07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Horváth Péter: Bravó
2019.01.28 - tiszatáj

(SZÍNHÁZI KIS SZÍNES)

Szeretnék, de nem írhatok elfogulatlan szakmai beszámolót a József Attila Színház új bemutatójáról, a Verebes István által rendezett Naplemente előtt-ről (szerző: Gerhart Hauptmann, fordította Görgey Gábor) mert feleségem, Szabó Gabi játszik benne (remekül) egy jelentős szerepet.

Nem számolhatok be a Kolibri Pincében látott, az Ady-centenáriumhoz kapcsolódó maratoni duplaelőadásról, ahol Novák János 100, azaz száz! általa megzenésített Ady-verset énekelt el, nem dicsérhetem a produkciót, mert János, amellett, hogy a barátom, ráadásul még az igazgatóm is a Kolibri Színházban, amelynek dramaturgja vagyok.

Pedig szeretnék beszélni mindkét előadásról.

A Naplemente előtt-tel kapcsolatban mindenekelőtt egy 75 éves színészről beszélnék, aki – elsősorban különféle vígjátékokban nyújtott alakításai és a színpadról mindig sugárzó emberi minősége kapcsán – sokévtizedes kedvence a József Attila színház közönségének, s aki ezen az estén Ajtay Andor, Csortos Gyula és más színésznagyságok után megrendítő erővel, a nagy elődökhöz méltó színvonalon alakította a drámai hős, Mathias Clausen alakját, olyan sikerrel, hogy a közönség hangos bravó-val jutalmazta az előadás végén.

Neki még soha nem bravóztak így, mondta meglepetten és megilletődötten a kollégáknak.

Tessék belegondolni ebbe!

Egy hetvenöt éves színészről van szó, aki félszázada alakít estéről estére különféle alakokat „magától értetődően” remekül, és most először hallja, hogy bravó, bravó. Nem akarta elhinni, hogy az ováció neki szól.

Egyébként Ujréti Lászlónak hívják.

 

Novák János barátom a hetvenes évek közepe óta írja (fáradhatatlanul) a dalait (többek között) Ady Endre verseire. Az első dalok anno a 25. Színház felkérésére születtek, ez a találkozás indította el a barátkozást Novák és Ady között. Igen, az érdeklődés köztük igenis kölcsönös, Ady nem csupán hagyja, hogy a versei Novák dallamaival szólaljanak meg, de nyilván tetszenek neki, ezért inspirálja őt folyamatosan, újabb és újabb opuszok komponálására és eléneklésére. Ebbe is érdemes egy lélegzetvételnyire belegondolnunk: van Magyarországon valaki, akinek empátiáját, alkotókedvét az a száz éve halott költő tartja folyamatos izgalomban, akit – centenárium ide vagy oda – a nagyközönség jószerivel már régen elfelejtett, pedig minden sora, gondolata, fájdalma, lelkesedése, fájdalmas magyarsága, istenkereső hitetlensége hovatovább aktuálisabb, mint valaha.

 

Mondom, ezekről nem írhatok, mert finoman szólva: „hazabeszélnék”, durvábban mondva: nyilván érdekből nyalnám az alkotók és játszók ülepét.

 

Amiről viszont beszélhetek, az a magyar „színházi színészek” tehetséges és munkás derékhada. Sok száz kollégáról van szó, akikről általában megfeledkeznek a kritikák, jobb esetben – nagyritkán – elintézik őket egy-egy jelzővel. Két-három tucatnyi divatos (és kétségtelenül remek) színészt leszámítva ezek az emberek jobbára visszhangtalanul végzik a munkájukat, legtöbbjük igencsak mostoha körülmények közt. Havi fizetésük jó, ha eléri a kétszázezer forintot, noha a délelőtti próba és az esti előadás közt legtöbbjük gyermeket nevelő (és eltartó) családapa, anya, férj, feleség. Önök most joggal vethetnék közbe – ha tehetnék –, hogy hazánk más bérből, fizetésből élő polgárai hasonló gondokkal küszködnek. Ez kétségkívül igaz. Ám színésznek lenni alapvetően másféle munkavégzés, mint a legtöbb „hétköznapi” foglalkozásé. A színész munkadarabja ugyanis – gondolom, ezt már sokszor olvasták és hallották – a saját teste és „lelke”. Hagyjuk most a lelket (ez ugyanolyan homályos tartalmú fogalom, mint a „művészet”. Foglalkozzunk a testtel, mint munkadarabbal. Hogy ez a test alkalmas legyen a vele való minőségi munkára, folyamatosan edzeni kellene, karban kellene tartani. Ehhez az elszánáson kívül szabadidőre és mindenekelőtt pénzre volna szükség. Tápláló, de könnyű ételekre (ezek drágák), fitiness-bérletre (nem olcsó), minőségi balzsamokra és krémekre, amelyek a minden este kifestett arcbőrt regenerálja, olyan lakásra, amely alkalmas az együttlétre és az egyedüllétre is… Nem ragozom. Mindezek lehetősége nagyon kevesek számára elérhető. Tessék megnézni, hogyan romlik folyamatosan a színészi testek minősége, hogyan vastagodnak a női derekak, hajlanak a férfigerincek és terebélyesednek az ülepek.

Néhány évtized alatt ijesztően elhasználódik a „munkadarab.”

S azért egy mondatot a lélekről is. Hány színész és színésznő vallott arról „naplemente idején”, hogy a munka, a „művészet” miatt elhanyagolta a családját, barátait, szeretteit – szinte nem volt „magánéletük”.

Nem, nem sajnálni kell őket ezért, hiszen senki nem kényszeríti őket arra, hogy szerelmetes foglakozásukat űzzék.

Hanem ha ott tetszenek ülni a zsöllyében, akkor, ha tetszett egy-egy epizódalakítás, bátran vegyenek nagy levegőt, és kiáltsák oda a végén:

– Bravó!


Címke: , , , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő