04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.11.
| A Fugato Orchestra és Lackfi János verses koncertje >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Pórusok birodalma
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!

Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után.

Dokudráma kel egybe az erőteljes stilizáción nyugvó szubjektív-pszichológiai formanyelvvel: a Ne érints meg! így boncolgatja, sőt, veti alá erotikus-szellemi élveboncolásnak saját keresztnevükön szereplő, vagyis létezőnek feltüntetett, de igazából színészek által játszott karakterei összetett lelki alkatát és gondolkodásmódját. Pintilie egyszerre ad és vesz el. Fókuszba helyezi az őszinte emocionális megnyilvánulásokat, ugyanakkor a celluloid-művészet mágiáját némi hazugsággal állítja elő. Utóbbival azonban nem manipulálni, hanem Igazságot feltárni igyekszik: a lüktető ritmus, az érzékeinket célzó hangok, az intenzív színhasználat elme és szív mélyére fúrnak, gyönyörről, csalódásról, netán ezek hol riasztó, hol felemelő fúziójáról árulkodnak.

 

 

Helyesebben, csak tanúskodnának – a Ne érints meg! ugyanis gyorsan vakvágányra rohan, Pintilie az elegáns, gesztusokra hagyatkozó stílusvilágot összetéveszti a legkínzóbb unalommal. Írhatnánk, objektíven szemlélődik, legalább annyira szeretne tárgyilagos, mint végletekig személyes, kamerával sorsokba merülő auteur lenni, ám a két forma óhatatlanul összeütközik és kioltja egymást. Ripityára törik a narratíva: célirányos dramaturgiáról ugyan eleve lehetetlen szólni, ám a rendezőnőből egyszerűen hiányzik a készség, amivel a rögrealista és a szőnyegbombázóan szubjektív síkot össze tudná horgolni. Torzulásokkal, rendellenességekkel együtt is megkapóak a hosszú beállításokkal ábrázolt, néha szenzuális áttűnésekkel dinamizált képek pőre torzókról, mellbimbókról, szőrszálak dzsungeléről, a Ne érints meg! mikroszkopikus test-analízise mégsem nyomaszt, hökkent meg vagy vezet rá a nagy üzenetre.

Pintilie ugyan lehetővé teszi, hogy a néző – választott figuráihoz hasonlóan – értelmezéseket gyártson, a kamera elé állítottakkal együtt morfondírozzon és érezze magáénak a szereplők belső kötélhúzását, de ambíciói nagyobbak a tehetségénél, az igazi szellemi munkát legfeljebb vonakodva lehet végezni, mert a rendezőnő képtelen karon ragadni és valóban belevonni minket a film szövetébe. Laura, Tomas, Christian és Grit így csupán felszínes, bántón kidolgozatlanul hagyott, ide-oda rakosgatott húsdarabok hosszadalmas, se eleje, se közepe, se vége párbeszédekkel vagy monológokkal – tanulságosnak szánt kinyilatkozásaik levegőben lógó talmi-bölcsességek, nem érzelmeket hánytorgató, világnézeteket-nézőpontokat fejtetőre állító, továbbgondolásra késztető meglátások. Különösen fájó ezt tudomásul venni annak tükrében, hogy a Ne érints meg!-ben végig, két nyűglődéssel töltött órán át ott rejlik a hiteles tabudöntögetés potenciálja. Transzgresszív hangütése szerint önmagunkra lelni nem más, mint ősi parancsolatot szegni: a szexualitás nem rejtegetni való, hanem testközelbe hozandó, bennünket újjászülő vitalitás, ekképpen a csúnyának ábrázolt, a magát felvilágosultnak valló civilizáció által perifériára szorított minőség biztosít túlélést segítő életenergiát. Szép tézis, ám csak pislákolva tör fel az igazi hatása, ráadásul e megállapítás aligha újdonság a Francia Újbrutalitás, az osztrák Feel Bad Cinema, pláne a korábbi japán újhullám után – a Ne érints meg! részleteiben erős, sosem egészében.

 

 

A szex, mint megváltás centrális tematikájára utal a filmet bűvkörbe vonó hófehér snittek tömkelege a kiteljesedés, a szabadság színeként, de hasonló funkciót tölt be az Einstürzende Neubauten néha beemelt zörejmuzsikája vagy az inkoherenciát csak tovább növelő, a Lars von Trier-féle Idióták Dogma-esztétikáját mímelő beszélő fejes interjútöredékek ritka felvillanása. Érdekes ötletek hevernek parlagon, így Laura, a voltaképpeni hősnő önfelfedezése, a mozgássérült Christian (a webfejlesztőként, aktivistaként is dolgozó, szabados életvitelű Christian Bayerlein kimondottan megkapó alakításában) tündöklése nem kapnak ívet, a figurák pusztán hánykolódnak a fontolva haladást, hagyományos cselekményszövést nélkülöző történetben. Üvöltésből, köpködésből, kutyaugatásból, atavisztikus megnyilvánulásokból nyernek erőt a szereplőt, ám addigra olyannyira elveszítjük az irántuk táplált rokonszenvünket, hogy Pintilie – vélhetően szándékaival gyökeres ellentétben – csak a zárlat felé közeledve, a korábbi szado-mazo, bondage-epizódok folytatásaként üzemelő, Gaspar Noéra hajazó, transzba ejtő orgiaszcénában, illetve a Laura végső kiteljesedésének szentelt meztelen táncjelenetben képes némi izgalmat csiholni. Önreflexióját akár dicsérni is lehetne: miközben a rendezőnő önmagát is a felvevőgép célkeresztjébe állítva hajlandó érzelmileg lecsupaszodni, múltját feltárni, végül léte hiábavalóságát az ízekre szedett filmképpel és kamera szerepeltetésével bizonyítani, Laura továbblép, ám itt is ugyanaz üti fel a fejét, ami korábban, vagyis az unalom ismét nem engedi közel hozzánk az önemésztő főszereplőnőket.

Puiu, Mungiu, Muntean rendkívül pőre, neorealista banalitásukban falrengető drámáival ellentétben a Ne érints meg! Catherine Breillat felkavaró érzékiségét, Ulrich Seidl talajközelien bemutatott szexuális devianciáit (a zárt ajtók mögötti csoportszex-pillanat mintha a Kánikulát idézné) tekinti előrébbvalónak, vagyis Objektivitás helyett Szubjektivitást szeretne injektálni a román újhullámba, ám ennek bevégzéséhez sajnos egyáltalán nem állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök.

Szabó Ádám

 

 

Touch Me Not, 2018

Rendező: Adina Pintilie

Szereplők: Laura Benson, Tomas Lemarquis, Christian Bayerlein, Grit Uhlemann, Adina Pintilie

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

PARASZTBECSÜLET / BAJAZZÓK
Régi (téves) ötlet, hogy a két darabot össze kell kapcsolni, az úgymond „verista ikrek”-nek közös apát és anyát kell találni. Persze ebből akár jó is kisülhetne. Halasi Imre Szegeden azt találta ki, hogy játszódjanak ugyanott, ugyanabban a faluban. A Parasztbecsület valamikor áprilisban, Húsvét mozgó ünnepén, a Bajazzók meg augusztusban. Utóbbi darabban a csepűrágók ki is mondják, hogy jártak már ebben a faluban… – MÁROK TAMÁS

>>>
2019.04.14 - tiszatáj

Egy váradi kiskocsma történeteit, életmeséit gyűjtötte kötetbe Tóth Ágnes. A kis sarki ivó, valahol a Sebes-Körös partján, még a régi békeidőket idézi, merthogy ezek a kiskocsmák mára a múlt ködébe vesztek, helyüket átvették a divatos romkocsmák, elegáns bisztrók, ahová turisták, diákok és ráérős úrinépek térnek be napközben. A Kocsmamesék főhősei önmagukat adják, minden megjátszás és álca nélkül. Saját életüket élik és vonszolják napról-napra… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.04.11 - tiszatáj

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő