05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

„…eléggé eltér az ízlésem az itthoni gyerekkönyves normától…”
2018.11.22 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
LAKATOS ISTVÁNNAL

Lakatos István idén október 23–25-ig a Szerbiai Könyvvásár díszvendégeként találkozott kinti rajongóival. Meglepődve tapasztalta, hogy tőlünk délre mennyivel fogékonyabb a közönség a képregényre, illetve a kissé groteszk, mind utalásaiban mind világépítésében komplex, lakatosi univerzumra. Az utazás kapcsán többek között arról beszélgettünk vele, milyen volt a fogadtatás Szerbiában, és minek köszönhető a csendesebb hazai siker, hogyan dolgozik, és mit gondol az itthoni szakmai közegekről.

– Milyen volt Szerbiában? Milyen eseményre mentél ki, milyen programokon vettél részt?

Egy nagyon menő szerb gyerekkönyvkiadó, az Odiseja három könyvemet adta ki: a Dobozvárost (Kockograd) és a két Teslát. A második kötete, A mosómedve, aki ki akarta mosni a világot a könyvfesztiváljukra jelent meg, és annak kapcsán hívtak meg. Életem egyik legjobb napja volt. Képregénynél már megesett, hogy akár két órát is dedikáltam, de Belgrádban 3-4 órát simán – itthon szerintem az elmúlt évek könyves dedikálásain összesen nem vett részt annyi ember, mint ott. Fantasztikus élmény volt, tisztára úgy éreztem magam, mintha valami híres ember lennék. Ráadásul a Valinor Srbija cosplayesei beöltöztek a regényfiguráimnak – és még élvezték is. A mosómedvének öltözött lány végig azzal szórakozott, hogy odament emberekhez és egy marha nagy kefével letisztogatta őket. A dedikálás előtt egy általános iskolában jártam, hihetetlenül jófej gyerekek között. És zavarbaejtően sokat tudnak rólunk, ahogy mondjuk A Pál utcai fiúkat is olvasták, mert Szerbiában is kötelező olvasmány. Azt mondták egyébként, hogy a Dobozváros előtt az volt az utolsó magyar ifjúsági regény, amit lefordítottak szerbre, nyolcvan évvel ezelőtt.

– Hogyan jutott ki a könyved és lett ilyen népszerű tőlünk délre? 

A Dobozváros még a Magvetőtől került ki, hogy hogyan, azt nem tudom pontosan. Annyi bizonyos, hogy az Odiseja nyert egy olyan EU-s pályázaton, amit arra írtak ki, hogy kevesek által beszélt nyelvekről fordított könyveket adjanak ki. A kiadóvezető valahogy rátalált a Dobozvárosra, azaz a Kockogradra. Nagyon szeretem a szerb címét, több ismerősöm és anyu is már így nevezi a könyvet. Gondolom, ezután a Tesla már adta magát, hiszen a szerbeknek Tesla nemzeti hős, rajta van az egyik bankjegyen, még a belgrádi repülőteret is róla nevezték el. Szóval a kinti érdeklődés igazából Teslán múlt, nem rajtam. Itthon nem sokan tudják, ki volt ő, legfeljebb öszeesküvés-elméletekből. Ami külön élmény volt, hogy senki nem háborgott azon, ahogyan ábrázolom őt, pedig akár mondhatták volna azt is, hogy tiszteletlen vagyok.

– Sokszor írsz kommenteket, bejegyzéseket arról, hogy itthon nem túl népszerűek a könyveid, képregényeid, és ennek mintha az általad preferált műfajok meg nem értése, és/vagy negligálása is oka lenne. Biztosan sokat gondolkoztál már azon, vajon miért van ez….

Nem követem a trendet, nem is érdekel. Ha már ennyire rosszul fizetnek, legalább legyen szórakoztató az írás meg a rajzolás, nem? És itthon még mindig nincs méltósága a képregénynek. Én pedig a képregények felől jöttem, aztán mellé becsatlakozott a klasszikus sci-fi/fantasy/horror ponyva – és lássuk be, azért elég sznob a magyar gyerekkönyvpiac is. Nagyjából ezek lehetnek az okok – meg az is, hogy ezeket kimondom, mint itt is. De egyébként a népszerűség elég relatív. Régebben persze én is azt szerettem volna, hogy sok példányban adják ki a könyveimet, legyen ott a fejem az utcai plakátokon – de a fenének se kell ez, hiszen ez a típusú népszerűség teli van nyünnyögéssel, megalkuvással, sőt, így vagy úgy, de az elkurvulással is.

– Erős a kontraszt, mintha a könyved új életet kezdene kint, lesz-e ennek folytatása? 

A Teslának? Persze. Itthon a második kötetnek már kábé semmi visszhangja nem volt, el is ment tőle a kedvem. Sőt: olyan másfél évig nem írtam és nem rajzoltam, mert azon agyaltam, hogy mit csesztem el? Vajon elég jó vagyok? Egyáltalán: tudok írni, rajzolni? Lehet, hogy egy kutyaütő vagyok? Hiszen mindig van valaki, akinek még a legnagyobb szar is tetszik. Sokáig kínlódtam, vegetáltam, nagyon rossz időszak volt, és mivel mindig ott lyukadok ki, hogy írás és rajzolás nélkül nem tudok létezni, semmi értelme nem volt az életemnek. Belgrád épp a legjobbkor jött, egy nagyon mély gödörből rántott ki. A Tesla folytatása lapozgatós játékkönyv lesz – be is szereztem egy csomót, hogy kiokosítsam magam, milyen típusok vannak, amikor egy adott karakterrel játszol, nem pedig TE vagy a főhős, mint a Kaland-játék-kockázat könyvekben.

– Hogyan alakul ki nálad egy világ? Van-e az alkotói munkáidban azonos folyamat, ami mindig ugyanúgy megy, van mindig más, hektikus egy könyv megszületése?

Nem tudom. Az ötletek tényleg maguktól jönnek, aztán szépen bevonzzák a többit. Az alkotási folyamatban csak az azonos, hogy bármit is tervezek előre, úgysem az lesz, a pillanatnyi ötletek mindig befolyásolják a sztorit, akár gyökeresen meg is változtathatják. És igen, elég hektikusan születik meg egy könyv – ha nincs, mi lelkesítsen, ha nem találok valami célt, akkor nem megy. Az is elég olykor, ha sikerül hazudnom valamit magamnak, amit még el tudok hinni. A mosómedve után nem motivált semmi.

– Mit gondolsz arról, hogy milyen itthon a gyerek- és ifjúsági könyves piac és a szakmaiság? 

Nem nagyon érdekel, gyerek- meg ifjúsági könyveket sem olvasok már nagyon, belefáradtam. A gyerekkönyvkiadás óriási biznisz, és mindig az aktuális trendeket lovagolják meg. Most épp a lázadó lányok a menő, azt ad ki mindenki. Vagy itt vannak például a “tabu” könyvek – már az elnevezéstől is agybajt kapok. Úgy hangzik, mint a “pornó”, nyilván mindenki rárepül. És olyanok ezek a könyvek, mintha minden kiadónál lenne egy lista a megerőszakolásról, drogozásról, zaklatásról, satöbbiről, és pipálják ki, hogy mi volt és mi még nem. Találok azért néhány jó kiadványt, de eléggé eltér az ízlésem az itthoni gyerekkönyves normától, így ha mégis valami izgalmas gyerekkönyvre vágyom, körbenézek az Amazonon.

– Készülsz-e most valami új dologgal?  

Be kellene fejeznem a megkezdett regényemet, folytatódik a Tesla, és képregényt rajzolok az Alice Csodaországban-ból, aminek lesz majd Indiegogo-kampánya is, remélhetőleg 2019 első felében. Marha jó csapatot szedtem össze, állati jó képregény lesz.

Szekeres Nikoletta

 

Fotó: www.facebook.com/odiseja.izdavackakuca


Címke: , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő