05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Apró mesék
2019.03.23 - tiszatáj

Szerelmi háromszög történelmi háttér előtt vagy történelmi film magándrámák köntösében? – Szász Attila alkotása kettős optikát alkalmaz.

Az Apró mesék ereje abban rejlik, hogy a történelem kulisszáit – vagy a másik nézőpontból: a múltábrázolást mint célt – képes párhuzamosan motiválni: a film alulnézeti szemszöget használ, amennyiben régi újsághirdetéseket tesz meg története kiindulópontjának, ugyanakkor mondandóját az úgynevezett nagytörténelembe ágyazza. A film mindezzel azt mondja, hogy a nagy drámák a napilapok gyorsan avuló cikkeiben rejtőznek, tehát a korabeli esetekről tudósító kis színesek vagy a valóban apró hirdetések megmutatják egy kor lelkét. Egy mondat ezekről a kordokumentumokról: Hankó Balázs (Szabó Kimmel Tamás), az Apró mesék főszereplője a második világháború utáni első békeévben úgy próbál megélni, hogy felkeresi azoknak a hirdetéseknek a feladóit, amelyekben az emberek eltűnt szeretteik nyomára igyekeznek jutni. Látogatásaihoz kitalál egy megrázó mesét az apróhirdetők szerelméről, férjéről vagy fiáról, majd megvendégelteti magát – az emberek szívesen áldoznak egy olyan hírért, amely a reményeiket visszhangozza. Hankó és a soha nem látott bajtársai története ugyanakkor nem lehetne valódibb: jól érzékelhetően Hankó maga is megjárta a Don-kanyart, hiszen tudogat oroszul, és jól eltalálja az ott harcolt majd elpusztult vagy fogságba esett katonák közös mesekincsének elemeit, ez utóbbiak tehát kétségtelenül valami hasonló eseményeket élhettek át, mint amilyenekkel Hankó házal. Így fonódik tehát össze a tankönyvek évszámaiból ismert nagytörténelem illetve a kiskatonák átélése, a hadvezérek és politikusok szférája illetve a hétköznapi ember túlélési gyakorlatai.

 

 

Az Apró mesék ugyanakkor a harcmezőkön szerzett tapasztalatok mellé odailleszti a hátországot, hiszen a Don-kanyar valósága és folklórja kiegészül egy egyszerre vaskos és varázslatos szerelmi háromszöggel. Hankót szélhámosságai egy olyan nőhöz sodorják, akinek a férje a film jelzései alapján keretlegényként szolgált egy szerbiai kényszermunkatáborban, majd a Radnóti Miklós élettörténetéből ismert útvonalon jutott el Magyarország északnyugati részére, onnan pedig haza, egy Budapest melletti filmbeli, fiktív településre. A nő és a két férfi már-már valószínűtlen történeténél nyilván vadabbak is megestek akkoriban és azóta, a film feladata az, hogy a fentiekben mesterségesen szétszálazott rétegeket egységbe fonja. A bizarr módon kisszerű minisorsokból az alkotók kezén görög sorstragédiák egész sorozata rajzolódik ki: Hankó, hogy magát védje, kénytelen a kisnyilast (Bérces szerepében Molnár Levente) igazolni a hatóságok előtt, kettejük közös hazugsága pedig immár a háború lezárulta után újra megaláz egy valamikori munkaszolgálatost; az asszonynak (Kerekes Vica) egy otthon is verőemberként viselkedő férj és egy gyáván hazudozó szerető közül kell választania.

 

 

Az Apró mesék ehhez a tulajdonképpen szélsőségesen fikciós, ugyanakkor sokszorosan dokumentált világhoz rendkívül meggyőző formát dolgozott ki: a film több műfaj eszközeit mozgatja története előadása során. Egyes szereplőket noirosan alkottak meg, sok jelenet pedig a filmnoir fényképezési stílusát használja – Hankó szemébe húzott kalapja Bogart-t idézi, alakja körül a köd vizuálisan is megjelenik. A férfiak párharca több esetben a western eszközeit alkalmazza, természetesen valamiféle újraértelmezett vadnyugati stílusról van szó. Az egész filmen végigvonul továbbá valamiféle thrilleres hangulat, elsősorban azokban a részekben ahol titkok alakulnak ki és lepleződnek le, cselszövések bonyolódnak.

Érdemes végignézni Szász Attila eddigi munkáit: A berni követ (rendező, 2014), Félvilág (rendező, 2015), Örök tél (rendező és forgatókönyvíró, 2018) – az Apró mesékére rímelő érdeklődés rajzolódik ki bennük, úgy tűnik, hogy történelmi témák műfaji eszközökkel való feldolgozása vonzza a rendezőt. Érdemes ugyanakkor Szász Attila és Köbli Norbert alkotópárosáról beszélni, hiszen a négy film kettejük együttműködését mutatja.

Szíjártó Imre

 

 

 

Apró mesék – magyar film (2019)

Rendezte: Szász Attila

Forgatókönyv: Köbli Norbert. Producer: Köves Ábel, Lajos Tamás. Operatőr: Nagy András. Vágó: Hargittai László. Zene: Pacsay Attila, Parádi Gergely

Szereplők: Szabó Kimmel Tamás (Hankó), Kerekes Vica (Judit), Molnár Levente (Bérces), Tóth Bercel (Virgil), Gyabronka József (jegyző), Egyed Attila (Kovács), Tamási Zoltán (Feledi)

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő