészet szintézisének tekinthető. A Szeméremékszerek, miként azt egy beszélgetésbe bekapcsolódva maga a közönség soraiban ülő író elárulta, egy háromkötetesre tervezett, hatalmas prózafolyam része.

A szegedi rendezvény fókuszába e két kötetet állította Mikola Gyöngyi, az esemény főszervezője. Az ő felkérésére a Tisza Szállóban neves Tolnai-kutatók, a Vajdaság és a tágabb ex-jugoszláv régió kultúrájának szakértői tartottak előadásokat Tolnai életművéről, annak interkulturális és multimediális sajátosságairól. Az előadók három országból és számos tudományterületről érkeztek: Utasi Csilla és Novák Anikó az újvidéki egyetemről, Bakos Petra, a CEU doktorandusza Szabadkáról, Rudaš Jutka a maribori egyetemről, Hetényi Zsuzsa és Darida Veronika az ELTE-ről, Thomka Beáta a pécsi egyetemről, Ladányi István a veszprémi egyetemről, Gyimesi Tímea, Orcsik Roland, Bencsik Orsolya és Kollár Árpád pedig a szegedi egyetemről.

Ez a tény is demonstrálta Tolnai Ottó munkásságának sokrétűségét és határokon átívelő hatását. A legtöbb előadás a Szeméremékszerek kötettel foglalkozott, ezzel együtt plasztikusan érzékeltették, mennyire  szerteágazó a Tolnai-univerzum, feldolgozva munkásságának képzőművészeti-, színházi, de még sportnyelvi vonatkozásaival is. Az újabb kötetek mellett természetesen a korábbiak is előkerültek, hiszen az intenzív motívumvándorlások miatt ez szinte elkerülhetetlen Tolnainál.

Az előadásokat követően a jelenlévők Tolnai Szabolcs Az ismeretlen naplója című portréfilmjét tekintették meg. A film Tolnai Ottó barátjának és alkotótársának, Nagy Józsefnek, a világhírű táncos-koreográfusnak, a párizsi JEL Színház alapítójának alkotói világát jeleníti meg magas művészi színvonalon. A közönség később személyesen is találkozhatott Nagy Józseffel, akivel Tolnai Ottó beszélgetett.

A filmvetítést követően könyvbemutatókra került sor. Virág Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Magyar Tanszékének oktatója Thomka Beáta Regénytapasztalat, és Novák Anikó A gyűjtemény poétikája című, Tolnai Ottó művészetéhez kötődő frissen megjelent könyveiről beszélgetett a szerzőkkel. Majd pedig a Jelenkor Kiadó szerkesztői, Nagy Boglárka és Reményi József Tamás mutatták be a kiadónál megjelenő Tolnai-életműsorozat eddigi köteteit. A Szajbély Mihály professzor által vezetett beszélgetésbe a szerző, Tolnai Ottó is bekapcsolódott. A jelenlévők ily módon a készülő kötetek munkálatainak kulisszatitkaiba is betekintést nyerhettek. Reményi József, aki Tolnait igazi népi írónak nevezte, arra biztatta a szerzőt, hogy fokozza egyébként is radikálisnak számító prózatechnikáját, feszegesse tovább a határokat és a folytatásban írja szét teljesen a Szeméremékszereket.

A gazdag programkínálatot 7 órai kezdettel Tolnai Ottó szerzői estje zárta. Az estre Tolnai meghívta egyik múzsáját, regényeinek állandó szereplőjét, a Törökkanizsán élő neves muzeológust, Bánszki Rózát, valamint barátját és alkotótársát, Nagy Józsefet is. A beszélgetés után Tolnai felolvasott legújabb verseiből, Nagy József pedig képzőművészeti munkáit mutatta be az egybegyűlt nagyszámú közönségnek. Nagy az utóbbi években kilapított békatetemeket, békalemezeket fényképez, melyeket a saját maga által készített miniatűr díszletek közé helyez. Nagyjából kétszázötven békája van, akiket Tolnai szerint név szerint is ismer. A speciális technikával készült fotókon egy sajátos, Nagy Józsefre jellemző színházi világ elevenedik meg.

Másnap a Laboratórium előadói, résztvevői és vendégei autóbuszos kirándulásra indultak Magyarkanizsára, Tolnai Ottó és Nagy József szülővárosába. A program első részében Sarnyai Csaba sétahajóján körbehajózták a Majom-szigetet, és előadást hallhattak a hajó kapitányától a két művész számára oly meghatározó folyószakasz legendáiról és veszélyeztetett természeti kincseiről. Majd pedig Sagmeister-Peity Laura festőművész műtermébe látogattak ahol Tolnai Ottó tartott tárlatvezetést az egybegyűlteknek. Tolnai munkásságában meghatározó szerepet kap a Tisza, a kanizsai kisvilág és az azt körülvevő szikes tanyavilág. A kétnapos program ily módon igazán autentikus környezetben zárult.

A Tolnai Laboratórium az IPA-Interreg CBC Magyarország-Szerbia program támogatásával megvalósuló CULTSTREAM – avagy A víz új kultúrája nevű projekt része. A 2013-es CULTRAIL  Kulturális utazások Szeged és Szabadka régiójában elnevezésű projekt folytatásaként annak jól bevált modelljét követik ezen újabb kulturális utazások is, ezúttal a Tisza-parti városok, Szeged, Zenta és Kanizsa között. A CULTSTREAM projekt a Porta Novum Kft, Szeged, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, Zenta és Magyarkanizsa Önkormányzata együttműködésében valósul meg.

A sorozat következő állomása a Tiszavirág Fesztivál lesz, mely június közepén mindhárom városban hasonlóan izgalmas, határok- és kulturális terek között ingázó programot kínál majd az érdeklődőknek.

 

Fotó: Porta Novum