08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A hősben bujkáló ösztönlény
2018.09.26 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ AZ #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ CÍMŰ ELŐADÁSRÓL 

Az ősz második napja, este fél nyolc. A régi zsinagóga megtelik, #Orfeusz #Eurüdiké története ölt hamarosan testet. A fehér tánctér két végében egy ingbe öltözött férfi és egy selyemruhába bújt nő áll. Megvan annak a szépsége, hogy az oszlopokon nyugvó, kőtáblákba vésett tízparancsolat előtt mezítláb táncolnak el egy antik drámát.

A zsinagóga széles terméből egy kisebb rész le van csípve – két oldalán három-három sorban ülünk mi, a nézők. Oldalt nagy vetítővásznon pörög Orfeusz (Grecsó Zoltán) és Eurüdiké (Simkó Beatrix) Balaton környéki idilli nyaralása. A film néma, csendben nézzük a képkockákat, ahol a harmonikus képsorokat néha megtöri egy-egy olyan bevágás, elkapott tekintet és kamerába bámulás, ami érezteti: ez az idill nem fog örökké tartani. Majd sötét…

 

 

Éles, sípoló hang, testek mozognak a fekete térben. Aztán kigyúlnak a fények. Egyik oldalon Orfeusz, a másikon Eurüdiké. Halk, sejtelmes zene és mély csönd váltakozása kíséri lassú és kimért mozdulataikat. Sok idő telik el az első érintésig, amiből tangó bontakozik ki: ugyanolyan finoman és óvatosan, mint ahogyan az eddig látott mozdulatok is. A tangóban a férfi vezet, a nő követ, a testek ilyenkor nem állnak ellent egymásnak, hanem szenvedéllyel megtöltve együtt mozognak. Itt azonban ennek az ellenkezője történik: Orfeusz próbál vezetni, amiből végül egymásnak feszülés, majd hosszan tartó macska-egér játék, agresszív tánc veszi kezdetét. Visszatérő motívum, hogy az aktív szerepének megfelelni akaró Orfeusz újra és újra megragadja Eurüdiké csuklóját, és saját magát, a szemeit ütteti vele.

 

 

Eddig egy inget viselő férfit és egy selyembe öltözött nőt láthattunk, akik levetkőzik addigi megfontolt, talán gyengéd mivoltukat – szó szerint. Félmeztelenül, hangtalanul ordítanak már egymással. Eltűnnek a hősök, helyükbe ösztönlények lépnek. A küzdelem folytatódik, mígnem Eurüdiké valóban passzívvá válik: összecsuklik, rongybaba, halott lesz. Orfeusz most már bármit megtehet vele.

De mit tud kezdeni valakivel, akiben nincs élet?

Próbálja visszaidézni az idilli állapotot, de végül csak elengedni tudja a mozdulatlan testet.

Az őrület percei következnek. Az eddig hullámzó, folytonos és mélyről jövő táncot felváltja egy darabos, ismétlődő mozgássor, előidézve azt a világképet, amivel később azonosulnia kell a szeretett nőért.

 „Eurüdiké most kortárs világunk poklába száműzetik.” – írja az ajánló, és valóban: Eurüdiké visszatér, a letisztult, szenvedélyes nő helyét átveszi egy, a már ütemes zenére ránduló póz. Korábban félmeztelenül láttuk, mégis most érezzük erotikától túlfűtöttnek, felismerjük benne napjaink címlapfotóit és a magát kellető nő imázsát.

 

 

Orfeusz próbál közel férkőzni hozzá, de kettejük valamikori lassú, kimért és gyengéd közös léte nem létezik többé, rég megszakadt a vetítéssel együtt. Újabb feszültség alakul ki köztük, de a történet nem ismétli önmagát: az egymásnak feszülésből csók lesz, a csókból csókolózás a vörös reflektor fénye alatt. Majd csettintő hang kíséretében ütemes, egymástól távolodó, majd közeledő, földön kúszó mozgás – talán szexuális aktus –, amiből egyszerre mozdulnak és állnak föl, és új mozgáskultúra veszi kezdetét, amit a sokszor ismétlődő, rövid ütemek, a hangos elektronikus zene határoz meg. A két, kezdetben hősi teremtmény furcsa, felhúzható babákra emlékeztető mozgásba kezd – megérkeztek a jelenbe.

Végre Orfeusz meg tud felelni Eurüdikének, aki egyszer csak abbahagyja a közös mozgást, de elérve a vágyott összhangot, nincs megállás: Orfeusz karjaiban folytatni kell, egészen addig, míg ki nem alszanak a fények.

 

 

A színházi előadásokat, főleg antik darabokat látva, mindaz, amit tapasztalunk, velünk történik, bennünk történik. Nincs ez máshogy ebben a mozgásszínházi előadásban sem. A nagyívű történet ellenére a fókuszpont az #Orfeusz #Eurüdiké esetében a két ember közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Arra, hogy a legszebb, legidillibb emlékek ellenére is, amik filmszerűen pörögnek az ember fejében, a külső történések, a változások hatást és nyomást gyakorolnak a két félre. Önkéntelenül is konfliktusok jönnek létre, amelyek a megfelelési kényszerből indulnak ki, és ha nem vigyáznak, agresszív, bántó viszonyként teljesednek be. Az addig hitt szerepek felborulnak, a józanság helyét folytonos dominanciaharcok veszik át. Így a tiszta, kölcsönös szereteten alapuló kapcsolat végül átalakul, vaddá és ösztönszerűvé válik. Ha kínlódva is, de a vége csak happy end lesz: helyreállt a rend, még ha egy újfajta is. Mégis – mint ahogy Eurüdiké is megállt egy pillanatra – adott a kérdés: Biztos jól van ez így?

Földesi Csenge

 

    

Fotó: Révész Róbert


Címke: , , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő