03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

A graffititől a street artig
2019.01.24 - tiszatáj

STREET ART – HÍRES MŰVÉSZEK BESZÉLNEK VÍZIÓIKRÓL

A Street art – Híres művészek beszélnek vízióikról című riportkönyv bevezet e Magyarországon kevésbé ismert műfaj sokszínűségébe. Alessandra Mattanza kötete nem tudományos mű, hanem a nemzetközi street art kiválóságaival történő beszélgetéseinek olyan kiválóan illusztrált lenyomata, mely bemutatja e megosztó műfaj kérdésfelvetéseit, dilemmáit és a művészetben történő helykeresését.

„Folyamatosan a szabadságot kerestem, így elkerültem a konvencionális alapokat, mint amilyen a vászon vagy a papír” – olvasható C215 művész ars poeticája Alessandra Mattanza Street Art – Híres művészek beszélnek vízióikról című könyvében. De hol kezdődik a street art és hogyan viszonyulunk hozzá? Szabad-e köztéren alkotni és ha igen, akkor van-e annak feltétele? Miért jó a művésznek, ha az utcán és nem galériák számára alkot? Ki dönti el, hogy egy köztéri alkotás csupán a teret rongáló festékfolt tömege, vagy maradandó művészi alkotás? A Gabo Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált könyv lehetőséget ad ilyen és hasonló kérdésfeltevések körüljárására. A kötet nagy erénye, hogy nem igazságok kinyilatkoztatásával, hanem különböző művészek nem egyszer eltérő látásmódjával ismerteti meg az olvasót. A szerző a street art nemzetközi feltérképezéséhez húsz meghatározó művészt keresett fel és azonos kérdések mentén kutatta, hogy mi a viszonyuk a művészeti irányzatokhoz, miként indult el köztéri művészeti pályájuk, milyen alkotás közbeni izgalmas kalandjaik voltak, valamint milyen jövőt vizionálnak.

 

 

Az interjúk arra is fényt derítenek, hogy a megkérdezett, mára már világhírű street art művészek – többek között Bansky, Ben Eine, Fauxreel, Aryz, Specter és Alex Vau – meglehetősen különböző módokon húzzák meg a street art határát. Van, aki számára természetes, hogy műveik galériákban és múzeumokban is szerepelnek, mások azt mondják, hogy amennyiben egy street art alkotás bekerül egy kiállítótérbe, onnantól megszűnik az lenni. A riportkönyv ugyanakkor azt is bemutatja, hogy a street art nem csak a társadalmi igazságtalanság kérdését karolja fel, hanem a szép keresésének, ugyanakkor az önérvényesítésnek is egy lehetséges útja.

Alábbiakban három művész néhány gondolatán keresztül mutatunk rá az egyre elismertebb szubkultúra sajátosságaira, valamint a street art valóban változatos forma- és megjelenésvilágára.

 

 

„Szeretek maradék anyagokat használni, és gyengéim a nyers vázlatok és jelek. Ha találok egy darab kartonpapírt, annak a jellegzetességeivel dolgozom, felhasználva a gyűrődéseit és a rá nyomtatott szöveget” – mondja az alapvetően városi térben talált utcai berendezésekre alkotó Evol, aki hangsúlyozza, hogy „nem vagyok nagy rajongója az »üzeneteknek«, nem szeretem, amikor valaki elmondja, mit kellene, hogy gondoljak valamiről.” Evol egyik legkülönlegesebb, már-már a land arthoz sorolható alkotását Matthias Hünber és Brad Downey együttműködésével a hamburgi Dockville Fesztiválra 2011-ben készítette. A Nordkreuz egy földbe ásott installáció, melynek készüléséről a művész a riporterrel megosztja, hogy „kezdetben úgy tűnt, semmi nincs, ami érdekessé tenné a helyszínt, nincs semmi, amit használhatnék: csak zöld legelők és a kék ég. Szóval úgy döntöttem, hogy »felvágom az idillt«, hogy megmutassam a mélyben rejtőző mocskot.” Az így létrejövő „föld alatti város” ma is bejárható.

A városi tér másik megközelítése a miniatűr szobrok kihelyezésével és azok fotózásával híressé vált Slinkachu művészete. Az előre gondosan eltervezett beállítások 1:87-es arányban mutatnak be egy városi térben elhelyezett történetet. Az alapvetően Londonban alkotó művész a könnyed történetektől sem riad meg – mint a 2011-es The last resort (Az utolsó esély) vagy a 2009-es Taxi! –, azonban számos társadalmi kérdésre is reflektál. 2014-ben a londoni Bank of England épülete előtt felállított Tug of War (Huzakodás) installációja – egy már-már elszakadt bankjegyet üzletemberek, míg másik oldalról fiatalok húznak – a gazdasági rendszerek párbajára reflektál.

 

 

Végezetül a kötetben szereplő húsz alkotó közül a portugál származású, de Londonban élő alkotóra, Vhils művészetére hívjuk fel a figyelmet. A málló tűzfalak, vagy bontásra ítélt épületek vakolatának mesteri visszabontása által portrékat ábrázoló művész olyan eldugott városrészekben alkot, ahol korábban a művészetnek nem volt nyoma. „A munkáimban jelenlévő legfontosabb témák összefüggésben vannak a próbálkozással, hogy a minket körülvevő városi terek komplex valóságára és az általunk követett globalizált fejlődési modellre reflektálja: hogyan veszítjük el a kapcsolatot emberi természetünkkel egy olyan utat követve, amely a profit és a kihasználás reményében a pusztulásba vezet” – vallja.

Alessandra Mattanza képes riportkönyvéből számos példát lehetne még kiemelni, melyek illusztrálnák, hogy megannyi megközelítési mód megtalálható a street art műfaján belül. Ez a könyv bevezeti a magyar olvasót e szubkultúrába, az idegenségtől a párbeszédre hív. Aki el szeretne mélyedni a kortárs street artban, annak kiindulópontként kiválóan használható a Gabo Kiadó szép kiállításban megjelent igényes kötete. Bízzunk benne, hogy a közeljövőben készül majd egy olyan kötet is, mely – akár e könyv párjaként – a közép-európai street art feltérképezésével fog foglalkozni.

Galambos Ádám

 

 

 

Alessandra Mattanza: Street Art – Híres művészek beszélnek vízióikról

Gabo Kiadó

Budapest, 2018

256 oldal, 6990 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő