Juhász Zsuzsanna versei

Szombat van

(montázs)

Törökülésben a tenger előtt,

ember-ős-mosoly, eukaliptusz-

madrigálok, gót gondolat,

kaviárpattogás a szájpadlásomon.

Döglött giliszták szaga az esőben.

Hitler Wagnert hallgat, egy

pszichopata takaróján

prérikutya szoptatja kölykeit.

Az építőmester, a Névtelen,

megvakítja magát,

hogy gótabbak legyenek a gon-

dolatai.

Mamám munkásruhái

a radiátoron, vaspor dűnéi a

mosógép alján: szombat van,

valamikor gyerekkoromban.

Akkor

Sok volt az ember. Összepréselődött

tulipánok, mint a vakok ujjai

alatt a könyvpapír. A villamos

sárga vigyora egy papírsárkány

szélköpött arcában. A trafikok

kisurranó egyenszaga. Szépek

voltak, uram, a teremtménye-

id. Szépek és akaratosak.

(Megjelent a Tiszatáj 2018/3. számában)