12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Kihűlt világ – Farkas István festményei a Nemzeti Galériában >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.12.
| Győri Andrea Éva, Nemes Márton és Puklus Péter az Esterházy Art Award idei díjazottjai >>>
12.12.
| Tovarisi Tschüss – Megérkezett Berlinbe az MMA művészeinek kiállítás >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A csillagok süllyedő világa
2018.09.30 - tiszatáj

HOMO LUDENS PROJECT FEAT. ROSKÓ GÁBOR: A CSILLAGOK SZÍVE

Nem, a cím nem minden ízében rokonítandó az 1980-as évek francia rajzfilmsorozatával (Les Mondes Engloutis). Talán csak annyiban, hogy a Homo Ludens Project legújabb előadását látva, a rajzfilm megnézésekor tapasztalt érzéshez hasonlóan egy szürreális, nem e világi mesefolyamba csöppenünk, amely sokáig kísér még bennünket. De olyan szempontból is vannak hasonlóságok, hogy A csillagok szívében elhangzott történetek sem a klasszikus értelemben vett tanulságot tartalmazzák. Az afrikai nép meséinek szereplői, hovatovább főhősei olykor kegyetlenek, számítóak és sajnos a jók sem szükségképpen nyerik el jutalmukat.

A Homo Ludens Project ezúttal Roskó Gábor, Munkácsy-díjas grafikus művésszel karöltve alkotta meg legújabb produkcióját, melynek alapját az előadás címével azonos kötet adja. A Bodrogi Tibor és Karip Sára által szerkesztett gyűjtemény a leghíresebb afrikai meséket tartalmazza, amelyek az önálló történetvezetésen túl átfogó képet adnak Afrika kultúrtörténetéről is. Főszereplői állatok emberi tulajdonságokkal felruházva, és nem egy olyan példázatot hallunk a Homo Ludens színészei (Mezei Tímea és Szilágyi Szabolcs) tolmácsolásában, amelyből egyértelműen következtethetünk bizonyos viselkedésformák elkorcsosulására. Van itt a hazugságtól kezdve a gyűlöleten át a szeretetig minden, de még az utóbbi sem azt a tökéletes, idillikus jelleget kapja, mint ahogy azt megszoktuk. Az afrikai meseirodalom fogalmai ugyanis eléggé különböznek az általunk ismertektől: kevésbé szájbarágósak, hisz jóval mélyebbről jönnek, ösztönös érzelmekből merítenek. A narratívában sincs meg „az egyik pontból szükségszerűen a másikba jutás” gyakorlata, mert ad hoc életesemények adják a cselekményt – akár csak a valóságban. Az események azonnal hatnak az érzelmekre, így a katarzisig sem egy kikövezett út vezet; ez a formanyelv pedig meglepően jól működött a Homo Ludens társulatnál.

Számos korábbi előadásukban, változó minőségben, de mindig nagy hangsúlyt kapott a vizualitás. A Roskó Gáborral megvalósított közös produkcióból derült ki igazán, hogy játszi könnyedséggel építik be az erre az alkalomra készült képzőművészeti alkotásokat, ez esetben az ikonikus, transzparens és mozgatható  állatfigurákat. Benkő Imola rendező az előadást ezért is nevezi transzparensjátéknak, amely egyszerre ruházza fel élettel az élettelen tárgyat és vezeti a hús-vér színészt végig a színen. Ezt jól tükrözi, hogy érzelmeket kapnak még a természeti jelenségek is, vagy ahogyan a cím sejteti, a csillagok.

Mivel a két színész egyszerre több állatot is megszemélyesít, a játék tekintetében inkább az érzelmek széles skáláját bejáró metódusról beszélhetünk. Az előadás elején a Homo Ludens szokásához híven egy absztrakt valósággal nyit, melyben a két játszó a 19. századi pejoratív színházi maszkot, a blackface-t használja karakteréhez. Ezzel az alapvetően sértő és kirekesztő színházi trükkel az úgynevezett „white privilige” érában gyakorlatilag viccet csináltak a fekete bőrű emberekből. A Homo Ludens előadásában a blackface azonban a fordított pszichológia elvén működik, és nem ők válnak nevetségessé, sokkal inkább a leckéztetés és a rasszizmus kritikájának eszközévé teszik. Hovatovább igen tanulságos 2018-ban blackface előadást nézni, főleg olyan közhangulatban, amelyben felvetődik az ötlet, hogy fehér színészekkel játszatják el a fekete történelemről szóló Porgy és Bess című Gershwin-operát. Az előadás erősségei közé tartozik még az élőzenekar, amely a klasszikus értelemben vett zenei etapoktól kezdve a különböző állati eredetű és természeti hangeffektekig szinte kimaxolja a lehetőségeit, ez által is közelebb hozva a szövegeket a közönséghez.

Nem mindennapi tehát az ilyen témaválasztás, többek közt ezért is asszociáltam az süllyedésre, hiszen sajnos Atlantiszt idéző feledésbe kezd merülni nemcsak az ilyen távoli kultúrák sajátos mesevilága, de lassan a miénk is. Holott mindig is a mese volt a legalkalmasabb átkötés a komoly és a könnyed témák között, sőt, sokak számára mai napig ez bizonyul a legjobb médiumnak a szikár valóság igazságainak befogadására.

Tóth Emese

 

Fotók: Homo Ludens / Kerekes Zoltán


Címke: , , , , ,
2019.12.12 - tiszatáj

A brit irodalom egyik markáns, szívemhez közelálló vonulata görbe tükröt tart a kortárs társadalomnak, maró gúnnyal pellengérre állítja a jogtiprást, kifigurázza az igazságtalanságokat, csúfot űz a visszásságokból, nevetségessé teszi a képmutatást és más emberi gyarlóságokat, a kinevettetés fegyverét alkalmazza a morális rend helyreállításának érdekében. Így tettek-tesznek sokan Jonathan Swift óta. Közéjük tartozik a rendkívül termékeny és népszerű, sokak által méltó női utódnak tekintett dráma-, novella-, regény-, újság-, rádió- és tévéjáték forgatókönyv-író Fay Weldon is… – SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

INTERJÚ BARTHA MÁTÉVAL
Bartha Máté a Színház és Filmművészeti Egyetem Dokumentumfilm Rendező Szakán készített vizsgafilmjével elnyerte a Verzió Filmfesztivál Diák- és elsőfilmes szekciójának díját. A fotóművész és dokumentumfilmes alkotóval a Szél viszi című 36 perces szociografikus mozijáról, a vidéki Magyarországról és a fiatalokban rejlő lehetőségekről beszélgettünk… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER
A KISSZÍNHÁZBAN
Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.07 - tiszatáj

AKIK MÁR NEM ÖREGSZENEK MEG
Nagyapjának, az I. világháborúban a brit hadseregnél szolgált William Jackson őrmesternek dedikálta dokumentumfilmjét A gyűrűk ura-trilógia rendezője: cseppet sem meglepő, hogy Peter Jackson a legszemélyesebb projektjének titulálta a művet. Az Akik már nem öregszenek meg ugyanis épp a résztvevők legintimebb benyomásait tárja fel, emberként tekint a Nagy Háború veteránjaira és ehhez nem rest kimondottan ügyes formabravúrokat segítségül hívni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő