07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Budapest ismeretlen történetei
2018.10.29 - tiszatáj

BUDAPEST OFF

A Tilos az Á Könyvek Ünnepi könyvhétre megjelenő új antológiájában tizenhárom olyan kortárs ifjúsági szerző novelláját olvashatjuk, akik egyrészről jól tudják megragadni a mai kamaszok perspektíváját, másrészről ismerik Budapestnek azt az oldalát, ami csak akkor vehető észre, ha hagyjuk, hogy beszippantson a város.

A kötet előszavából kiderül, hogy az ötletet Jeli Viktória egy olyan novellája adta, amelyet a pesterzsébeti Csili művelődési ház századik születésnapjára írt. Ebben a történetben Pesti Erzsi meséjén keresztül a népmese, sőt, a ballada eszköztárát felhasználva olvashatunk a XX. kerület alternatív teremtéstörténetéről. Noha az antológiában szereplő novellákban megjelenő városrészek nem fedik le Budapest teljes területét, izgalmas helyszínválasztás jellemzi mind a tizenhárom írást, melyekben a realitás és a fikció egyaránt megjelenik. A tizenhárom szerzőnek köszönhetően többféle írói stílust és novellaszerkezet tartalmaz a kötet. Miközben elénk tárulnak a város ismert terei és apró zegzugai, izgalmas kamasztörténetekkel ismerkedhetünk meg, amelyekben többek között megjelenik a szerelem, a megfelelési kényszer okozta félelem, a szakítás, a kalandvágy, az önállósulás, a halál, a menekülés és a szabadság problematikája is.

A történetek többnyire a 21. században játszódnak, ám Jeli Viktória, Kertész Erzsi és Tasnádi István novelláin keresztül bepillantást nyerhetünk a középkori és a múlt századi Budapest hétköznapjaiba. A kötet ötletét adó, Jeli Viktória által írt, Pesti Erzsi című novella Pesterzsébet létrejöttjét, múltját és jelenét jeleníti meg egy magával ragadó pseudo népmesében. Kertész Erzsi és Tasnádi István történeteiben a főszereplő kamaszok időutazókká válnak. Kertész Erzsi novellájában a középkori városfal még ma is látható részei kapcsán keveredik a főhős vissza egészen a középkori pestisjárvány idejéig. Tasnádi István egy VR szemüveg segítségével tekint vissza Babits és Móricz jelenébe, a főhős számára talán kicsit túlságosan is realisztikus módon. Molnár T. Eszter disztópikus történetében a fiatal lányoknak katonai képzésben kell részesülniük. Olyan, mintha ebben a történetben is valamiféle múltbéli időutazás történne, az akadémia leírásai már-már Szabó Magda Matula Leánynevelő Intézetét idézik, de kiderül, hogy egy elképzelt jövőben játszódik, ahol a hazaszeretet az első mindenekfelett. Ebben a világban nincsenek szabad emberek, mindenki valamilyen szolgálatot teljesít a haza érdekében, miközben a történet helyszíne, Buda is kezd megsemmisülni (a boltok bezárnak, terek és emberek tűnnek el). A történet elbeszélője képet ad arról, hogy milyen egy olyan világban élni, ahol ismét jegyrendszer van, és ahol folyamatos a készenlét a haza védelme ürügyén. A háborús helyzet nem hagy teret az érzelmeknek, ezt jól reprezentálja az is, hogy az akadémián mennyire szenvtelenül kezeli egyik növendékük öngyilkosságát. A novellában a haláleset feldolgozására tesz kísérletet az elbeszélő, miközben ebben az eltorzult világban próbál túlélni úgy, hogy igyekszik megtartani értékrendjét. Így az elbeszélő nézőpontja és az őt körülvevő, érzelmileg sekélyesnek mondható környezet kritikája együttesen jelenik meg.

Berg Judit novellájában egy kamaszlány kerül a főszerepbe, aki megunja, hogy a városban csupa átveréssel találkozik, és úgy dönt, saját maga gyárt igazi sztorikat. Az ő története a belváros bulinegyedében játszódik, ahol sohasem áll le az élet, az utcák zsúfolásig tele vannak emberekkel, mégsem törődnek egymással. Éppen ezért a főhős úgy dönt, hogy saját módszereivel oldja fel a rideg nagyvárosi hangulatot, és szatyrot cipelő néniken, mászókáról leesett kisgyerekeken, vagy elveszett turistákon segít, hol így, hol úgy. A lány és a kéményseprő történetében az anyukájának megfelelni vágyó Fanni története a belváros egy kevésbé pörgős részén játszódik, ahol az egyik homlokzaton elhelyezkedő 150 éves kéményseprő figyeli az utca lakóinak életét. A kéményseprő nem mint narrátor jelenik meg a történetben, hanem mint objektív nézőpont, ahogy minden szereplő lelkébe belelát egy kicsit. Gimesi Dóra történetében Fanni a Színház és Filmművészeti Egyetem felvételijére készül, karakterén keresztül érzékelhetővé válik a felvételi előtt álló kamasz megfelelési vágya, miközben a saját úját igyekszik megtalálni, ami nem biztos, hogy az elvárásoknak is megfelel. Mészöly Ágnes novellájának egyik szereplője, egy tizedikes kamaszlány, hasonlóan Gimesi felvételiző hősnőjéhez, aki először szeretne valamit önállóan végigvinni az életében, kiszakadni pótapával tarkított életéből. A másik szereplője egy businessman, aki szintén szabadságra vágyik, mielőtt végleg kiégne a családi élet hétköznapi gondjai miatt. Mészöly Ágnes nagyon jól ragadta meg a két főszereplő karakterét, és az ő nézőpontjukat, közös történetük a Liszt Ferenc Repülőtéren kezdődik és Oslóban ér véget, ahol aztán ismét külön utakon folytatják tovább életüket, az eredeti terveik szerint.

Dániel András Off című novellájában egy rövid kamaszszerelem kialakulása és gyors lezárása jelenik meg a Városligetben úgy, hogy egyszerre kapunk képet a régi liget nosztalgikus hangulatáról és a mostani változásokról, a liget átformálódásáról. Budapest egy kevésbé frekventált helyére, Budafokra irányítja külföldi szereplőjét Gévai Csilla, aki a történet két főszereplőjét külön narrációkban szólaltatja meg. Így két meglehetősen különböző perspektívából bontakozik ki a történet, melyet a tördelés és a kettős tipográfia tesz még kontrasztosabbá.

Kalapos Éva Veronika Móricz Zsigmond Isten báránykái című novellája alapján írta meg azoknak a fiataloknak a történetét, akik (mély)szegénységben élő (csonka)családok gyerekei. A történet helyszíne Józsefváros azon része, ahol régen fabódékban éltek azok, akiknek nem volt pénzük lakbérre. A novellákban szereplő fiatalok bandákba verődve lógnak együtt, nem nagyon törődve egymással, de mégis sorsközösségben, ha például füvet kell venni és elszívni. A társaság egyetlen lánytagja a fiús Tamara, aki az új lánybandatag érkezésének hála megtapasztalhatja az igazi barátságot is.

Kemény Zsófi novellájának főszereplője különös figura, olyan fiú, akinek a fejében beszélgetések zajlanak, ami hol szórakoztató, hol megbotránkoztató a környezete számára. Az ő és hipnoterapeutájának története a békés Újlipótvárosi utcákon bontakozik ki. A novella egyik különlegessége, hogy a mindentudó elbeszélőnek köszönhetően egyszerre láthatunk bele a terapeuta és a páciens fejébe.

Kiss Tibor Noé kispesti története a Wekerle-telep meghatározó terepén játszódik.  A novellában egy Xiaomi telefon, illetve annak eladása kap főszerepet, de az elbeszélőtől – aki egyben a történet főszereplője – tűpontos képet kaphatunk a kispesti miliőről és a saját életéről. Totth Benedek is egy telepet választott helyszínként, ám merőben más, mint Kispest zegzugos, ikerházas, zsalugáteres utcái. Az Albi című novellában egy óbudai lakótelepre, a bátyjához menekül szülei elől az elbeszélő, ahol időről-időre eltölt néhány napot. Számára izgalmas megfigyelést végez, miközben ezzel párhuzamosan saját életét is analízis alá veti.

A kötetet Kárpáti Tibor pixeles képei díszítik. Minden novella kétoldalas illusztrációt kapott, melyeken az adott történetben szereplő városrész meghatározó épületét vagy a történetben fontos szerepet kapó helyszínt ábrázolja. Aki jól ismeri Budapestet, már a képek alapján könnyedén rájöhet arra, hogy egy-egy novella, hol és melyik kerületben játszódik. Valamennyi történet sajátos nézőpontból ábrázolja a várost, méghozzá nem feltétlenül idillikus módon, így megmutatkoznak azok a kevésbé előnyös, de annál izgalmasabb oldalai is Budapestnek, amit többnyire szeretünk nem észrevenni.. Mert a főváros ilyen. Sokszor nagyon koszos, nagyon hangos, többnyire érdekes szaga is van, de az vitathatatlan, hogy nagyszerű történeteknek ad otthont. A Budapest Off nemcsak arra tesz kísérletet, hogy megismertesse az olvasóval az olyan kevésbé népszerű kerületeket, mint a XVIII. vagy a XX. kerület, hanem izgalmas perspektívát is kínál, amely a kamasz főhősökön keresztül válik elérhetővé.

Sándor Enikő

 

Tilos az Á Könyvek

Budapest, 2018

228 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő