05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

„A mostani műegyüttes még nem szerepelt Szentendrén”
2018.12.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BODONYI EMŐKÉVEL, AZ ÚJRANYÍLT SZENTENDREI KMETTY JÁNOS MÚZEUM KURÁTORÁVAL

Pár héttel ezelőtt egy esti hivatalos fogadás keretében megnyílt a szentendrei Kmetty János Múzeum. A több évig tartó szünet után újra látható állandó kiállítás egy figyelemre méltó gyűjteményt mutat be Kmetty Jánostól (1889. december 23 – 1975. november 16.) a nagyközönség számára. A képzőművész a XX. századi magyar kubizmus egyik jelentős képviselője volt. Munkásságával nemcsak  igyekezett lépést tartani a progresszív művészetekkel, hanem az 1940-es évektől a budapesti Képzőművészeti Főiskolán is tanított.

– 2018. december 8-án nyílt meg újra Szentendrén a Kmetty János Múzeum. Mikor kezdődött el az új állandó kiállítás megtervezése?

– Az új állandó kiállítás létrehozása nagy mértékben összefüggött az épület felújításával. Korábban voltak olyan felvetések, amelyek megkérdőjelezték az egyes életműveket bemutató önálló kis múzeumok létjogosultságát és ezzel párhuzamosan a szentendrei művészetnek egy nagy kiállításon történő bemutatását javasolták. A Kubinyi-pályázat azonban támogatást biztosított az egyre rosszabb állapotú múzeumépület felújításához, amelyhez Szentendre Város Önkormányzata is hozzájárult anyagilag. A 2016-ban benyújtott pályázati anyag részeként egy szakmailag is alátámasztott kiállítási koncepciót is mellékelnünk kellett. Mivel elég jól ismertem az épület adottságait, korlátait és lehetőségeit, ezeket figyelembe véve állítottam össze a műtárgyjegyzéket és az egyes szekciókat. A véglegesítésnél azonban meg kellett várni az átalakítás következtében megszülető új tereket, amelyeket bár tervrajzokról ismerni lehetett, mégis a valós térélményekhez kellett igazítani az előzetes elképzeléseket. Az 1970-es évek legvégén a főtéri lakóházból múzeummá alakított épület egy XVIII. századi szerb kereskedőház felépítését igyekezett rekonstruálni és a belső terek elosztása is erre az időszakra utal. A mostani átalakítás mindezt megőrizte, megtartotta a kisebb és egy helyen igen szembetűnően szűkülő téregységeket, ugyanakkor racionalizálta a falfelületeket. Korábban nagyon sok helyen vakablakok tagolták a falat és ez megnehezítette egy kiállítás megrendezését, mivel nem minden esetben lehetett összefüggő műtárgy-együtteseket bemutatni. A bejárati rész is kétfelé nyílott, ami pedig a kronológiai elrendezésnek szabott határokat. Most egyirányúvá vált a bejárás és a lehetőségekhez képest a legnagyobb falfelületek jöttek létre az amúgy kis alapterületű kiállítóhelyen. Az új kiállítás az életmű tömör keresztmetszetét nyújtja az egymást követő szekciókon keresztül. Mivel a klíma és a világítás is a legkorszerűbb technikák alapján újult meg, most már nem gördült akadály az elé, hogy köz- és magángyűjteményekből kölcsönözzünk kiemelkedően fontos alkotásokat. Elmondható, hogy a mostani kiállításon olyan műegyüttes látható, amely így összeállítva még nem szerepelt Szentendrén.

– Kmetty János képzőművészként és pedagógusként a XX. századi magyar modern és kortárs művészet egyik meghatározó személyisége. Milyen szerepet töltött be képzőművészként a Szentendrei Művésztelepen 1930 és 1975 között?

– Bár csak 1946-ban kapott műtermet a Szentendrei Művésztelepen, addig is jó kapcsolatot ápolt a kolónián alkotó, vagy ott rövidebb ideig megforduló, illetve a városban lakó művészekkel. Közeli barátaival, Gráber Margittal és Perlrott Csaba Vilmossal még az 1920-as évek elején, Pócsmegyerről átutazva jött először Szentendrére. Katalógusokból tudjuk, hogy Kmetty 1922-ben már készített szentendrei rajzokat, sajnos, ezeket nem ismerjük. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) törzstagjaként Barcsay Jenővel együtt több szentendrei művész tagságát kezdeményezte és támogatta. Az 1930-as évek második felében feltűnően megerősödött a szentendrei művészek jelenléte a KUT-ban. 1936–1937-ben választották be tagnak Ilosvai Varga Istvánt, Kántor Andort, Paizs Goebel Jenőt, illetve a kolóniához nem tartozó Ámos Imrét. 1945–1946-ban a Szentendrei Festők Társaságának tisztikarát és tagságát radikálisan megváltoztatták. Ekkor került a művésztelepre Kmetty régi barátai közül Diener-Dénes Rudolf, akit még az 1910-es évek legelején ismert meg Ferenczy Károly epreskerti korrektúráin, valamint a nagybányai időszak alatt barátjává vált Novotny Emil Róbert is.

– Milyen hatással volt festészetére Szentendre?

– Festészetére Szentendre két irányban is hatással volt. Az 1930-as években piktúrája megszelídült, az atmoszferikusabb hatások kezdtek érvényesülni, ugyanakkor az 1950 környékére művészete újra konstruktívabb jelleget öltött és az 1960-as években városképeinek, csendéleteinek szerkesztett rendje egy sajátos világképet közvetített, amelynek középpontjában Szentendre és a festő alakja állt.

– A harmincas évek elejétől már egyre többet tartózkodott Szentendrén. Milyen kapcsolatokat ápolt a neoklasszicista képzőművészekkel, mint Jeges Ernővel, Heintz Henrikkel, és Pándy Lajossal?

– Még Kántor Andor, a művésztelep egyik krónikása számolt be arról, hogy az 1930-as évek második felében a telepiek két táborra szakadtak, és azok közül az egyiket éppen a kérdésben említett művészek alkották. A másik csoporthoz tartoztak a konstruktív vagy posztimpresszionista törekvéseket képviselő művészek. Kmetty ez utóbbiakat erősítette, nem ismerünk konkrét adatot arról, hogy bármilyen kapcsolata lett volna a neoklasszicizmus jegyében alkotó festőkkel.

– Mennyire van feldolgozva Kmetty János munkássága? Várható a közeljövőben egy nagymonográfia?

– Az életmű teljes feldolgozásához még rengeteg kutatásra van szükség. Az elmúlt években olyan tanulmányok születtek, amelyek eddig ismeretlen összefüggésekre mutattak rá. Ennek köszönhetően megadták a további kutatások irányát. Számos olyan híres, jelentős XX. századi mester van, akiről nem is gondolnánk, hogy nincs nagymonográfiája, ezek közé tartozik Kmetty is. Talán ehhez az is hozzájárulhatott, hogy életének utolsó szakaszában Kmetty János megtiltotta, hogy róla bármilyen összefoglaló tanulmány jelenjen meg. Könyvkiadók kéréseit utasította vissza, nem járult hozzá művészetét elemző önálló kötet publikálásához. Egyetlenegyszer tett kivételt, amikor Kovalovszky Márta írásának közlését jóváhagyta, amelynek köszönhetően megjelent a Festő voltam és vagyok című könyv, amely a festészetét tárgyaló tanulmány mellett a művész saját írásaiból is válogatott.

– A kiállítás koncepciója igyekszik kiemelni Kmettyt mint egy „ösztönös útkeresőt”. Miközben 1948 után egy bizonyos ideig formalistaként bélyegzik meg a magyar nonfiguratív művészetet, eközben festett-e szocreál stílusú műveket?

– Kmetty János a művész feladatának tartotta, hogy a világ rejtett összefüggéseit igyekezzen feltárni és ehhez korszerű kifejezésmódot találjon. Erre a kubizmus módszerét tartotta legalkalmasabbnak és ennek jegyében folyamatosan kutatott a megfelelő eszköztár kialakításának céljából, amely néha eltávolodott a kubizmus felfogásától. Egészen kora ifjúságától kezdve szociálisan érzékeny ember volt, fogékony a társadalmi kérdésekre. Emellett hitt a művészet agitatív, társadalmat alakító szerepében. Ezeken az eszméken keresztül kapcsolódott még az 1910-es évek második felében az aktivista művészekhez és Kassák-köréhez. Később részt vállalt a Tanácsköztársaság művészeti szervezőmunkájában. 1919 után azonban ő is belső emigrációba vonult, majd 1924-től tevékenyen részt vett a KUT kiállításainak szervezésében, és legközelebb 1945 után vállalt újra közéleti szerepet. A Művészeti Tanács tagjaként dolgozott és tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Bízott a társadalom megújításában, amelyben – megítélése szerint – a művészetnek is szerepet kellett vállalnia. Elsősorban alkotásainak témája vagy egy-egy motívuma utal az új társadalomra és a dolgozó emberre. Gyakran készített rajzokat, vázlatokat gyári munkásokról, bányászokról, egyszerűbb emberekről. A sarló és a kalapács üvegablakain és üvegablak–tervein kezdtek feltűnni. Üvegkompozíciói az utolsó festői korszakának szerkesztett rendjét mutatja, amelyben a tárgyi elemeket és a háttéri motívumokat geometrikus formákra bontja.

– Mióta foglalkozik Kmetty János munkásságával? Már 1992-ben rendezett Szentendrén Róla egy monografikus kiállítást. Mit tudna erről mondani?

– Amikor a Ferenczy Múzeumba kerültem, akkor az volt a szokás, hogy minden egyes nagyobb hagyatéki anyagnak legyen gondozója. Több hagyaték mellett ez is hozzám került, és akkor alaposan átnéztem a múzeumban őrzött Kmetty-kollekciót. Én magam is tapasztaltam, hogy a gyűjteményben sok-sok kimagasló jelentőségű alkotás található, de nem reprezentálja a teljes életművet. Az 1992-es átrendezés felfrissítette a kiállítást, az addig raktárban őrzött festmények, valamint grafikák is bemutatásra kerültek. Sajnos, idővel fokozatosan romlott az épület állaga és a többszintes pince egyes szakaszait le kellett zárni. Így a festményeket kizárólag a földszinti terekben lehetett kiállítani, idővel azonban ez is egyre körülményesebbé vált. A mostani felújítás egy tarthatatlan állapotot szüntetett meg.

– 1977-ben és 1978-ban a festőművész özvegye odaajándékozta férje hagyatékát a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Milyen körülményeknek köszönhetjük, hogy a teljes dokumentációs anyag bekerült a szentendrei Ferenczy Múzeumba?

– A Kmetty Múzeum időrendben Szentendre hatodik, egy életműre épülő múzeumaként nyílt meg. Kmetty János özvegye azzal a kéréssel adta át férje hagyatékát az akkori Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, hogy abból önálló múzeum nyíljon. Amíg Czóbel Béla festőművész esetében személyesen vett részt a múzeum létesítése céljából átadott anyag összeállításában, addig Kmetty János esetében özvegye volt az egyértelmű kezdeményező. Kmetty Jánostól sem állt távol, hogy közgyűjteménynek ajánlja fel alkotásait. 1960-ban, a Fényes Adolf teremben nyílt kiállítása után a bemutatott anyagot megosztva a miskolci Hermann Ottó és a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozta.

– Hogyan jött létre az 1981-es szentendrei Kmetty Múzeum? Ki volt az akkori kurátora?

– 1981-ben a Ferenczy Múzeum akkori munkatársai foglalkoztak a hagyatékokkal és leltározták be azokat. Az 1981-es kiállítást Mucsi András művészettörténész rendezte. Ennek a kiállításnak az volt az érdekessége, hogy már ekkor is, érzékelve a hagyatéki anyag hiányosságait, egy jelentős magángyűjteményből kölcsönöztek több alkotást.

– Ugye várható, hogy a következő évben megnyitják az épület pincéjét, mint új kiállítási teret?

– A pincerész látogatásra alkalmassá tételéhez nagyobb beruházás szükséges. Természetesen nagyon várjuk annak a lehetőségét, hogy ezt is újra megnyithassuk.

– Milyen plusz programokkal várja a kedves látogatókat a Kmetty Múzeum a következő hónapokban?

– Szentendrén a múzeumok látogatottsága a téli hónapok alatt mindig visszafogottabb, de igyekszünk most is érdekes programokkal felhívni az új kiállításra a figyelmet. A szokásos kurátori tárlatvezetéseken kívül többek között irodalmi estet szervezünk kiváló előadóművészek bevonásával. Kevesen tudják, hogy Kmetty János verseket is írt, ezekből is néhány elhangzik olyan költők műveivel együtt, akik nagyra becsülték a festő munkásságát.

Juhász Bálint

 

© BTM, Kiscelli Múzeum-Fővárosi Képtár


Címke: , , , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő