10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Írók a vízben
2018.09.12 - tiszatáj

AVAGY HOL LAKIK A NYÁR?

Egy régi ősz emléke: írótábor, kilencvenkilenc, Berekfürdő. Ahogy a mostani kora szeptemberben a vasútállomásról a központ felé gyalogolok, úgy érzem, mintha megtorpant volna a nyár, s még bámészkodna kicsit a falunapra készülő településen. Nézelődöm én is, s megtorpanok, mert mintha Körmendi Lajos testes alakját látnám szakállasan, farmeringben, baseballsapkában, amint egy helybéli biciklissel beszélget. De a tudat felülírja a látványt: Körmendi tizenéve meghalt.

Az utolsó általa szervezett táborba nem tudtam elmenni. Néhány nappal korábban viszont telefonon beszéltünk. Akkor mondta, kiújult a betegsége, de ne említsem senkinek, mert nem akarja, hogy ez a tény ránehezedjen az összejövetelre. Csak a búcsúesten árulta el íróbarátainak.

De mi is ez az írótábor, amelyet idén huszadjára rendeztek meg az egykor Karcaghoz tartozó, s a rendszerváltás után önállósuló fürdőhelyen?

Körmendi Lajos szerette szervezni maga körül az életet: a művészetit, az irodalmit is. Az írótábor ötlene végtelenül egyszerű: az önkormányzat az általa működtetett standfürdő kő- és faházaiban a főszezon után, a szeptemberi vénasszonyok nyarában egy hétig vendégül lát vagy húsz írót. Szállást ad nekik, kosztot és a gyógyvizéről híres fürdő lehetőségeit. Cserébe egyet kért Körmendi. A résztvevők írjanak valamit, ami Berekhez kötődik. Akár interjút valamelyik napilapba, vagy verset, novellát, mesét: bármit, ami a faluról szól, a fürdőről, a gyógyvízről. Utóbbi föltörésekor (földgázt kerestek a Trianon utáni Magyarországon) Móricz Zsigmond ezzel a címmel írt tudósítást: Ömlik az arany a karcagi pusztán.

Az írók általában nem sumákolták el a fizetést. Most, a huszadik alkalomra Sarusi Mihály egy fotókkal dúsított, majd harmadfélszáz oldalas kötetet válogatott az írótáborosok Berekhez kötődő szövegeiből. A teljesség igénye nélkül néhány név a tartalomjegyzékből: Berecz András, Fecske Csaba, Dienes Eszter, Rékasy Ildikó, Vass Tibor, Alföldy Jenő, Nagy Zoltán Mihály, Dobozi Eszter, Kocsis Csaba, Vári Fábián László, Gálfalvi György, Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva, Nagy Gáspár, Rott József, Szenti Ernő, Bertha Zoltán, Mezei Katalin, Oláh János, Jókai Anna.

Ennek a könyvnek a bemutatójára tartok, de előtte bejelentkezem a szállásra. A recepciós azt mondja, az írók a medencékben vannak. Fürdőgatyát húzok, s keresem őket a szeptemberi nyárban. Délután van, a fények ferdék, mindent beleng a víz és a büfék illata. De a strandvendégek idegenek, nem látok ismerőst az úszók között. Még a meleg vizes medencékben sem. Kevés a fiatal, sok a nyugdíjas, az öreg. Pár év múlva elvegyülhetek köztük. Vagy már most is. A „tyúkszemáztatóba” kezdek. Gyógyvíz, jólesik. Német mondatok keverednek a beszédfoszlányokba, miként régen is.

Mi, táborosok éjszaka is fürdőzhettünk. Egyszer innen csodáltuk Szenti Ernővel az éjszakai szivárványt. Hűvösen ragyogott a hold, s a vízgőz valahogy úgy törte a fényeket, hogy szivárványt festett fölénk. Máskor – éppen nem voltam ott, de Körmendi és Vass Tibi is megverselte, amikor – Ernő bátyánk egyik éjszaka vízi hullát látott az ikermedencék egyikében, s kétségbeesve rohant a többiekhez megosztani velük balsejtelmét, de szerencsére csak Oláh János feküdt föl a vízre lazítani pár percet.

Az első táborokra élénken emlékszem. A kőházak előterében, a strandon meg a környéken lévő büfékben, kiskocsmákban zajlottak a beszélgetések, fogyott a pálinka meg a bor, nőtt a hangulat, olykor talán az indulat is följebbcsapot. Körmendi, ha kellett, csitította a vitát. Rá mindenki hallgatott, őt mindenki szerette, ő volt a mágnes. Kérdezte, beszéltette, barátkoztatta a táborozókat. Meghívta az „országos” barátait, figyelt rá, hogy a határon túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról is mindig jöjjenek írótársak (jöttek is: Fekete Vince, Gálfalvi, Vári Fábián, Nagy Zoltán Mihály), Jász-Nagykun-Szolnokból is összeszedte a helyieket, és a környező megyék szerkesztőségeit (Forrás, Bárka) is vendégül látta Berekben.

Az első táborban ott volt Serfőző Simon. Buda Ferenc biciklivel érkezett Tiszakécskéről, pedig túl volt már a hetvenen. Ugratták, hogy biztosan feltörte a fenekét a nyereg. Mennyi töredék: Nagy Gáspár visszafogott indulata, Sarusi Miska rendíthetetlen elkötelezettsége (jelentsen ez bármit), Fecske Csaba halk hozzászólásai, történetei, Rott Jóska harsánysága! És hát Dienes Eszter sziporkázásai! Ez az alig ismert, kánonokból kifelejtett, de országos minőségű költő – aki a kunhegyesi szegénységből a törökszentmiklósiba jutott, miközben a húsvér, majd az idea-Ladányi Mihálynak címezte rengeteg és gyönyörű szerelmes versét –, Dienes Eszter volt az írótábor nagy nevettetője. Ontotta magából a nyomorúság, a megalázottság, a kiszolgáltatottság megrázó történeteit, de annyi humorral, átéléssel, és mint egy színész, olyan kigyakorlottsággal, hogy sírtunk a nevetéstől, ugyanazzal a lelkülettel, mint Móricz Hét krajcárában az édesanya.

Nézelődök a bereki délutánban, keresem az ismerős arcokat, de nem látom őket. A távollátó szemüvegemet a szálláson hagytam. Lehet, hogy másfél dioptria hiányzik a találkozáshoz?

Aztán, amikor átmegyek a könyvbemutatóra, immár szemüvegben, mégiscsak találok régi írótáborosokat. Meg újakat, mert több éve már, hogy nem jártam erre, s ahogy a nemzedékek, úgy az írók is cserélődnek. Az írótáborokban is. És egyre többen vannak, akiket már akárhány dioptriával sem láthatnék, mert fölköltöztek a szivárványokon túlra: legelébb Körmendi Lajos, aztán Nagy Gáspár, Dienes Eszter, Rékasy Ildikó, Oláh János, Jókai Anna és még néhányan.

Mi viszont még itt vagyunk valameddig a Berekben, szeptemberenként, amíg a kedvünk, amíg az Isten vagy a Sors engedi.

Jenei Gyula


Címke: , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő