01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Írók a vízben
2018.09.12 - tiszatáj

AVAGY HOL LAKIK A NYÁR?

Egy régi ősz emléke: írótábor, kilencvenkilenc, Berekfürdő. Ahogy a mostani kora szeptemberben a vasútállomásról a központ felé gyalogolok, úgy érzem, mintha megtorpant volna a nyár, s még bámészkodna kicsit a falunapra készülő településen. Nézelődöm én is, s megtorpanok, mert mintha Körmendi Lajos testes alakját látnám szakállasan, farmeringben, baseballsapkában, amint egy helybéli biciklissel beszélget. De a tudat felülírja a látványt: Körmendi tizenéve meghalt.

Az utolsó általa szervezett táborba nem tudtam elmenni. Néhány nappal korábban viszont telefonon beszéltünk. Akkor mondta, kiújult a betegsége, de ne említsem senkinek, mert nem akarja, hogy ez a tény ránehezedjen az összejövetelre. Csak a búcsúesten árulta el íróbarátainak.

De mi is ez az írótábor, amelyet idén huszadjára rendeztek meg az egykor Karcaghoz tartozó, s a rendszerváltás után önállósuló fürdőhelyen?

Körmendi Lajos szerette szervezni maga körül az életet: a művészetit, az irodalmit is. Az írótábor ötlene végtelenül egyszerű: az önkormányzat az általa működtetett standfürdő kő- és faházaiban a főszezon után, a szeptemberi vénasszonyok nyarában egy hétig vendégül lát vagy húsz írót. Szállást ad nekik, kosztot és a gyógyvizéről híres fürdő lehetőségeit. Cserébe egyet kért Körmendi. A résztvevők írjanak valamit, ami Berekhez kötődik. Akár interjút valamelyik napilapba, vagy verset, novellát, mesét: bármit, ami a faluról szól, a fürdőről, a gyógyvízről. Utóbbi föltörésekor (földgázt kerestek a Trianon utáni Magyarországon) Móricz Zsigmond ezzel a címmel írt tudósítást: Ömlik az arany a karcagi pusztán.

Az írók általában nem sumákolták el a fizetést. Most, a huszadik alkalomra Sarusi Mihály egy fotókkal dúsított, majd harmadfélszáz oldalas kötetet válogatott az írótáborosok Berekhez kötődő szövegeiből. A teljesség igénye nélkül néhány név a tartalomjegyzékből: Berecz András, Fecske Csaba, Dienes Eszter, Rékasy Ildikó, Vass Tibor, Alföldy Jenő, Nagy Zoltán Mihály, Dobozi Eszter, Kocsis Csaba, Vári Fábián László, Gálfalvi György, Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva, Nagy Gáspár, Rott József, Szenti Ernő, Bertha Zoltán, Mezei Katalin, Oláh János, Jókai Anna.

Ennek a könyvnek a bemutatójára tartok, de előtte bejelentkezem a szállásra. A recepciós azt mondja, az írók a medencékben vannak. Fürdőgatyát húzok, s keresem őket a szeptemberi nyárban. Délután van, a fények ferdék, mindent beleng a víz és a büfék illata. De a strandvendégek idegenek, nem látok ismerőst az úszók között. Még a meleg vizes medencékben sem. Kevés a fiatal, sok a nyugdíjas, az öreg. Pár év múlva elvegyülhetek köztük. Vagy már most is. A „tyúkszemáztatóba” kezdek. Gyógyvíz, jólesik. Német mondatok keverednek a beszédfoszlányokba, miként régen is.

Mi, táborosok éjszaka is fürdőzhettünk. Egyszer innen csodáltuk Szenti Ernővel az éjszakai szivárványt. Hűvösen ragyogott a hold, s a vízgőz valahogy úgy törte a fényeket, hogy szivárványt festett fölénk. Máskor – éppen nem voltam ott, de Körmendi és Vass Tibi is megverselte, amikor – Ernő bátyánk egyik éjszaka vízi hullát látott az ikermedencék egyikében, s kétségbeesve rohant a többiekhez megosztani velük balsejtelmét, de szerencsére csak Oláh János feküdt föl a vízre lazítani pár percet.

Az első táborokra élénken emlékszem. A kőházak előterében, a strandon meg a környéken lévő büfékben, kiskocsmákban zajlottak a beszélgetések, fogyott a pálinka meg a bor, nőtt a hangulat, olykor talán az indulat is följebbcsapot. Körmendi, ha kellett, csitította a vitát. Rá mindenki hallgatott, őt mindenki szerette, ő volt a mágnes. Kérdezte, beszéltette, barátkoztatta a táborozókat. Meghívta az „országos” barátait, figyelt rá, hogy a határon túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról is mindig jöjjenek írótársak (jöttek is: Fekete Vince, Gálfalvi, Vári Fábián, Nagy Zoltán Mihály), Jász-Nagykun-Szolnokból is összeszedte a helyieket, és a környező megyék szerkesztőségeit (Forrás, Bárka) is vendégül látta Berekben.

Az első táborban ott volt Serfőző Simon. Buda Ferenc biciklivel érkezett Tiszakécskéről, pedig túl volt már a hetvenen. Ugratták, hogy biztosan feltörte a fenekét a nyereg. Mennyi töredék: Nagy Gáspár visszafogott indulata, Sarusi Miska rendíthetetlen elkötelezettsége (jelentsen ez bármit), Fecske Csaba halk hozzászólásai, történetei, Rott Jóska harsánysága! És hát Dienes Eszter sziporkázásai! Ez az alig ismert, kánonokból kifelejtett, de országos minőségű költő – aki a kunhegyesi szegénységből a törökszentmiklósiba jutott, miközben a húsvér, majd az idea-Ladányi Mihálynak címezte rengeteg és gyönyörű szerelmes versét –, Dienes Eszter volt az írótábor nagy nevettetője. Ontotta magából a nyomorúság, a megalázottság, a kiszolgáltatottság megrázó történeteit, de annyi humorral, átéléssel, és mint egy színész, olyan kigyakorlottsággal, hogy sírtunk a nevetéstől, ugyanazzal a lelkülettel, mint Móricz Hét krajcárában az édesanya.

Nézelődök a bereki délutánban, keresem az ismerős arcokat, de nem látom őket. A távollátó szemüvegemet a szálláson hagytam. Lehet, hogy másfél dioptria hiányzik a találkozáshoz?

Aztán, amikor átmegyek a könyvbemutatóra, immár szemüvegben, mégiscsak találok régi írótáborosokat. Meg újakat, mert több éve már, hogy nem jártam erre, s ahogy a nemzedékek, úgy az írók is cserélődnek. Az írótáborokban is. És egyre többen vannak, akiket már akárhány dioptriával sem láthatnék, mert fölköltöztek a szivárványokon túlra: legelébb Körmendi Lajos, aztán Nagy Gáspár, Dienes Eszter, Rékasy Ildikó, Oláh János, Jókai Anna és még néhányan.

Mi viszont még itt vagyunk valameddig a Berekben, szeptemberenként, amíg a kedvünk, amíg az Isten vagy a Sors engedi.

Jenei Gyula


Címke: , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő