Tiszatájonline | 2019. január 5.

Gazdag Ági: Sublime álom

Olyannak látlak, mint senki más nem.
Arcodon a rá vetülő árnyékot,
hívjuk jelenségnek, szépnek,
figyelem, ahogy borul, majd összébb megy,
pupilla tágul fénytől. A kezed nézem,
nem feltűnően, megint. Elmesélem.
Hogy találkoztunk egy ismerős, nem létező helyen.
[…]

Gazdag Ági 1987-ben született Dunaújvárosban. Tanulmányait Budapesten fejezte be. Jelenleg Angliában tartózkodik. Hosszas csend után, 2018 tavaszán az Élet és Irodalomban publikált először.

Olyannak látlak, mint senki más nem.

Arcodon a rá vetülő árnyékot,

hívjuk jelenségnek, szépnek,

figyelem, ahogy borul, majd összébb megy,

pupilla tágul fénytől. A kezed nézem,

nem feltűnően, megint. Elmesélem.

Hogy találkoztunk egy ismerős, nem létező helyen.

Kedves a tudatalatti. A jót hozza fel a tárból.

Talán mert egyedül vagyok és fázom.

Nincs előzmény, sem az, hogy milyen távol.

Tiszta a vétel, időben felelnek mondataink.

Áthallatszik zörejeink összessége: a felszín,

nem zavar köztünk levő folyamatot,

szelíd tenger ringat így, partszéli csónakot.

A tudomány szerint az álom, ami ébredéssel szakad,

valójában percek alatt, peregve zajlik.

Kimosom szemeimből a visszatérés közben ejtett törmeléket.

Letusolok, rutinszerűen felöltöztetem magam

a napra, ami nem süt, de olyan erős szél van,

hogy a levelekkel csapzott haladok én is, nyugodt szívvel.

Kiszakítani úgysem lehet. Cipellek mindenhova.

Önszeretet csupán, ha szeretlek.

De felülkerekedek, és azt írom: az enyém vagy.

Címkék: , ,