12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Húsz éles köröm
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL

Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír.

Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők. Azaz, hogy kezdők, de nem úgy, vagyis, hogy… Mindegy, hagyjuk.

Egyébként a Hoax – kötetnyitó verse – ezzel kezdődik: „Beszaladtam utánad a légmentes tengerbe,/ hogy kettőnk viszonyából új mitológiák szülessenek” (1992/ 13. old.). Másképp indítja kötetét, Ferencz Mónika; mégpedig így: „A gyerekkor egyik hazugsága szerint/ bármerre fordulsz, északra tartasz” (Észak/ Előttem van észak, 9. old.)

Bizonytalanság, ez a (némileg közhelyes) szó villan eszembe elsőként, a két kötetet olvasva; létbizonytalanság – de természetesen a szó ontológiai értelmében. Az életben – ahogy ezekben a versekben is – semmi sem úgy van, ahogy annak lennie kell. Viszockij erről a következőképpen fogalmaz, egy versében: Templom se, kocsma se szent,/ Nem szent, fiúk, semmi,/ Nem úgy van se lent, se fent,/ Mint kellene lenni; Borda Réka meg így: „Jól tette nem szeretni Istent./ Ha lakott is valahol, csípőtől lefelé” (Hale-Bopp-üstökös, 20. old.); míg Ferencz Mónika: „Ami megváltást ígér,/ az kérészéletű és látszólagos” (Délkelet/ Planck-idő, 23. old.)

Beszélhetünk e – manapság – költőnőkről? Hogyne, beszélhetünk. Most is azt csinálom. De: „Egyedül képzeletünk szab neki határt./ Neked például, aki nem hiszel/ a nagy férfiak teremtőerejében,/ különösen messzire vihet a szemed” (Püthagorasz triptichonja, 61. old.) – írja Borda Réka, akiről Pollágh Péter – többek között – a következőképpen vallja, az utószóban: „Én nem tegezném le őt semmiképpen!” (A méltóság málnája, 80. old.) Amin mi, csöppet sem csodálkozhatunk. Bár, ugyanez elmondható Ferencz Mónikáról is: „Elképzelem, ahogy megérintelek,/ és gyökerestül fordulnak ki a földből a kőrisek”(Északnyugat/ Kőrisek, 59. old.) Ferencz Mónika lírájáról Ladik Katalin versei jutnak eszembe elsőként, az ő mágikus költészete, teremtő nyelvi ereje: „Megint virágzom. / A húst, amibe öltözöm,/ most varrja a holdpikkelyes kút.” (Ladik Katalin: Ebihal); míg Borda Réka műveiről Falcsik Marié. Például ez: „nő vagyok: gondolkodom de nem abból tudom hogy élek/ azt abból tudom hogy szenvedek” (Falcsik Mari: Feminin) Le kell végre mondanunk arról, hogy a kortárs irodalmat „női irodalommá” vagy „férfi irodalommá” válasszuk ketté. Az irodalom – egy. Valami vagy jó, vagy sem. Ez az egyetlen, amit nyugodt szívvel elválaszthatunk, sőt el is kell választanunk.

Valóban, van valami – isteni – őserő ebben a két költőnőben. Az igazi műalkotásokat mindig körülveszi valami aura. Sugárzásuk, kisugárzásuk, mondjuk úgy; lelkük van. Legyen ez vers vagy próza, kép vagy szobor, mindegy.  Ezt érzi az ember (ha van hozzá érzékenysége.) Náluk is: helyenként olyan erővel hatnak ránk a képeik, soraik, hogy – valósággal szó szerint – csillagokat látunk. Ahogy Ferencz Mónika kötetének hátoldalán olvashatjuk: „A Hátam mögött dél elolvasása után garantáltan mindenki felpillant az éjszakai égboltra”. És, esetleg még el is időzgethetünk rajta.

Vajon mennyi metafizikát bír el egy vékonyka kötet? A választ tudjuk: akármennyit. Ha a német költőt, mint Dichter-t nézzük, akkor ez a szó egyben sűrítő-t is jelent. Nos, Borda Réka – az egyik Dichterin –, verseire is simán illik ez. Azt írta Karinthy Frigyes Tóth Árpád verseiről, hogy: két egymást követő szava nyomán felismerhető. És ez minden valamirevaló költőről elmondható. Milyen kihegyezett, sűrű sora ez Borda Rékának: „(…) hegyes műkörömmel kapaszkodik a sejtelem” (Gömbvillám, 30. old.) Mondhatni – elnézést a szóért – boszorkányos ügyességgel és tudatossággal forralja-kavarja ki a szavakat. Kevesebb verseiben az érzelem – hogy ezzel az erősen kompromittált szóval éljek.

Nem úgy, mint Ferencz Mónikánál. Ő, valamelyest bőbeszédűbb (vannak hosszabb költeményei is a kötetében, például a Cefeidák című vers), és, úgymond, érzelem-gazdagabb. Hasonlóan vékonyka kötete (hiszen mind a két kötet hetven-egynéhány oldalt tesz ki), is hasonló súlyú. Igazán szép és igen modern következő képe: „(…) beálltunk két vodkásüvegnek tűnő csillagkép alá” (Valami kiszámíthatatlan, 11. old.); mely üveg-jelenet mámorától valósággal beállunk mi is… Valóban, a jó verstől mindig megittasodunk.

Helyet kér ez a két költő. Sőt, tulajdonképpen már bent is vannak. De kötet nélkül, ugyebár, nem költő a költő. Ez a két kis könyv viszont már tekinthető belépőnek is (vagy fellépőnek), a Parnasszusra.

Eddig, szinte végig párhuzamosan írtam Borda Réka és Ferencz Mónika versművészetéről – a párhuzamosok ritka találkozása ez.  Nem véletlenül tettem: hiszen egyformán fiatalok (közel egyidősek – pár hónap van köztük); ez az első kötetük; és egy kiadó adta ki, a közel ugyanolyan vastag kötetüket; mindkettő gondolkodó típus. A jó start nem csak a sportban döntő. Jó volt jó első köteteiket olvasni. De… Kérem a következőt!

     Jahoda Sándor

 

Borda Réka: Hoax (versek)

Scolar Kiadó

Budapest, 2017

81 oldal, 1495 Ft

 

 

 

 

 

 

Ferencz Mónika: Hátam mögött dél (versek)

Scolar Kiadó

Budapest, 2017

76 oldal, 1495 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő