12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Budapest ismeretlen történetei
2018.10.29 - tiszatáj

BUDAPEST OFF

A Tilos az Á Könyvek Ünnepi könyvhétre megjelenő új antológiájában tizenhárom olyan kortárs ifjúsági szerző novelláját olvashatjuk, akik egyrészről jól tudják megragadni a mai kamaszok perspektíváját, másrészről ismerik Budapestnek azt az oldalát, ami csak akkor vehető észre, ha hagyjuk, hogy beszippantson a város.

A kötet előszavából kiderül, hogy az ötletet Jeli Viktória egy olyan novellája adta, amelyet a pesterzsébeti Csili művelődési ház századik születésnapjára írt. Ebben a történetben Pesti Erzsi meséjén keresztül a népmese, sőt, a ballada eszköztárát felhasználva olvashatunk a XX. kerület alternatív teremtéstörténetéről. Noha az antológiában szereplő novellákban megjelenő városrészek nem fedik le Budapest teljes területét, izgalmas helyszínválasztás jellemzi mind a tizenhárom írást, melyekben a realitás és a fikció egyaránt megjelenik. A tizenhárom szerzőnek köszönhetően többféle írói stílust és novellaszerkezet tartalmaz a kötet. Miközben elénk tárulnak a város ismert terei és apró zegzugai, izgalmas kamasztörténetekkel ismerkedhetünk meg, amelyekben többek között megjelenik a szerelem, a megfelelési kényszer okozta félelem, a szakítás, a kalandvágy, az önállósulás, a halál, a menekülés és a szabadság problematikája is.

A történetek többnyire a 21. században játszódnak, ám Jeli Viktória, Kertész Erzsi és Tasnádi István novelláin keresztül bepillantást nyerhetünk a középkori és a múlt századi Budapest hétköznapjaiba. A kötet ötletét adó, Jeli Viktória által írt, Pesti Erzsi című novella Pesterzsébet létrejöttjét, múltját és jelenét jeleníti meg egy magával ragadó pseudo népmesében. Kertész Erzsi és Tasnádi István történeteiben a főszereplő kamaszok időutazókká válnak. Kertész Erzsi novellájában a középkori városfal még ma is látható részei kapcsán keveredik a főhős vissza egészen a középkori pestisjárvány idejéig. Tasnádi István egy VR szemüveg segítségével tekint vissza Babits és Móricz jelenébe, a főhős számára talán kicsit túlságosan is realisztikus módon. Molnár T. Eszter disztópikus történetében a fiatal lányoknak katonai képzésben kell részesülniük. Olyan, mintha ebben a történetben is valamiféle múltbéli időutazás történne, az akadémia leírásai már-már Szabó Magda Matula Leánynevelő Intézetét idézik, de kiderül, hogy egy elképzelt jövőben játszódik, ahol a hazaszeretet az első mindenekfelett. Ebben a világban nincsenek szabad emberek, mindenki valamilyen szolgálatot teljesít a haza érdekében, miközben a történet helyszíne, Buda is kezd megsemmisülni (a boltok bezárnak, terek és emberek tűnnek el). A történet elbeszélője képet ad arról, hogy milyen egy olyan világban élni, ahol ismét jegyrendszer van, és ahol folyamatos a készenlét a haza védelme ürügyén. A háborús helyzet nem hagy teret az érzelmeknek, ezt jól reprezentálja az is, hogy az akadémián mennyire szenvtelenül kezeli egyik növendékük öngyilkosságát. A novellában a haláleset feldolgozására tesz kísérletet az elbeszélő, miközben ebben az eltorzult világban próbál túlélni úgy, hogy igyekszik megtartani értékrendjét. Így az elbeszélő nézőpontja és az őt körülvevő, érzelmileg sekélyesnek mondható környezet kritikája együttesen jelenik meg.

Berg Judit novellájában egy kamaszlány kerül a főszerepbe, aki megunja, hogy a városban csupa átveréssel találkozik, és úgy dönt, saját maga gyárt igazi sztorikat. Az ő története a belváros bulinegyedében játszódik, ahol sohasem áll le az élet, az utcák zsúfolásig tele vannak emberekkel, mégsem törődnek egymással. Éppen ezért a főhős úgy dönt, hogy saját módszereivel oldja fel a rideg nagyvárosi hangulatot, és szatyrot cipelő néniken, mászókáról leesett kisgyerekeken, vagy elveszett turistákon segít, hol így, hol úgy. A lány és a kéményseprő történetében az anyukájának megfelelni vágyó Fanni története a belváros egy kevésbé pörgős részén játszódik, ahol az egyik homlokzaton elhelyezkedő 150 éves kéményseprő figyeli az utca lakóinak életét. A kéményseprő nem mint narrátor jelenik meg a történetben, hanem mint objektív nézőpont, ahogy minden szereplő lelkébe belelát egy kicsit. Gimesi Dóra történetében Fanni a Színház és Filmművészeti Egyetem felvételijére készül, karakterén keresztül érzékelhetővé válik a felvételi előtt álló kamasz megfelelési vágya, miközben a saját úját igyekszik megtalálni, ami nem biztos, hogy az elvárásoknak is megfelel. Mészöly Ágnes novellájának egyik szereplője, egy tizedikes kamaszlány, hasonlóan Gimesi felvételiző hősnőjéhez, aki először szeretne valamit önállóan végigvinni az életében, kiszakadni pótapával tarkított életéből. A másik szereplője egy businessman, aki szintén szabadságra vágyik, mielőtt végleg kiégne a családi élet hétköznapi gondjai miatt. Mészöly Ágnes nagyon jól ragadta meg a két főszereplő karakterét, és az ő nézőpontjukat, közös történetük a Liszt Ferenc Repülőtéren kezdődik és Oslóban ér véget, ahol aztán ismét külön utakon folytatják tovább életüket, az eredeti terveik szerint.

Dániel András Off című novellájában egy rövid kamaszszerelem kialakulása és gyors lezárása jelenik meg a Városligetben úgy, hogy egyszerre kapunk képet a régi liget nosztalgikus hangulatáról és a mostani változásokról, a liget átformálódásáról. Budapest egy kevésbé frekventált helyére, Budafokra irányítja külföldi szereplőjét Gévai Csilla, aki a történet két főszereplőjét külön narrációkban szólaltatja meg. Így két meglehetősen különböző perspektívából bontakozik ki a történet, melyet a tördelés és a kettős tipográfia tesz még kontrasztosabbá.

Kalapos Éva Veronika Móricz Zsigmond Isten báránykái című novellája alapján írta meg azoknak a fiataloknak a történetét, akik (mély)szegénységben élő (csonka)családok gyerekei. A történet helyszíne Józsefváros azon része, ahol régen fabódékban éltek azok, akiknek nem volt pénzük lakbérre. A novellákban szereplő fiatalok bandákba verődve lógnak együtt, nem nagyon törődve egymással, de mégis sorsközösségben, ha például füvet kell venni és elszívni. A társaság egyetlen lánytagja a fiús Tamara, aki az új lánybandatag érkezésének hála megtapasztalhatja az igazi barátságot is.

Kemény Zsófi novellájának főszereplője különös figura, olyan fiú, akinek a fejében beszélgetések zajlanak, ami hol szórakoztató, hol megbotránkoztató a környezete számára. Az ő és hipnoterapeutájának története a békés Újlipótvárosi utcákon bontakozik ki. A novella egyik különlegessége, hogy a mindentudó elbeszélőnek köszönhetően egyszerre láthatunk bele a terapeuta és a páciens fejébe.

Kiss Tibor Noé kispesti története a Wekerle-telep meghatározó terepén játszódik.  A novellában egy Xiaomi telefon, illetve annak eladása kap főszerepet, de az elbeszélőtől – aki egyben a történet főszereplője – tűpontos képet kaphatunk a kispesti miliőről és a saját életéről. Totth Benedek is egy telepet választott helyszínként, ám merőben más, mint Kispest zegzugos, ikerházas, zsalugáteres utcái. Az Albi című novellában egy óbudai lakótelepre, a bátyjához menekül szülei elől az elbeszélő, ahol időről-időre eltölt néhány napot. Számára izgalmas megfigyelést végez, miközben ezzel párhuzamosan saját életét is analízis alá veti.

A kötetet Kárpáti Tibor pixeles képei díszítik. Minden novella kétoldalas illusztrációt kapott, melyeken az adott történetben szereplő városrész meghatározó épületét vagy a történetben fontos szerepet kapó helyszínt ábrázolja. Aki jól ismeri Budapestet, már a képek alapján könnyedén rájöhet arra, hogy egy-egy novella, hol és melyik kerületben játszódik. Valamennyi történet sajátos nézőpontból ábrázolja a várost, méghozzá nem feltétlenül idillikus módon, így megmutatkoznak azok a kevésbé előnyös, de annál izgalmasabb oldalai is Budapestnek, amit többnyire szeretünk nem észrevenni.. Mert a főváros ilyen. Sokszor nagyon koszos, nagyon hangos, többnyire érdekes szaga is van, de az vitathatatlan, hogy nagyszerű történeteknek ad otthont. A Budapest Off nemcsak arra tesz kísérletet, hogy megismertesse az olvasóval az olyan kevésbé népszerű kerületeket, mint a XVIII. vagy a XX. kerület, hanem izgalmas perspektívát is kínál, amely a kamasz főhősökön keresztül válik elérhetővé.

Sándor Enikő

 

Tilos az Á Könyvek

Budapest, 2018

228 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Vásárhelyi Őszi Tárlat is egy metszet, a kortárs képzőművészet metszete. A napos oldalt mutatja, a festészet megújuló hagyományát, az inspirációkat, a kapcsolódásokat elődökhöz, kortársakhoz. A VÖT története jövőre is folytatódni fog. Nem is az eddig múlt jogán, hanem inkább a mindenkori kortárs képviselete miatt. Hogy képben legyünk. Vásárhelyen is. A világ itt sem ér véget, igaz, hogy nem is itt kezdődik. Csak folytatódik. Sodrásban…

>>>
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2018.11.08 - tiszatáj

A NÉMA FORRADALOM
A német filmgyártásban immár tekintélyes nevet kivívó olasz származású Lars Kraume újfent történelmi drámával gazdagította a Németország közelmúltját feldolgozó filmek jelenkori sorozatát. A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) címet viselő egészestés alkotás cselekménye megtörtént eseményeken alapul, s markáns magyar vonatkozással bír, ugyanis 1956 őszén játszódó története egy iskolai osztály magyar forradalom melletti kiállását és az abból származó bonyodalmakat fogalmazza vászonra… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő