Budapest ismeretlen történetei

BUDAPEST OFF

A Tilos az Á Könyvek Ünnepi könyvhétre megjelenő új antológiájában tizenhárom olyan kortárs ifjúsági szerző novelláját olvashatjuk, akik egyrészről jól tudják megragadni a mai kamaszok perspektíváját, másrészről ismerik Budapestnek azt az oldalát, ami csak akkor vehető észre, ha hagyjuk, hogy beszippantson a város.

A kötet előszavából kiderül, hogy az ötletet Jeli Viktória egy olyan novellája adta, amelyet a pesterzsébeti Csili művelődési ház századik születésnapjára írt. Ebben a történetben Pesti Erzsi meséjén keresztül a népmese, sőt, a ballada eszköztárát felhasználva olvashatunk a XX. kerület alternatív teremtéstörténetéről. Noha az antológiában szereplő novellákban megjelenő városrészek nem fedik le Budapest teljes területét, izgalmas helyszínválasztás jellemzi mind a tizenhárom írást, melyekben a realitás és a fikció egyaránt megjelenik. A tizenhárom szerzőnek köszönhetően többféle írói stílust és novellaszerkezet tartalmaz a kötet. Miközben elénk tárulnak a város ismert terei és apró zegzugai, izgalmas kamasztörténetekkel ismerkedhetünk meg, amelyekben többek között megjelenik a szerelem, a megfelelési kényszer okozta félelem, a szakítás, a kalandvágy, az önállósulás, a halál, a menekülés és a szabadság problematikája is.

A történetek többnyire a 21. században játszódnak, ám Jeli Viktória, Kertész Erzsi és Tasnádi István novelláin keresztül bepillantást nyerhetünk a középkori és a múlt századi Budapest hétköznapjaiba. A kötet ötletét adó, Jeli Viktória által írt, Pesti Erzsi című novella Pesterzsébet létrejöttjét, múltját és jelenét jeleníti meg egy magával ragadó pseudo népmesében. Kertész Erzsi és Tasnádi István történeteiben a főszereplő kamaszok időutazókká válnak. Kertész Erzsi novellájában a középkori városfal még ma is látható részei kapcsán keveredik a főhős vissza egészen a középkori pestisjárvány idejéig. Tasnádi István egy VR szemüveg segítségével tekint vissza Babits és Móricz jelenébe, a főhős számára talán kicsit túlságosan is realisztikus módon. Molnár T. Eszter disztópikus történetében a fiatal lányoknak katonai képzésben kell részesülniük. Olyan, mintha ebben a történetben is valamiféle múltbéli időutazás történne, az akadémia leírásai már-már Szabó Magda Matula Leánynevelő Intézetét idézik, de kiderül, hogy egy elképzelt jövőben játszódik, ahol a hazaszeretet az első mindenekfelett. Ebben a világban nincsenek szabad emberek, mindenki valamilyen szolgálatot teljesít a haza érdekében, miközben a történet helyszíne, Buda is kezd megsemmisülni (a boltok bezárnak, terek és emberek tűnnek el). A történet elbeszélője képet ad arról, hogy milyen egy olyan világban élni, ahol ismét jegyrendszer van, és ahol folyamatos a készenlét a haza védelme ürügyén. A háborús helyzet nem hagy teret az érzelmeknek, ezt jól reprezentálja az is, hogy az akadémián mennyire szenvtelenül kezeli egyik növendékük öngyilkosságát. A novellában a haláleset feldolgozására tesz kísérletet az elbeszélő, miközben ebben az eltorzult világban próbál túlélni úgy, hogy igyekszik megtartani értékrendjét. Így az elbeszélő nézőpontja és az őt körülvevő, érzelmileg sekélyesnek mondható környezet kritikája együttesen jelenik meg.

Berg Judit novellájában egy kamaszlány kerül a főszerepbe, aki megunja, hogy a városban csupa átveréssel találkozik, és úgy dönt, saját maga gyárt igazi sztorikat. Az ő története a belváros bulinegyedében játszódik, ahol sohasem áll le az élet, az utcák zsúfolásig tele vannak emberekkel, mégsem törődnek egymással. Éppen ezért a főhős úgy dönt, hogy saját módszereivel oldja fel a rideg nagyvárosi hangulatot, és szatyrot cipelő néniken, mászókáról leesett kisgyerekeken, vagy elveszett turistákon segít, hol így, hol úgy. A lány és a kéményseprő történetében az anyukájának megfelelni vágyó Fanni története a belváros egy kevésbé pörgős részén játszódik, ahol az egyik homlokzaton elhelyezkedő 150 éves kéményseprő figyeli az utca lakóinak életét. A kéményseprő nem mint narrátor jelenik meg a történetben, hanem mint objektív nézőpont, ahogy minden szereplő lelkébe belelát egy kicsit. Gimesi Dóra történetében Fanni a Színház és Filmművészeti Egyetem felvételijére készül, karakterén keresztül érzékelhetővé válik a felvételi előtt álló kamasz megfelelési vágya, miközben a saját úját igyekszik megtalálni, ami nem biztos, hogy az elvárásoknak is megfelel. Mészöly Ágnes novellájának egyik szereplője, egy tizedikes kamaszlány, hasonlóan Gimesi felvételiző hősnőjéhez, aki először szeretne valamit önállóan végigvinni az életében, kiszakadni pótapával tarkított életéből. A másik szereplője egy businessman, aki szintén szabadságra vágyik, mielőtt végleg kiégne a családi élet hétköznapi gondjai miatt. Mészöly Ágnes nagyon jól ragadta meg a két főszereplő karakterét, és az ő nézőpontjukat, közös történetük a Liszt Ferenc Repülőtéren kezdődik és Oslóban ér véget, ahol aztán ismét külön utakon folytatják tovább életüket, az eredeti terveik szerint.

Dániel András Off című novellájában egy rövid kamaszszerelem kialakulása és gyors lezárása jelenik meg a Városligetben úgy, hogy egyszerre kapunk képet a régi liget nosztalgikus hangulatáról és a mostani változásokról, a liget átformálódásáról. Budapest egy kevésbé frekventált helyére, Budafokra irányítja külföldi szereplőjét Gévai Csilla, aki a történet két főszereplőjét külön narrációkban szólaltatja meg. Így két meglehetősen különböző perspektívából bontakozik ki a történet, melyet a tördelés és a kettős tipográfia tesz még kontrasztosabbá.

Kalapos Éva Veronika Móricz Zsigmond Isten báránykái című novellája alapján írta meg azoknak a fiataloknak a történetét, akik (mély)szegénységben élő (csonka)családok gyerekei. A történet helyszíne Józsefváros azon része, ahol régen fabódékban éltek azok, akiknek nem volt pénzük lakbérre. A novellákban szereplő fiatalok bandákba verődve lógnak együtt, nem nagyon törődve egymással, de mégis sorsközösségben, ha például füvet kell venni és elszívni. A társaság egyetlen lánytagja a fiús Tamara, aki az új lánybandatag érkezésének hála megtapasztalhatja az igazi barátságot is.

Kemény Zsófi novellájának főszereplője különös figura, olyan fiú, akinek a fejében beszélgetések zajlanak, ami hol szórakoztató, hol megbotránkoztató a környezete számára. Az ő és hipnoterapeutájának története a békés Újlipótvárosi utcákon bontakozik ki. A novella egyik különlegessége, hogy a mindentudó elbeszélőnek köszönhetően egyszerre láthatunk bele a terapeuta és a páciens fejébe.

Kiss Tibor Noé kispesti története a Wekerle-telep meghatározó terepén játszódik.  A novellában egy Xiaomi telefon, illetve annak eladása kap főszerepet, de az elbeszélőtől – aki egyben a történet főszereplője – tűpontos képet kaphatunk a kispesti miliőről és a saját életéről. Totth Benedek is egy telepet választott helyszínként, ám merőben más, mint Kispest zegzugos, ikerházas, zsalugáteres utcái. Az Albi című novellában egy óbudai lakótelepre, a bátyjához menekül szülei elől az elbeszélő, ahol időről-időre eltölt néhány napot. Számára izgalmas megfigyelést végez, miközben ezzel párhuzamosan saját életét is analízis alá veti.

A kötetet Kárpáti Tibor pixeles képei díszítik. Minden novella kétoldalas illusztrációt kapott, melyeken az adott történetben szereplő városrész meghatározó épületét vagy a történetben fontos szerepet kapó helyszínt ábrázolja. Aki jól ismeri Budapestet, már a képek alapján könnyedén rájöhet arra, hogy egy-egy novella, hol és melyik kerületben játszódik. Valamennyi történet sajátos nézőpontból ábrázolja a várost, méghozzá nem feltétlenül idillikus módon, így megmutatkoznak azok a kevésbé előnyös, de annál izgalmasabb oldalai is Budapestnek, amit többnyire szeretünk nem észrevenni.. Mert a főváros ilyen. Sokszor nagyon koszos, nagyon hangos, többnyire érdekes szaga is van, de az vitathatatlan, hogy nagyszerű történeteknek ad otthont. A Budapest Off nemcsak arra tesz kísérletet, hogy megismertesse az olvasóval az olyan kevésbé népszerű kerületeket, mint a XVIII. vagy a XX. kerület, hanem izgalmas perspektívát is kínál, amely a kamasz főhősökön keresztül válik elérhetővé.

Sándor Enikő

Tilos az Á Könyvek

Budapest, 2018

228 oldal, 2990 Ft