11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Szegregációtól a motivációig
2018.09.01 - tiszatáj

INTERJÚ STEIGLER ANETTAL,
A MOTIVÁCIÓ MŰHELY MUNKATÁRSÁVAL

Magyarországon a hátrányos helyzetű gyerekek sok esetben szegregált környezetben és intézményekben kénytelenek tanulni, ami hosszú távon negatívan hathat ki fejlődésükre, valamint a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségeikre. Az így kialakult folyamat megfordításában nyújt segítséget a Motiváció Műhely. Az intézmény kialakulásáról és működéséről Steigler Anettal, a Motiváció Műhely szegedi tanodájának vezetőjével beszélgettünk.

– Mióta létezik a Motiváció Műhely? Mi a célja?

– Nagyjából 10 évvel ezelőtt az egyesületünk egyik vezetőjének – együttműködve másokkal – sikerült elérnie egy szegregált iskola bezárását Szegeden, ahol több hátrányos helyzetű gyerek is tanult. Az ilyen típusú intézményekhez sok negatív körülmény társul, mint például az alacsony minőségű oktatás, vagy a rossz infrastruktúra. Éppen ezért úgy gondolták, nem elég bezáratni: létrehoztak egy támogató rendszert azoknak a gyerekeknek és pedagógusoknak a megsegítésére, akik onnan továbbmentek más intézményekbe. Megszervezték a Hallgatói Mentorprogramot azzal a céllal, hogy egy-egy segítő szakmát tanuló hallgatót rendeljenek azok mellé, akik a szegregált iskolából máshova kerültek. Ők segítették a gyerekek tanulmányi előmenetelét, támogatva ezzel a pedagógusok munkáját is. Egyrészt a Hallgatói Mentorprogramot vittük tovább, illetve 2013 óta vannak tanodáink is. Az előbbiekből kiindulva jött létre a Motiváció Műhely, az a tér, ahol dolgozunk, és ennek részeként a Motiváció Tanodák, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk.

 

A szervezet a célja a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok motiválása, képessé tevése – tulajdonképpen a társadalmi integrációjuk elősegítése –, hogy az iskolában, majd később a munkaerőpiacon könnyebben tudjanak boldogulni.

 

Ennek érdekében szervezünk oktatási programokat számukra. Két tanodánk van: az egyik Szegeden, a másik Balástyán, utóbbi egy tanyasi környezetben. Délutánonként, iskola után járnak hozzánk a gyerekek különböző személyiség- és alapkészségfejlesztő foglalkozásokra. Fontos számunkra a pályaorientáció, ebben is próbálunk segíteni nekik azáltal, hogy érdekes és hasznos szabadidős programokat szervezünk, illetve kollégáink különböző kutatásokban vesznek részt, próbálnak belefolyni a szakpolitikába, és ezáltal előrébb vinni az ügyünket.

 

 

Az említett Hallgatói Mentorprogram iskolákban működik, ahova kijárnak mentoraink, főleg szövegértésfejlesztő foglalkozásokat tartani. Nagyjából így néz ki a működésünk. Ezenfelül nagyon sok önkéntessel dolgozunk együtt, mert nem csak a gyerekeknek való segítést tartjuk célunknak, hanem a pedagógusképzés támogatását, kiegészítését is. Onnan, illetve más segítő szakmákból is szoktak hozzánk érkezni, hogy a hallgatók attitűdjét kicsit formáljuk. Eleve közelebb hozzuk őket a gyerekekkel való foglakozáshoz, ugyanis az egyetem keretein belül kevésbé van lehetőségük rá. Emellett akár a roma/cigány, akár a hátrányos helyzet témáját picit jobban át tudják érezni, hogy adott esetben megoldásokat találjanak rá.

Az oktatási programokon túl havonta egy alkalommal szoktuk megrendezni a Motiváció Műhely Beszélgetéseket, ahol közönség előtt egy adott témáról beszélgetünk. Az idei tanév utolsó ilyen eseményén a tanulócsoportok álltak a téma középpontjában.

– Mik a tapasztalataitok? A segítségetekkel a gyerekek ki tudnak törni az addigi helyzetükből?

– Nehéz kérdés. A konkrét siker ellenére sem jelenthetjük ki, hogy „Igen, ez a mi érdemünk!”, viszont, ha kudarc van, az sem csak rajtunk múlik. Nagyon sok tényező befolyásolja az életútjukat: a családi környezet, a szülők iskolázottsága, illetve az anyagi helyzet –utóbbi nagyban ront az esélyeiken. Ezeken kívül maga az iskola, ahol tanulnak, az, hogy ott a pedagógusok mennyire elfogadóak, milyen fejlesztéseken vesznek részt adott esetben; eleve egy szegregált iskolába járnak-e, ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű, vagy pedig integrált közösségben töltik-e a napjaikat. Mindehhez jön még, hogy amennyiben járnak hozzánk, akkor mi miben tudunk nekik segíteni. Büszke vagyok, mert most van öt középiskolásunk, és mindannyian érettségit adó intézményben tanulnak – ez már nagyon szuper eredmény. Igyekszünk támogatni őket, hogy később esetleg egyetemre is bekerülhessenek. Meglátásunk szerint, ha valaki az iskolarendszerben minél magasabb fokra jut, annál nagyobb eséllyel kap munkát, és ezáltal boldogulni tud majd az életében.

 

 

– Maga a kapcsolatfelvétel hogyan történik? A családok fordulnak hozzátok segítségért, vagy az intézmény (ahol a gyerekek tanulnak) keres fel benneteket?

– Vegyesen. Alapvetően a felszámolt iskola „régi gyerekei” keresnek fel bennünket, a hozzájuk fűződő testvéreken és rokonokon keresztül fut tovább a láncolat. Másrészt az iskolákkal, intézményekkel is tartjuk a kapcsolatot. Iskolaigazgatóktól, igazgatóhelyettesektől, fejlesztőpedagógusoktól szoktunk bizonyos időközönként ajánlást kérni, szerintük ki az, akinek szüksége lenne a foglalkozásainkra. Kapunk szülői elérhetőséget, először velük beszélünk, majd a gyerekkel, aki később eljön egy próbafoglalkozásra. Ha tetszik neki, akkor még egyszer leülünk, és átbeszéljük a konkrétumokat, hogy bekapcsolódjon hozzánk.

– Kik azok, akik itt dolgoznak?

– Van egy tanodavezető – aki itt Szegeden én vagyok –, vannak félállású kollégáim, és szerencsére van nagyon sok önkéntesünk. Mindannyian segítőterületen tanultak, vagy éppen ott folytatják a tanulmányaikat: van tanító, tanár, szociális munkás, pszichológus-hallgató. Nagyjából ezekről a területekről érkeznek hozzánk.

 

Aki velünk szeretne dolgozni, annak különböző képzéseken kell részt vennie; egyrészt esélyegyenlőségi, másrészt szövegértésfejlesztő területen.

 

Ezeken kívül heti rendszerességű találkozókon próbálunk szakmai támogatást nyújtani nekik.

– Jelenleg hány gyerekkel foglalkoztok?

– Harminc gyerekkel Szegeden, harminccal Balástyán és tizenöt fővel a mentorprogramban. Nálunk vegyes korosztályúak, de Balástyán csak 3-4-5-ik osztályosok vannak. Picit más a környezet, ugyanis egy iskolával van együttműködés, az odatartozó gyerekek mind tanyasiak vagy falusiak, ellentétben Szegeddel, ahol nagyobb szórtság van.

 

 

– Magában a módszertanban befolyásoló tényező az, hogy milyen környezetből – falusi vagy városi közegből – érkeznek a gyerekek?

– Nem gondolnám, hogy a módszertanban kell különbséget tenni. Szerintem az a fontos, hogy odafigyeljünk a gyerekekre, legyen egyfajta bizalmi légkör, és a bennük lévő igényekre próbáljunk reagálni. Nyilván megvannak a fejlesztési célok is, amik mentén mi szervezzük a foglalkozásokat, ugyanakkor az kétségtelen, hogy teljesen más érdeklődési köre lehet egy szegedi, mint egy tanyán felnövő gyereknek. Szerintem nem a módszertani elemek megválasztásával tudunk erre elsősorban reagálni, hanem inkább a tematikát figyelembe véve, arra építve.

– Hogy találhatnak meg benneteket?

– Van egy honlapunk, a www.motivaciomuhely.hu, valamint Facebook-on is fent vagyunk. Inkább ott találhatóak az aktualitások, mint például a szegregációval kapcsolatos kutatási tevékenységet bemutató kötetünk, az Én vétkem.

Földesi Csenge

Fotó: Höffler Norbert


Címke: , , , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő