12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

X – A rendszerből törölve
2018.11.04 - tiszatáj

UJJ MÉSZÁROS KÁROLY
ÚJ FILMJE

A magyar film műfaji vonulatát erősíti Ujj Mészáros Károly nagy várakozásokkal övezett filmje.

Az úgynevezett műfaji filmek egy nemzeti filmgyártás rendkívül értékes és izgalmas törekvéseit mutatják meg, sokat elárulnak az alkotók mesélőkedvéről, az adott műfaj hagyományainak megújításával kapcsolatos bátorságáról és a formaérzékéről. A műfaji beszédmód egyes értelmezői iskolák szerint a kollektív tudattalant jeleníti meg: az idetartozó filmek érvényes módon beszélhetnek a közösség állapotáról és a társadalmat foglalkoztató problémákról. Mindez a kelet-közép-európai filmgyártásokra is vonatkozik, még akkor is, ha ezekben az országokban jellemzően erősebb a rendező látásmódja által meghatározott szerzői film. A szerzői film tekintélyének fennmaradásával függhet össze, hogy úgynevezett tiszta, az adott műfaj legtöbb lényeges elemét hordozó műfajfilm alig készül – talán a magyar kínálatban meghatározó szerepet vállaló vígjáték az egyetlen kivétel.

A thriller sem jelenik meg tiszta formájában a kortárs magyar filmben, számos példát tudunk hozni műfajkeveredésekre, műfaj-átértelmezésekre, műfajparódiákra – ezek hol a thriller bűnügyi vagy lélektani cselekményelemeit használják, hol a feszült hangulatok lehetőségeire építenek. A thriller A nyomozóban a krimi újragondolásának hordozója, A martfűi rémben az igazság kiderítésének az egyetemes filmben szépen kidolgozott hagyományait viszi tovább, a Hurokban az idő szabad kezelésének támpontja, az Isteni műszakban a fekete komédiával, A Kútban a horrorral és a gengszterfilmmel keveredik. A vizsga esetében azt látjuk, hogy a thriller eszközei szolgálhatják egy történelmi krimi elmesélését, míg a Fehér isten tulajdonképpen egy szerzői világképbe építi bele a thriller elemeit. A műfaj a leghagyományosabb felfogásban a Víkendben jelenik meg.

 

 

A thriller sokfajta változatban él az angolszász vagy a skandináv filmgyártásban, ezek közül néhányat X – A rendszerből törölve tudatosan és helyenként újító módon használ. Az egész mese alapja egy a rendszerváltás körüli magyar helyzetbe ágyazott történelmi krimi, amely egyrészt felvonultatja a nyomozásos történetbonyolítás kellékeit, másrészt lehetőséget ad a műfaj lélektani vonulatának megmozdítására. A valahai szocialista külkereskedelmi cég alkalmazottaihoz köthető gyilkosságsorozat illetve a bűnügyek összekapcsolása a mai magyar jelenidővel afféle társadalomtörténeti rendőrségi sztorivá avatja az X…et, de a cég körüli egykori és mostani szálak kibontakozásának nagyon nagy akadályai vannak, ezek pedig éppen a thriller műfajából erednek. A hasonló közéleti krimik nem alkalmasak egy történelmi helyzetben rejlő konfliktusok megmutatására, mert a szereplők soha sincsenek egyénítve, hanem archetipikus figurák. Ez akkor is igaz, ha az X mai szálában felsejlik néhány utalás a magyar politikatörténet elmúlt éveire, ilyen talán a 2000-es évek közepi utcai megmozdulások jelenete vagy a miniszterelnök-jelölt beszédének néhány fordulata. Ezekben az utalásokban azonban egy évtized eseményei csúsznak össze, másrészt nálunk nem fordult elő, hogy közvetlenül a választások előtt egy párt listájának élén álló jelöltet zárjanak börtönbe – ezek az események tehát csupán a műfaji szokásrendnek megfelelően sematizált kulisszaként szolgálnak a krimihez, és nem kerekednek jelenkortörténeti esetrajzzá.

 

 

Az X – A rendszerből törölve meghatározó vonulata tehát egy sorozatgyilkosság körüli nyomozás, aminek ábrázolását az alkotók meglehetősen fegyelmezett módon alárendelik a kriminalisztikai-lélektani thriller hagyományainak. A kulcskérdés itt nem a Milyen politikai játszmák vannak a háttérben? kérdése – ezt a film teljes mértékben homályban hagyja –, hanem a megszokott nyomozati forgatókönyv néhány lépése (Összefüggenek-e a gyilkosságok? Hogyan rajzolható meg az elkövető lélektani profilja?). A filmnek ez az oldala olyan mértékben mintakövető, hogy több szereplőnek alig van önálló, megismételhetetlen, saját szabályainak engedelmeskedő sorsa. Ez igaz az egyébként rendkívüli erővel megjelenített, központi alakra is: a nyomozónőnek ugyan van mai magyar kötődése (devizahiteles problémák, csonka család fejének szerepét játssza egy panellakásban), de jeleneteivel nyugodtan átléphetne egy skandináv folytatásos krimibe. A vidékről feltörekvő rendőrre, a bűnözői csoporttal összefonódott kollégájára, a hisztérikus főnökre és az ügyeske gyakornokra ugyanez vonatkozik, azaz a Teve utcai rendőrszékház folyosóin tulajdonképpen olyan alakok mozognak a belépőkártyákkal a nyakukban, amelyeket a nemzetközi filmírói tapasztalat csiszolt ki. Kétségtelen ugyanakkor, hogy soha nem láttuk még a magyar fővárost olyannak, amilyennek az X mutatja (az operatőr Szecsanov Martin).

Talán ezek körül az ellentmondások körül mozog az X – A rendszerből törölve: sokminden ismerős belőle a thriller gyakorlatából, és ezek a fordulatok és szereplők ugyan nagy izgalmakat képesek hozni, de ezek éppen olyan könnyen múlnak, mint amilyen rutinszerűen toppannak be a filmbe. Ami igazán nehezen illan tova az élményből az az, amiben az alkotók igazán jók: sok-sok színészi játék, a mesterségbeli tudás rengeteg megnyilvánulása.

Szíjártó Imre

 

 

 

X – A rendszerből törölve – magyar film (2018)

Rendezte: Ujj Mészáros Károly

Forgatókönyv: Ujj Mészáros Károly és Hegedűs Bálint
Operatőr: Szecsanov Martin. Producer: Muhi András és Ferenczi Gábor

Szereplők:
Balsai Móni (Éva), Schmied Zoltán (Zoltán), Bede-Fazekas Szabolcs (Feri), Molnár Áron (Balázs), Básti Juli (igazgatónő), Hámori Ildikó (Maros Lilla), Szirtes Ági (orvosszakértő), Fekete Ernő (Gábor), Szabó Győző (ügyvéd), Kulka János (Horváth Kálmán).

 

 


Címke: , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Vásárhelyi Őszi Tárlat is egy metszet, a kortárs képzőművészet metszete. A napos oldalt mutatja, a festészet megújuló hagyományát, az inspirációkat, a kapcsolódásokat elődökhöz, kortársakhoz. A VÖT története jövőre is folytatódni fog. Nem is az eddig múlt jogán, hanem inkább a mindenkori kortárs képviselete miatt. Hogy képben legyünk. Vásárhelyen is. A világ itt sem ér véget, igaz, hogy nem is itt kezdődik. Csak folytatódik. Sodrásban…

>>>
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2018.11.08 - tiszatáj

A NÉMA FORRADALOM
A német filmgyártásban immár tekintélyes nevet kivívó olasz származású Lars Kraume újfent történelmi drámával gazdagította a Németország közelmúltját feldolgozó filmek jelenkori sorozatát. A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) címet viselő egészestés alkotás cselekménye megtörtént eseményeken alapul, s markáns magyar vonatkozással bír, ugyanis 1956 őszén játszódó története egy iskolai osztály magyar forradalom melletti kiállását és az abból származó bonyodalmakat fogalmazza vászonra… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő