Tiszatájonline | 2019. március 23.

Apró mesék

Szerelmi háromszög történelmi háttér előtt vagy történelmi film magándrámák köntösében? – Szász Attila alkotása kettős optikát alkalmaz. Az Apró mesék ereje abban rejlik, hogy a történelem kulisszáit – vagy a másik nézőpontból: a múltábrázolást mint célt – képes párhuzamosan motiválni: a film alulnézeti szemszöget használ, amennyiben régi újsághirdetéseket tesz meg története kiindulópontjának, ugyanakkor mondandóját az úgynevezett nagytörténelembe ágyazza… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

Szerelmi háromszög történelmi háttér előtt vagy történelmi film magándrámák köntösében? – Szász Attila alkotása kettős optikát alkalmaz.

Az Apró mesék ereje abban rejlik, hogy a történelem kulisszáit – vagy a másik nézőpontból: a múltábrázolást mint célt – képes párhuzamosan motiválni: a film alulnézeti szemszöget használ, amennyiben régi újsághirdetéseket tesz meg története kiindulópontjának, ugyanakkor mondandóját az úgynevezett nagytörténelembe ágyazza. A film mindezzel azt mondja, hogy a nagy drámák a napilapok gyorsan avuló cikkeiben rejtőznek, tehát a korabeli esetekről tudósító kis színesek vagy a valóban apró hirdetések megmutatják egy kor lelkét. Egy mondat ezekről a kordokumentumokról: Hankó Balázs (Szabó Kimmel Tamás), az Apró mesék főszereplője a második világháború utáni első békeévben úgy próbál megélni, hogy felkeresi azoknak a hirdetéseknek a feladóit, amelyekben az emberek eltűnt szeretteik nyomára igyekeznek jutni. Látogatásaihoz kitalál egy megrázó mesét az apróhirdetők szerelméről, férjéről vagy fiáról, majd megvendégelteti magát – az emberek szívesen áldoznak egy olyan hírért, amely a reményeiket visszhangozza. Hankó és a soha nem látott bajtársai története ugyanakkor nem lehetne valódibb: jól érzékelhetően Hankó maga is megjárta a Don-kanyart, hiszen tudogat oroszul, és jól eltalálja az ott harcolt majd elpusztult vagy fogságba esett katonák közös mesekincsének elemeit, ez utóbbiak tehát kétségtelenül valami hasonló eseményeket élhettek át, mint amilyenekkel Hankó házal. Így fonódik tehát össze a tankönyvek évszámaiból ismert nagytörténelem illetve a kiskatonák átélése, a hadvezérek és politikusok szférája illetve a hétköznapi ember túlélési gyakorlatai.

Az Apró mesék ugyanakkor a harcmezőkön szerzett tapasztalatok mellé odailleszti a hátországot, hiszen a Don-kanyar valósága és folklórja kiegészül egy egyszerre vaskos és varázslatos szerelmi háromszöggel. Hankót szélhámosságai egy olyan nőhöz sodorják, akinek a férje a film jelzései alapján keretlegényként szolgált egy szerbiai kényszermunkatáborban, majd a Radnóti Miklós élettörténetéből ismert útvonalon jutott el Magyarország északnyugati részére, onnan pedig haza, egy Budapest melletti filmbeli, fiktív településre. A nő és a két férfi már-már valószínűtlen történeténél nyilván vadabbak is megestek akkoriban és azóta, a film feladata az, hogy a fentiekben mesterségesen szétszálazott rétegeket egységbe fonja. A bizarr módon kisszerű minisorsokból az alkotók kezén görög sorstragédiák egész sorozata rajzolódik ki: Hankó, hogy magát védje, kénytelen a kisnyilast (Bérces szerepében Molnár Levente) igazolni a hatóságok előtt, kettejük közös hazugsága pedig immár a háború lezárulta után újra megaláz egy valamikori munkaszolgálatost; az asszonynak (Kerekes Vica) egy otthon is verőemberként viselkedő férj és egy gyáván hazudozó szerető közül kell választania.

Az Apró mesék ehhez a tulajdonképpen szélsőségesen fikciós, ugyanakkor sokszorosan dokumentált világhoz rendkívül meggyőző formát dolgozott ki: a film több műfaj eszközeit mozgatja története előadása során. Egyes szereplőket noirosan alkottak meg, sok jelenet pedig a filmnoir fényképezési stílusát használja – Hankó szemébe húzott kalapja Bogart-t idézi, alakja körül a köd vizuálisan is megjelenik. A férfiak párharca több esetben a western eszközeit alkalmazza, természetesen valamiféle újraértelmezett vadnyugati stílusról van szó. Az egész filmen végigvonul továbbá valamiféle thrilleres hangulat, elsősorban azokban a részekben ahol titkok alakulnak ki és lepleződnek le, cselszövések bonyolódnak.

Érdemes végignézni Szász Attila eddigi munkáit: A berni követ (rendező, 2014), Félvilág (rendező, 2015), Örök tél (rendező és forgatókönyvíró, 2018) – az Apró mesékére rímelő érdeklődés rajzolódik ki bennük, úgy tűnik, hogy történelmi témák műfaji eszközökkel való feldolgozása vonzza a rendezőt. Érdemes ugyanakkor Szász Attila és Köbli Norbert alkotópárosáról beszélni, hiszen a négy film kettejük együttműködését mutatja.

Szíjártó Imre

Apró mesék – magyar film (2019)

Rendezte: Szász Attila

Forgatókönyv: Köbli Norbert. Producer: Köves Ábel, Lajos Tamás. Operatőr: Nagy András. Vágó: Hargittai László. Zene: Pacsay Attila, Parádi Gergely

Szereplők: Szabó Kimmel Tamás (Hankó), Kerekes Vica (Judit), Molnár Levente (Bérces), Tóth Bercel (Virgil), Gyabronka József (jegyző), Egyed Attila (Kovács), Tamási Zoltán (Feledi)