12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

2018.09.30 - tiszatáj

NEMES JELES LÁSZLÓ FILMJE

Elkerülhetetlen, hogy Nemes Jeles László Napszállta című filmjét a Saul fiával együtt nézze az ember – ez akkor is így van, ha a Napszállta természetesen önálló, sok újdonságot tartalmazó alkotás.

A Napszállta dramaturgiájának meghatározó eleme a néző folyamatos alultájékozottságának fenntartása. A szereplők együtt és külön-külön mindig többet tudnak a nézőnél: elszórt jelzésekből, ugyanakkor jelentősen késleltetve értesülünk a főszereplő (Leiter Írisz szerepében Jakab Juli) gyerekkori történetéről, Írisz szüntelen bolyongásának háttere alig mutatkozik meg a néző számára – valamennyi szereplő tisztában látszik lenni Írisz titokzatos bátyjának dolgairól, a kalaposlányok nyilván az egymás közti beszélgetésekből ismerik az évenkénti varázslatos táncuk értelmét (ezeket a beszélgetéseket a film rejtve hagyja előlünk), Brill Oszkár kalapszalon-tulajdonos (Vlad Ivanov játssza) alig beszél Írisz családjának sorsáról; sorolhatnánk a filmbeli rejtvényeket. A cselekmény egyes elemeinek és a szereplők tettei mozgatórugóinak elrejtése a Napszálltában túlmutat a művészfilmes elbeszélésmód tulajdonképpen megszokott eljárásain, hiszen ebben a filmben az elhallgatás valóságos falat képez a népes szereplősereg és a nézők között – az előbbiek, még egy egyszerű kifutófiú is, ismerik vagy ismerni vélik a dolgok működését, de minderről nem tudnak, nem akarnak, nem mernek beszélni, vagy ha mégis, azt az utóbbiak közé tartozó kívülrekedtek alig értik.

 

 

A programszerűen kihagyásos előadásmódból sokminden következik a Napszálltában. Ide tartozhat a film másik, lényegesnek tűnő összetevője, ami egy nagyon nehezen kezelhető ellentmondás. Az egyik oldalon láthatjuk az utolsó békeévben, 1913-ban játszódó történet már-már mikrorealista megoldásait: a csodás kalapokat a film az utolsó szalagig újrateremti, korfestő erővel ábrázolja a ruhákat, a környezet számos apróságát, egyáltalán, a kor felidézésére nagy erőket mozgósít. Mindez elvezet minket egy következő, már a Saulban is aprólékosan kidolgozott filmnyelvi megoldáshoz, a közelikhez, amelyek elsősorban az arcok megmutatását szolgálják. Ha ugyanis egy filmben ennyire hangsúlyosak a premier plánok, akkor az ábrázolás súlypontja törvényszerűen áttevődik az arc és környezete aprólékos, ugyancsak szükségképpen mikrorealista megmutatására. A film világképe tehát innen nézve a kosztümös történelmi filmek tulajdonképpen sokszorosan meghaladott illúziókeltő törekvéséből indul ki. Ezt a képeskönyvszerű modort Jókai Mór regényeinek valahai feldolgozásai dolgozták ki, de mára alig tarthatóvá vált – gondoljunk arra, hogy a Kincsem például meghökkentő táncjeleneteivel vagy dalszövegeivel miként kérdőjelezi meg az úgynevezett valóság- vagy korhűséget. A Napszállta ábrázolási rendjének másik tényezője ugyanakkor az, hogy a közelről mutatott arcok környezete elmosódik, a fókuszokat a kamera úgy kezeli, hogy helyenként a látvány egésze életlen. Mindehhez hozzáadódik az a megoldás, amely ugyancsak a Saulban bukkan fel, ez pedig a főszereplő szemszögéhez köthető félszubjektív beállítások hatalmas túlsúlya – Nemes Jeles László első filmje éppen ezzel a kamerakezeléssel érte el, hogy a néző mintegy bevonódott az ábrázolt térbe.

 

 

A Napszállta zavarbaejtő jellegét tehát ezek a tényezők okozzák: aprólékos realizmus egyfelől, a részletek eltakarása másfelől, informáciözön egyfelől, a néző elől való bujkálás a másik oldalon. A film elképesztő műgonddal készült, az alkotói alázat minden kockáját áthatja – innen a komoly és súlyos előadásmód, amelynek hatása kitart a vetítés két és fél órájában. Félő azonban, hogy a hatás mögött súlytalan tartalmak vannak, amik ráadásul a néző folyamatos hűségnyilatkozatait igénylik. A Napszállta egy tragikus körülmények között megsemmisült kalapszalon elárvult valahai tulajdonosa sorsába látja bele mindazokat a kelet-európai tragédiákat, amelyeket a részvétlenség és a társadalom tagjai közötti ellenségeskedés okozott. Úgy tűnik, hogy egy ilyen kis finom műintézmény és mikrotörténete alig képes elviselni a rárakott terheket.

Szíjártó Imre

 

 

 

Napszállta – magyar film (2018)

Rendezte: Nemes Jeles László
Forgatókönyv: Nemes Jeles László, Clara Royer, Matthieu Tapanier
Zene: Melis László
Operatőr: Erdély Mátyás
Vágó: Matthieu Tapanier
Producer: Sipos Gábor, Rajna Gábor

Szereplők: Jakab Juli, Vlad Ivanov, Björn Freiberg, Susanne Wuest, Bárdos Judit, Balsai Mónika, Molnár Levente, Urs Rechn, Zsótér Sándor

 

 


Címke: , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Vásárhelyi Őszi Tárlat is egy metszet, a kortárs képzőművészet metszete. A napos oldalt mutatja, a festészet megújuló hagyományát, az inspirációkat, a kapcsolódásokat elődökhöz, kortársakhoz. A VÖT története jövőre is folytatódni fog. Nem is az eddig múlt jogán, hanem inkább a mindenkori kortárs képviselete miatt. Hogy képben legyünk. Vásárhelyen is. A világ itt sem ér véget, igaz, hogy nem is itt kezdődik. Csak folytatódik. Sodrásban…

>>>
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2018.11.08 - tiszatáj

A NÉMA FORRADALOM
A német filmgyártásban immár tekintélyes nevet kivívó olasz származású Lars Kraume újfent történelmi drámával gazdagította a Németország közelmúltját feldolgozó filmek jelenkori sorozatát. A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) címet viselő egészestés alkotás cselekménye megtörtént eseményeken alapul, s markáns magyar vonatkozással bír, ugyanis 1956 őszén játszódó története egy iskolai osztály magyar forradalom melletti kiállását és az abból származó bonyodalmakat fogalmazza vászonra… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő