04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.11.
| A Fugato Orchestra és Lackfi János verses koncertje >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Pásztor Béla versei
2019.02.10 - tiszatáj

 

Pásztor Béla 1907-én született Budapesten, s 1943-ban „tűnt el” Ukrajnában, mint munkaszolgálatos. Rövid élete nem bővelkedett eseményekben, ha csak azt nem számítjuk, hogy jogi diplomája mellé pék segédlevelet szerzett – mely mesterségről sok verse szól. A halála előtti öt évben publikált intenzíven – a Horthy-rendszer baloldali kulturális tereiben, a Szép Szóban (de a Nyugatban is), a Nép­szavában, s a Vajda János Társaság antológiáiban. Ez utóbbi adta ki életében megjelent egyetlen kötetét Méregkóstolók címmel (Budapest, 1939) és posztumusz kötetét Kárpáti Aurél előszavával (Bábuk és halottak, Budapest, 1948). A költő kánonba emeléséért sokat tett barátja, Vészi Endre, de a legtöbbet Weöres Sándor, aki közös művüket is publikálta – Holdas könyv, 1947 – a Sorsunk folyóirat­ban egy megrendítő jegyzet kíséretében, amelyben nemzedéke nagyjai között említette. Weöres 1970-es Kossuth-díját is Pásztor Béla-díj címen fiatal költők közt osztotta szét. A most megjelent Pásztor Béla összes versei kötet különlegessége, hogy 200 eddig publikálatlan verset közöl a Petőfi Irodalmi Múzeum archívumából – s ezek nem zsengék, vagy kísérletek, hanem legjobb versei közé tartoznak.

 

 

Emlék egy sosem látott tájról

 

Márványkarokba zárják ott a tengert

Narancs-szín partok, hósziklás hegyek.

És kék madár szárnyal a láthatáron…

Nap és hold együtt járják az eget.

 

Sós harmat-fátylak lángjaiba rejtve

Zöld testű myrtus hullám-táncot lejt,

De kósza szellő álmos lebbentéssel

Feltárja izzó narancs kebleit.

 

És sajkám ring valami végtelenben.

Búrája kék álmoknak hull le rám.

Alattam égő tűzhalak repülnek

S dalol a kagylókba zárt óceán.

 

És valami ismeretlen honvágy

Küldi ajkamra lázas dalait.

Siratom e táj testetlen emlékét,

Ha szél borzolja hajóm szárnyait.

 

Siratom, hogy nem kék a tenger víz,

Ha gyöngéden kezembe merítem

S hogy e napnak színét éppen így,

Egy idegen tájon elveszítem.

 

Úgy fáj ez a jövendő fájdalom…

S a hegyek csúcsa dalomtul kigyúl…

A Nap egész a víz fölé hajol,

Arany koszorúja is elpirul.

 

Lankalva szökell korallszirtek élén

A misztikus zöld Indiák felé

S hegyek csúcsán át követi Őt lomhán

Néger szolgája, a fekete Éj.

 

 

Ébredés

 

Úgy aludtam át ezer évet,

Mintha est óta aludnék,

Csontjaim mégis merev fémek,

Pilláim alatt foszfor ég.

 

Egyetlen holdtalan, nagy éjjel

Választ csak életemtől el,

Tele vagyok még lámpafénnyel

S a múlt meleg emlékivel.

 

S oly furcsa itt e zöldszín borda,

E mozdulatlan jégkezek,

Melyek közt füzérként forogva

Peregnek kusza gyökerek.

 

Oly furcsa, hogy hűs koponyámban

Járják vad nászi táncukat

A pókok, – míglen ott fenn nyár van,

Lihegő, forró alkonyat.

 

S hogy fű növi be sírom kérgét,

Míg ott fenn lengve elhalad

S a fák reszkető zsindelyén épp’

A hegyek mögé lép a nap.

S a hold, a hold oly messze lebben,

Fenyők rőt csúcsát fogja át.

Ott vagyok – hogy tó-szememben

Nem veszti már térfogatát?

 

Jaj, fellenghetnék mély kamrámból

A bizonyságért – s nem merek!

Tedd nehéz kezeidet rám, por,

Bogózzatok zöld gyökerek!

 

Maradj meg nékem, síri Kétség,

Takard le csontváz arcomat,

Oltsd el, ha elém tartja mécsét

A halottrabló öntudat!

 

Hiszen, ha most a fényre lépnék,

Tán porrá válnék, mint aki,

Sohasem élt, vagy meghalt rég, rég

S még nem meri bevallani.

 

 

Dalt kellene zengnem

 

Dalt kellene zengnem

Mely tercelő három

Parányi kösöntyű

Lenne hó-bokádon.

 

Vagy karperec lenne

S párás, lágy karodra

Úgy futna, mint drága-

Míves smaragd kobra.

 

Lenne tigris, párduc,

Mely őzként hódolva

Kecses lábacskádnak

Szőnyegül omolna.

 

Lenne hómezőkön

Epret leső lepke

S kitárt kebleidre

Szomjan telepedne.

 

Sárga pusztaságon

Harmat-gyöngyös pálma,

Lombjában mosolyod

Rigófüttyé válna.

 

Vagy lenne hő csillag,

Amely elbódulva

Hajad illatától

Részegen lehullna.

—-

Dalt kellene zengnem,

De elbűvölt ajkam

Hallgat s szomjas szemmel

Nézlek túláradtan.

 

Csak a vérem zajlik,

Sellőző, féktelen…

Erdőt, falut, kincset

Vonszol örvényében.

 

S csillag-sárga eget

Hömpölyget vad sodra,

Mikor lezuhanhat

Vonagló csókodra…

 

Ó a dal csak fűszer

Oltárán a múltnak,

De Te a Jelen vagy,

Perc, – mely el nem múlhat…

 

 

Ember-tánc

 

Ember-táncot billeget

Limpes-lompos medve.

Irgum-burgum – duda szól

Nekikeseredve.

 

Mit is dalol a duda?

Mit akar a gazda?

Irgum-burgum – ha nem érti,

Szigony cirógatja.

 

Hej, ha szabad volna ő,

Másképp lenne tánca,

Irgum-burgum– csörömpöl

A karikás lánca.

 

S este pajtában, szalmán

Álmodoz a medve,

Irgum-burgum – tehenek

Nézik révedezve.

 

S ha az eget fivére,

A Nagy-Medve járja,

Irgum-burgum– lépes-méz,

Hegyoldal az álma.

 

Mohos lépcsőin halad…

Fülébe, mint hárfa,

Irgum-burgum– erdő zúg

S málnás tisztás várja.

 

S a füstölgő völgy felett

Felbömböl a torka:

Irgum-burgum– szirtek, fák

Hulljatok a porba!!

 

 

Jelenések

 

Nemcsak a gazdagnak van kincse,

Van kincse a szegénynek is!

Kápra gyöngyöket fűz a nyakába

Zöld zsinórjáról a hasis.

 

Nemcsak a kövérnek van árnya!

A soványnak is, – hogy felállt,

Mint kék uszályt, úgy vonja, vonja

Jeges mezőkön a halált.

 

Nemcsak a szépnek van szerelme!

Néha gyilkos arcú rém,

Mint nyesett szárnyú galambocskát,

Úgy viszi asszonyát a kezén.

 

Nemcsak a nagynak van hatalma!

Sokszor egy pók vagy hangyaláb

Adja meg azt a végső rezgést,

Mely rommá dönt le palotát.

 

Nemcsak halandó sírt e földön!

De jó Lázárnak tudnia:

Isten is sírt, mikor ember volt

S itt járt a földön valaha.

 

Nemcsak a napnak van vízképe!

Sárgál a holdi-délibáb.

S egy fordított köd-bitófáról

Az ég felé lóg a világ…

 

 

Rabság

 

Bástyán, tömbös kőfal az ég.

Nap s Hold: sárga lakatja.

Nyirkos, fojtó tömlöc a szó.

Lelkem senyved alatta.

 

Jaj, a valóság tükreiből

Nem szabadít ki az álom.

Látszik minden gondolatom,

Mint friss hóban a lábnyom.

 

(Megjelent a Tiszatáj 2018/5. számában)

 

Kapcsolódó írásunk:


Címke: , ,
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

PARASZTBECSÜLET / BAJAZZÓK
Régi (téves) ötlet, hogy a két darabot össze kell kapcsolni, az úgymond „verista ikrek”-nek közös apát és anyát kell találni. Persze ebből akár jó is kisülhetne. Halasi Imre Szegeden azt találta ki, hogy játszódjanak ugyanott, ugyanabban a faluban. A Parasztbecsület valamikor áprilisban, Húsvét mozgó ünnepén, a Bajazzók meg augusztusban. Utóbbi darabban a csepűrágók ki is mondják, hogy jártak már ebben a faluban… – MÁROK TAMÁS

>>>
2019.04.14 - tiszatáj

Egy váradi kiskocsma történeteit, életmeséit gyűjtötte kötetbe Tóth Ágnes. A kis sarki ivó, valahol a Sebes-Körös partján, még a régi békeidőket idézi, merthogy ezek a kiskocsmák mára a múlt ködébe vesztek, helyüket átvették a divatos romkocsmák, elegáns bisztrók, ahová turisták, diákok és ráérős úrinépek térnek be napközben. A Kocsmamesék főhősei önmagukat adják, minden megjátszás és álca nélkül. Saját életüket élik és vonszolják napról-napra… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.04.11 - tiszatáj

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő