02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Május januárban
2019.01.21 - tiszatáj

74 ÉVES ÚJ OPERASZERZŐT AVATOTT A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

Legendák szólnak róla, hogy Rossini vagy Donizetti akár két hét alatt is összedobtak egy-egy új operát, s köztük nem csak sablondarabok voltak, de olyan páratlan remekművek is, mint A sevillai borbély. Ezek igaz legendák, de mielőtt túlságosan elcsodálkoznánk, nem árt figyelembe venni pár körülményt.

A XIX. század elején, különösen Olaszországban az opera az egyik legnépszerűbb színházi műfaj volt, a komponisták ontották a műveket, a színházakban minden farsangi szezonra új mű kellett. Ezért aztán a legtöbb szerző sok művet írt. Ennél is fontosabb azonban, hogy addigra a bel canto operának kialakultak a pontos sablonjai. Karakterek, zenei megoldások, jelenettípusok. A zeneköltők gyakran „idéztek” is saját maguktól, s nem lévén még tévé, rádió, és hanglemez, keveseknek tűnt föl, hogy azt a gyönyörű dallamot, amelyért ma úgy lelkesedik a pármai publikum, tavaly Nápolyban is megtapsolták már egy másik címen. A librettisták is rutinos, nagy színházi tapasztalattal rendelkező írók voltak, akik szinte pillanatok alatt szállították a megfelelő szövegkönyveket, és maguk a színházak, énekesek, karmesterek, zenekarok is nagyon benne voltak a gyakorlatban, egy új mű betanulása hetek alatt lezajlott. Rossini, aki vagy 39 operát komponált, 37 éves korára már be is fejezte pályafutását, utána nem írt új darabot.

Nálunk a 92 éves Kurtág György most debütált operaszerzőként. Ehhez képest a szegedi Molnár László a maga 74 évével fiatalnak mondható. A Zeneakadémián zeneszerzőként végzett, de aztán különféle színházakban dolgozott karigazgatóként, karmesterként és zeneigazgatóként. Azt mondja, eddig egyszerűen nem volt ideje komponálni. Pár éve azonban nyugdíjas lett. Két esztendeje került a kezébe Szép Ernő Május című drámája, és nyomban megérintette a történet. Úgy döntött, nem írat belőle külön szövegkönyvet, hanem az eredeti drámaszöveget akarja fölhasználni. Az örökösök szerencsére belementek, a dráma gazdag nyelvi karakterizáló ereje a zenés változatban maradéktanul érvényesül. A komponálás egy évet vett igénybe, és most bemutatta a darabot az a Szegedi Nemzeti Színház, ahol korábban Molnár évtizedekig dolgozott. Saját művét ő vezényli.

A szerző határozott zenei programmal fogott a komponáláshoz. Véleménye szerint a bal canto alapokon nyugvó olasz opera Verdivel és Puccinival elérte a csúcspontját, azon az úton már nem lehet tovább menni. Persze a XX–XXI. századi szerzők már keresték az új utakat Sztravinszkijtól Bartókon keresztül mondjuk Marco Tuttinóig és Eötvös Péterig. Molnár megoldása talán Honeggeréhez áll a legközelebb, aki Johanna a máglyán című oratóriumában keveri az énekes és prózai műveket. Alkotását Molnár melodrámának nevezi, amelyben az énekelt, a prózában elmondott részek váltakoznak, olykor pedig énekbeszédszerű kántálást kér. Hatásosan alkalmazza azt is, hogy az úgynevezett prózai dialógusok mögött a zenekar ad erős hangulati aláfestést.

A történet nem túl bonyolult. 1915-ben vagyunk Budapesten a Világháború árnyékéban. A Városligetben fölvonulnak a kor jellegzetes városi figurái, a léggömbárus, az omnibusz kocsis, a cipőpucoló, a rikkancs vagy a virágárus lány. A pici szólók remek lehetőséget adnak a színházi énekkar tagjainak (és Vajda Júlia magánénekesnek) egy-egy pompás karakter fölvillantására. Nagyszerű Piskolti László szorongó léggömbárusa, telitalálat Tóth Péter harsány hírlapárusa. „Háború van, jól megy az üzlet, a bátyám elesett a fronton, jól megy az üzlet!” – lelkesedik fanyarul, s ebben a pár mondatban benne van a háború ellentmondásossága, a túlélési technikák gyarlósága.

Magát a ligetet s a tavaszt csak néhány vetített függöny idézi konkrétabban, egy a rivaldával párhuzamos híd borítása sötétszürke, a látványhoz nem sokat ad, csak a szereplők jobb térbeli tagolását szolgálja. (No meg a gyors színváltást. Molnár Zsuzsa praktikus megoldást választott, a szünetben minimális változtatásokkal lesz belőle elmegyógyintézet.) Az alkotók úgy döntöttek, hogy a teret jórészt maguk a szereplők alakítják a maguk testi valójával.

Egy középkorú, kopottan elegáns férfit látunk, aki arra készül, hogy fölakasztja magát. Az öngyilkosjelöltet azonban megzavarja egy fiatal pár. A fiú csókot akar, a lány húzódozik. Aztán jön egy csendőr, a fiút elviszi, mert elbújt a sorozás elől. A húszévesforma lány kettesben marad a férfival, és addig győzködi, amíg eláll a szándékától, kéz a kézben távoznak.

Molnár zenéjének fő erénye, hogy pontosan illeszkedik a történethez. Mainak hat, de harmonikus és dallamos. Az elején határozott hangulatot teremt, a kórus és a zenekar is a tavaszt idézi. Engedi prózában kibontakozni a történéseket, csak a hangulati csomópontokon erősít rá. Az öngyilkosjelölt (akiről egyébként kiderül, hogy Ferencnek hívják és 51 éves) persze kap egy terjedelmesebb monológot, ahol elénekelheti kiábrándultságát. A darab egyik csúcspontja az a tercett, ahol a lány harsogja bele a világba vágyait: táncosnő szeretne lenni, szerepelni, sok pénzt keresni. És legfőképpen: élni, élni!

Egyre bensőségesebben beszélgetnek a férfival – prózában. Hát nem akarja ez a zeneszerző muzsikában is elmondani nekünk a közöttük bontakozó megértést és vonzalmat? – türelmetlenkedik a néző, amikor a lány odabújik a padon a férfihoz: „Fázom!” – és nyomban megszólal a zene! Épp a legjobb pillanatban.

Molnár régi, ismert énekeseire gondolva komponálhatott. Tudta, hogy Vajda Julia lesz a virágáruslány, és Andrejcsik István az öngyilkosjelölt. Andrejcsik az egyik legintelligensebb magyar operaénekes. Ez kitűnően passzol Az öngyilkos keserűen meditatív alkatához. Világos baritonján minden szó jól érthető, énekben-prózában egyaránt nagyon kifejező. Ha az ő esetében sejtettük, hogy illik rá a szerep, Gyüdi Eszter szinte felfedezésszámba megy. Az idő majd eldönti, hogy mezzója hagyományos opera feladatokra való-e, de színpadi jelenléte nagyon erős. A lány szerepének titka – ami egyben örök női titok is – hogy egyik pillanatban tudatlan csitri, egy perc múlva érett, bölcs asszonyként szólal meg és viselkedik. Nos, az énekesnő valóban 20-as évei elején jár, saját női és színpadi tapasztalatai természetszerűen korlátozottak mégis természetesen mutatja meg a karakter mindkét oldalát. Színészi eszközei gazdagok, és mértéktartóak. Olyan hittel győzködi partnerét az élet értelmességéről, hogy ötvenes férfinézőként titkon elkezdünk vágyakozni rá, hogy bennünket is mentsen meg valamitől.

A ruhák pontosan idézik a kort. Szinte mindenki a fekete a fehér és a szürke árnyaltaiban mozog, csak a fiatal pár kap földszíneket. Varsányi Anna képzeletét is a lány figurája gyújtotta föl leginkább. Többfunkciós kis kabátkáját mindenféle játékra ki is használják. Toronykői Attila pontosan megértette a darabot, a zeneszerző útitársának szegődött. Nem akart fölforgatni semmit, a történetet meséli el nekünk szabatosan. Fényeffektusai, színpadi képei szépen illeszkednek a mű hangulatához.

A Május alkotógárdája egységes világot teremt a színpadon. Sötét ez a világ, tele van árnyékokkal és baljóslattal, de a vége mégis a reménység.

Márok Tamás

 

Fotó: szinhaz.szeged.hu

 


Melodráma egy felvonásban, Szép Ernő színműve alapján

Szereplők:
Az öngyilkos: Andrejcsik István; A lány: Gyüdi Eszter; A fiú: Szélpál Szilveszter; A rendőr: Altorjay Tamás; A virágárus asszony: Vajda Júlia; A luftballonos: Piskolti László; A handlé: Büte László; A cipősuvickoló: Szondi Péter; A gyufaáruló fiú: Rákai István; Az omnibuszkocsis: Taletovics Milán; A rikkancs: Tóth Péter; A messenger boy: Bocskai István; A csibész: Makkos Ambrus; A kislány: Rákai-Himmer Veronika; A vak: Börcsök Bálint; A pereces: Judik Patrik; Az őr: Rácz Imre.

Alkotók:

Díszlettervező: Molnár Zsuzsa; Jelmeztervező: Varsányi Anna; Súgó: Zsoldos Anikó; Ügyelő: Kürtös Petra; Karigazgató: Kovács Kornélia; Zenei asszisztens: Flórián Gergely, Zalánki Rita; Rendezőasszisztens: Jánoska Zsuzsa; Vezényel: Molnár László; Rendező: Toronykőy Attila.

Közreműködők:

a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara


Címke: , , , , , ,
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő