07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

„…eléggé eltér az ízlésem az itthoni gyerekkönyves normától…”
2018.11.22 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
LAKATOS ISTVÁNNAL

Lakatos István idén október 23–25-ig a Szerbiai Könyvvásár díszvendégeként találkozott kinti rajongóival. Meglepődve tapasztalta, hogy tőlünk délre mennyivel fogékonyabb a közönség a képregényre, illetve a kissé groteszk, mind utalásaiban mind világépítésében komplex, lakatosi univerzumra. Az utazás kapcsán többek között arról beszélgettünk vele, milyen volt a fogadtatás Szerbiában, és minek köszönhető a csendesebb hazai siker, hogyan dolgozik, és mit gondol az itthoni szakmai közegekről.

– Milyen volt Szerbiában? Milyen eseményre mentél ki, milyen programokon vettél részt?

Egy nagyon menő szerb gyerekkönyvkiadó, az Odiseja három könyvemet adta ki: a Dobozvárost (Kockograd) és a két Teslát. A második kötete, A mosómedve, aki ki akarta mosni a világot a könyvfesztiváljukra jelent meg, és annak kapcsán hívtak meg. Életem egyik legjobb napja volt. Képregénynél már megesett, hogy akár két órát is dedikáltam, de Belgrádban 3-4 órát simán – itthon szerintem az elmúlt évek könyves dedikálásain összesen nem vett részt annyi ember, mint ott. Fantasztikus élmény volt, tisztára úgy éreztem magam, mintha valami híres ember lennék. Ráadásul a Valinor Srbija cosplayesei beöltöztek a regényfiguráimnak – és még élvezték is. A mosómedvének öltözött lány végig azzal szórakozott, hogy odament emberekhez és egy marha nagy kefével letisztogatta őket. A dedikálás előtt egy általános iskolában jártam, hihetetlenül jófej gyerekek között. És zavarbaejtően sokat tudnak rólunk, ahogy mondjuk A Pál utcai fiúkat is olvasták, mert Szerbiában is kötelező olvasmány. Azt mondták egyébként, hogy a Dobozváros előtt az volt az utolsó magyar ifjúsági regény, amit lefordítottak szerbre, nyolcvan évvel ezelőtt.

– Hogyan jutott ki a könyved és lett ilyen népszerű tőlünk délre? 

A Dobozváros még a Magvetőtől került ki, hogy hogyan, azt nem tudom pontosan. Annyi bizonyos, hogy az Odiseja nyert egy olyan EU-s pályázaton, amit arra írtak ki, hogy kevesek által beszélt nyelvekről fordított könyveket adjanak ki. A kiadóvezető valahogy rátalált a Dobozvárosra, azaz a Kockogradra. Nagyon szeretem a szerb címét, több ismerősöm és anyu is már így nevezi a könyvet. Gondolom, ezután a Tesla már adta magát, hiszen a szerbeknek Tesla nemzeti hős, rajta van az egyik bankjegyen, még a belgrádi repülőteret is róla nevezték el. Szóval a kinti érdeklődés igazából Teslán múlt, nem rajtam. Itthon nem sokan tudják, ki volt ő, legfeljebb öszeesküvés-elméletekből. Ami külön élmény volt, hogy senki nem háborgott azon, ahogyan ábrázolom őt, pedig akár mondhatták volna azt is, hogy tiszteletlen vagyok.

– Sokszor írsz kommenteket, bejegyzéseket arról, hogy itthon nem túl népszerűek a könyveid, képregényeid, és ennek mintha az általad preferált műfajok meg nem értése, és/vagy negligálása is oka lenne. Biztosan sokat gondolkoztál már azon, vajon miért van ez….

Nem követem a trendet, nem is érdekel. Ha már ennyire rosszul fizetnek, legalább legyen szórakoztató az írás meg a rajzolás, nem? És itthon még mindig nincs méltósága a képregénynek. Én pedig a képregények felől jöttem, aztán mellé becsatlakozott a klasszikus sci-fi/fantasy/horror ponyva – és lássuk be, azért elég sznob a magyar gyerekkönyvpiac is. Nagyjából ezek lehetnek az okok – meg az is, hogy ezeket kimondom, mint itt is. De egyébként a népszerűség elég relatív. Régebben persze én is azt szerettem volna, hogy sok példányban adják ki a könyveimet, legyen ott a fejem az utcai plakátokon – de a fenének se kell ez, hiszen ez a típusú népszerűség teli van nyünnyögéssel, megalkuvással, sőt, így vagy úgy, de az elkurvulással is.

– Erős a kontraszt, mintha a könyved új életet kezdene kint, lesz-e ennek folytatása? 

A Teslának? Persze. Itthon a második kötetnek már kábé semmi visszhangja nem volt, el is ment tőle a kedvem. Sőt: olyan másfél évig nem írtam és nem rajzoltam, mert azon agyaltam, hogy mit csesztem el? Vajon elég jó vagyok? Egyáltalán: tudok írni, rajzolni? Lehet, hogy egy kutyaütő vagyok? Hiszen mindig van valaki, akinek még a legnagyobb szar is tetszik. Sokáig kínlódtam, vegetáltam, nagyon rossz időszak volt, és mivel mindig ott lyukadok ki, hogy írás és rajzolás nélkül nem tudok létezni, semmi értelme nem volt az életemnek. Belgrád épp a legjobbkor jött, egy nagyon mély gödörből rántott ki. A Tesla folytatása lapozgatós játékkönyv lesz – be is szereztem egy csomót, hogy kiokosítsam magam, milyen típusok vannak, amikor egy adott karakterrel játszol, nem pedig TE vagy a főhős, mint a Kaland-játék-kockázat könyvekben.

– Hogyan alakul ki nálad egy világ? Van-e az alkotói munkáidban azonos folyamat, ami mindig ugyanúgy megy, van mindig más, hektikus egy könyv megszületése?

Nem tudom. Az ötletek tényleg maguktól jönnek, aztán szépen bevonzzák a többit. Az alkotási folyamatban csak az azonos, hogy bármit is tervezek előre, úgysem az lesz, a pillanatnyi ötletek mindig befolyásolják a sztorit, akár gyökeresen meg is változtathatják. És igen, elég hektikusan születik meg egy könyv – ha nincs, mi lelkesítsen, ha nem találok valami célt, akkor nem megy. Az is elég olykor, ha sikerül hazudnom valamit magamnak, amit még el tudok hinni. A mosómedve után nem motivált semmi.

– Mit gondolsz arról, hogy milyen itthon a gyerek- és ifjúsági könyves piac és a szakmaiság? 

Nem nagyon érdekel, gyerek- meg ifjúsági könyveket sem olvasok már nagyon, belefáradtam. A gyerekkönyvkiadás óriási biznisz, és mindig az aktuális trendeket lovagolják meg. Most épp a lázadó lányok a menő, azt ad ki mindenki. Vagy itt vannak például a “tabu” könyvek – már az elnevezéstől is agybajt kapok. Úgy hangzik, mint a “pornó”, nyilván mindenki rárepül. És olyanok ezek a könyvek, mintha minden kiadónál lenne egy lista a megerőszakolásról, drogozásról, zaklatásról, satöbbiről, és pipálják ki, hogy mi volt és mi még nem. Találok azért néhány jó kiadványt, de eléggé eltér az ízlésem az itthoni gyerekkönyves normától, így ha mégis valami izgalmas gyerekkönyvre vágyom, körbenézek az Amazonon.

– Készülsz-e most valami új dologgal?  

Be kellene fejeznem a megkezdett regényemet, folytatódik a Tesla, és képregényt rajzolok az Alice Csodaországban-ból, aminek lesz majd Indiegogo-kampánya is, remélhetőleg 2019 első felében. Marha jó csapatot szedtem össze, állati jó képregény lesz.

Szekeres Nikoletta

 

Fotó: www.facebook.com/odiseja.izdavackakuca


Címke: , , , ,
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PALKÓ TIBOR: PRE REPRO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

Szeplős a terem – és
szeplős a teremtés
(és-és-és-és) és:
szeplős az ég is…

Szeplős a hal,
szeplős a halál,
szeplős a bárány – és
szeplős a kés is…

>>>
2019.07.09 - tiszatáj

A FORUM KÖNYVKIADÓ ESTJE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN
Népes társaság gyűlt össze június 14-én a Dugonics téren, majd a Grand Café színpadán, ahol bemutatkozott az újvidéki Forum Könyvkiadó. Antalovics Péter, Antal Szilárd, Balázs Attila, Benedek Miklós, Böndör Pál, Kormányos Ákos, Papp Katalin, Patócs László és Szilágyi Mária mutatták be frissen megjelent könyveiket. A szerzőkkel Berényi Emőke, Bicskei Gabriella, Brenner János és Losoncz-Kelemen Emese, a Fórum szerkesztőgárdája beszélgetett… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő