10.04.
| Sötétség a Napfény Városában – Beszélgetés Veres Attilával >>>
10.02.
| Trafó – Motus (IT): MDLSX >>>
10.02.
| Asztali beszélgetések… – Meseterápia >>>
09.30.
| MASZK – Trojka Színházi Társulás–Csiky Gergely Állami Magyar Színház: O. márkiné >>>
09.28.
| MASZK – Grecsó Krisztián–Bíró Bence: Megyek utánad >>>
09.28.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Fehér Ferenc: IMÁGÓ >>>
09.23.
| MASZK – Simkó Beatrix–Grecsó Zoltán: #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ >>>
09.21.
| Összművészeti meglepetés a magyar dráma napján >>>
09.21.
| Trafó – Heiner Müller: Kvartett >>>
09.20.
| Válogatás a Mihályfi-gyűjteményből >>>
09.18.
| MNG – Velencei látképek az Intesa Sanpaolo műgyűjteményéből >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

Csehy Zoltán, Karacs Andrea, Posta Marianna, Szabó Dárió, Tőzsér Árpád, Turi Tímea versei

Bán Zoltán András, Erdei L. Tamás, Kontra Ferenc prózája

Anne Carson, Fried István, Thomas Schestag, Szabó Csaba tanulmánya

A Velencei Építészeti Biennáléról

Diákmelléklet: Lőrincz Csongor Esterházy Péter korai prózájáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Szegregációtól a motivációig
2018.09.01 - tiszatáj

INTERJÚ STEIGLER ANETTAL,
A MOTIVÁCIÓ MŰHELY MUNKATÁRSÁVAL

Magyarországon a hátrányos helyzetű gyerekek sok esetben szegregált környezetben és intézményekben kénytelenek tanulni, ami hosszú távon negatívan hathat ki fejlődésükre, valamint a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségeikre. Az így kialakult folyamat megfordításában nyújt segítséget a Motiváció Műhely. Az intézmény kialakulásáról és működéséről Steigler Anettal, a Motiváció Műhely szegedi tanodájának vezetőjével beszélgettünk.

– Mióta létezik a Motiváció Műhely? Mi a célja?

– Nagyjából 10 évvel ezelőtt az egyesületünk egyik vezetőjének – együttműködve másokkal – sikerült elérnie egy szegregált iskola bezárását Szegeden, ahol több hátrányos helyzetű gyerek is tanult. Az ilyen típusú intézményekhez sok negatív körülmény társul, mint például az alacsony minőségű oktatás, vagy a rossz infrastruktúra. Éppen ezért úgy gondolták, nem elég bezáratni: létrehoztak egy támogató rendszert azoknak a gyerekeknek és pedagógusoknak a megsegítésére, akik onnan továbbmentek más intézményekbe. Megszervezték a Hallgatói Mentorprogramot azzal a céllal, hogy egy-egy segítő szakmát tanuló hallgatót rendeljenek azok mellé, akik a szegregált iskolából máshova kerültek. Ők segítették a gyerekek tanulmányi előmenetelét, támogatva ezzel a pedagógusok munkáját is. Egyrészt a Hallgatói Mentorprogramot vittük tovább, illetve 2013 óta vannak tanodáink is. Az előbbiekből kiindulva jött létre a Motiváció Műhely, az a tér, ahol dolgozunk, és ennek részeként a Motiváció Tanodák, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk.

 

A szervezet a célja a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok motiválása, képessé tevése – tulajdonképpen a társadalmi integrációjuk elősegítése –, hogy az iskolában, majd később a munkaerőpiacon könnyebben tudjanak boldogulni.

 

Ennek érdekében szervezünk oktatási programokat számukra. Két tanodánk van: az egyik Szegeden, a másik Balástyán, utóbbi egy tanyasi környezetben. Délutánonként, iskola után járnak hozzánk a gyerekek különböző személyiség- és alapkészségfejlesztő foglalkozásokra. Fontos számunkra a pályaorientáció, ebben is próbálunk segíteni nekik azáltal, hogy érdekes és hasznos szabadidős programokat szervezünk, illetve kollégáink különböző kutatásokban vesznek részt, próbálnak belefolyni a szakpolitikába, és ezáltal előrébb vinni az ügyünket.

 

 

Az említett Hallgatói Mentorprogram iskolákban működik, ahova kijárnak mentoraink, főleg szövegértésfejlesztő foglalkozásokat tartani. Nagyjából így néz ki a működésünk. Ezenfelül nagyon sok önkéntessel dolgozunk együtt, mert nem csak a gyerekeknek való segítést tartjuk célunknak, hanem a pedagógusképzés támogatását, kiegészítését is. Onnan, illetve más segítő szakmákból is szoktak hozzánk érkezni, hogy a hallgatók attitűdjét kicsit formáljuk. Eleve közelebb hozzuk őket a gyerekekkel való foglakozáshoz, ugyanis az egyetem keretein belül kevésbé van lehetőségük rá. Emellett akár a roma/cigány, akár a hátrányos helyzet témáját picit jobban át tudják érezni, hogy adott esetben megoldásokat találjanak rá.

Az oktatási programokon túl havonta egy alkalommal szoktuk megrendezni a Motiváció Műhely Beszélgetéseket, ahol közönség előtt egy adott témáról beszélgetünk. Az idei tanév utolsó ilyen eseményén a tanulócsoportok álltak a téma középpontjában.

– Mik a tapasztalataitok? A segítségetekkel a gyerekek ki tudnak törni az addigi helyzetükből?

– Nehéz kérdés. A konkrét siker ellenére sem jelenthetjük ki, hogy „Igen, ez a mi érdemünk!”, viszont, ha kudarc van, az sem csak rajtunk múlik. Nagyon sok tényező befolyásolja az életútjukat: a családi környezet, a szülők iskolázottsága, illetve az anyagi helyzet –utóbbi nagyban ront az esélyeiken. Ezeken kívül maga az iskola, ahol tanulnak, az, hogy ott a pedagógusok mennyire elfogadóak, milyen fejlesztéseken vesznek részt adott esetben; eleve egy szegregált iskolába járnak-e, ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű, vagy pedig integrált közösségben töltik-e a napjaikat. Mindehhez jön még, hogy amennyiben járnak hozzánk, akkor mi miben tudunk nekik segíteni. Büszke vagyok, mert most van öt középiskolásunk, és mindannyian érettségit adó intézményben tanulnak – ez már nagyon szuper eredmény. Igyekszünk támogatni őket, hogy később esetleg egyetemre is bekerülhessenek. Meglátásunk szerint, ha valaki az iskolarendszerben minél magasabb fokra jut, annál nagyobb eséllyel kap munkát, és ezáltal boldogulni tud majd az életében.

 

 

– Maga a kapcsolatfelvétel hogyan történik? A családok fordulnak hozzátok segítségért, vagy az intézmény (ahol a gyerekek tanulnak) keres fel benneteket?

– Vegyesen. Alapvetően a felszámolt iskola „régi gyerekei” keresnek fel bennünket, a hozzájuk fűződő testvéreken és rokonokon keresztül fut tovább a láncolat. Másrészt az iskolákkal, intézményekkel is tartjuk a kapcsolatot. Iskolaigazgatóktól, igazgatóhelyettesektől, fejlesztőpedagógusoktól szoktunk bizonyos időközönként ajánlást kérni, szerintük ki az, akinek szüksége lenne a foglalkozásainkra. Kapunk szülői elérhetőséget, először velük beszélünk, majd a gyerekkel, aki később eljön egy próbafoglalkozásra. Ha tetszik neki, akkor még egyszer leülünk, és átbeszéljük a konkrétumokat, hogy bekapcsolódjon hozzánk.

– Kik azok, akik itt dolgoznak?

– Van egy tanodavezető – aki itt Szegeden én vagyok –, vannak félállású kollégáim, és szerencsére van nagyon sok önkéntesünk. Mindannyian segítőterületen tanultak, vagy éppen ott folytatják a tanulmányaikat: van tanító, tanár, szociális munkás, pszichológus-hallgató. Nagyjából ezekről a területekről érkeznek hozzánk.

 

Aki velünk szeretne dolgozni, annak különböző képzéseken kell részt vennie; egyrészt esélyegyenlőségi, másrészt szövegértésfejlesztő területen.

 

Ezeken kívül heti rendszerességű találkozókon próbálunk szakmai támogatást nyújtani nekik.

– Jelenleg hány gyerekkel foglalkoztok?

– Harminc gyerekkel Szegeden, harminccal Balástyán és tizenöt fővel a mentorprogramban. Nálunk vegyes korosztályúak, de Balástyán csak 3-4-5-ik osztályosok vannak. Picit más a környezet, ugyanis egy iskolával van együttműködés, az odatartozó gyerekek mind tanyasiak vagy falusiak, ellentétben Szegeddel, ahol nagyobb szórtság van.

 

 

– Magában a módszertanban befolyásoló tényező az, hogy milyen környezetből – falusi vagy városi közegből – érkeznek a gyerekek?

– Nem gondolnám, hogy a módszertanban kell különbséget tenni. Szerintem az a fontos, hogy odafigyeljünk a gyerekekre, legyen egyfajta bizalmi légkör, és a bennük lévő igényekre próbáljunk reagálni. Nyilván megvannak a fejlesztési célok is, amik mentén mi szervezzük a foglalkozásokat, ugyanakkor az kétségtelen, hogy teljesen más érdeklődési köre lehet egy szegedi, mint egy tanyán felnövő gyereknek. Szerintem nem a módszertani elemek megválasztásával tudunk erre elsősorban reagálni, hanem inkább a tematikát figyelembe véve, arra építve.

– Hogy találhatnak meg benneteket?

– Van egy honlapunk, a www.motivaciomuhely.hu, valamint Facebook-on is fent vagyunk. Inkább ott találhatóak az aktualitások, mint például a szegregációval kapcsolatos kutatási tevékenységet bemutató kötetünk, az Én vétkem.

Földesi Csenge

Fotó: Höffler Norbert


Címke: , , , , ,
2018.09.26 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ AZ #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ CÍMŰ ELŐADÁSRÓL 
Az ősz második napja, este fél nyolc. A régi zsinagóga megtelik, #Orfeusz #Eurüdiké története ölt hamarosan testet. A fehér tánctér két végében egy ingbe öltözött férfi, és egy selyemruhába bújt nő áll. Megvan annak a szépsége, hogy az oszlopokon nyugvó, kőtáblákba vésett tízparancsolat előtt mezítláb táncolnak el egy antik drámát. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

BÉKÉSCSABA MŰVÉSZETÉNEK PROGRESSZÍV IRÁNYAI ÉS EREDMÉNYEI
Tér-idő átfedések, különbözőségek a szakrálisnak komolyan mondható térben, a kiállítóhelyként, impozáns és letisztult galériaként működő, felújított szolnoki zsinagógában.
Átjárások…
Ablakok nyílnak kifelé-befelé, távoli fények felé vagy éppen komor, kilátástalan-belátástalan falakra vetnek szorongó árny-rétegeket…
Átjárások, átlátások…
Műalkotások különböző stílusok és korok között… Változatosak, sokfélék…

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNES KÖNYVBEMUTATÓJA
Szeptember 20-án Krusovszky Dénes volt a Grand Café vendége. A szerzővel Akik már nem leszünk sosem című első regényéről Orcsik Roland beszélgetett. – SZUTORISZ SZABOLCS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.20 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Előbb-utóbb megtörténik velünk. Hogy összedől a világ. Vagy úgy tűnik, hogy össze fog dőlni. Nem dől össze. Az idő fontos tényező. Sok múlik egy másodpercen is. A kvantumfizikában. Előtte még nem létezett valami, és egy másodperccel utóbb már igen. Mintha azt mondanánk, hogy a baj előtt egy perccel még nem volt semmi baj. Wurmtól virtuális műveket látunk. Mint amikor félkészen veszünk át egy lakást, és nekünk kell azt befejezni. Nincs megállás […]

>>>
2018.09.19 - tiszatáj

FELUGOSSY LÁSZLÓ: NEM∏SKÓTA SZERELMES VAGYOK A LAPTOPOMBA
Felugossy László Nem∏skóta szerelmes vagyok a laptopomba című kötete 2014-ben látott napvilágot a MissionnArt Galéria gondozásában. A kötetben a szerző megjelölése alapján versek, szövegek, buborékok találhatók. Már a fedőlapon a Felugossyt ábrázoló fénykép is jelzi, hogy ebben a kötetben nem hagyományos költészettel fog találkozni az olvasó…. – BÉKÉS IZABELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA A MODEM-BEN
Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

90 ÉVES DEBRECZENI TIBOR
Mi a titka az összetartó erőnek? Az, ami kellene, hogy nemzeti minimum legyen, „nagyban” is. A haza szeretete, a magyar nyelv és irodalom tisztelete, a közösségi értékek fontosnak tartása. Sajátos vonása a csapatnak a „Játszó ember” megjelölés. D. T. – így nevezi önmagát a Kör alapítója és vezetője, a drámapedagógia hazai megalapítója, hiszen valóban ő a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrehozója – az aktív szerepjátszást alapvető fontosságúnak tartja. Homo ludens… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

>>>
2018.09.17 - tiszatáj

Egy kis morgolódással kezdeném: úgy látszik, hogy a központozásmentes nyelvhasználat megjelent magyar filmcímben – értem én, hogy idézet egy kommentből, de akkor sem szerencsés ilyen látványos helyen kerékbetörni a magyar nyelvet… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.09.15 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ANDREI ROSETTIVEL
Szeptember 22-ig még megtekinthető a NOIMA15 nevű művészeti csoport tárlata a Román Kulturális Intézet kiállító termeiben. A csoport összes tagja főiskolát végzett képzőművész, szinte mindegyikük egy eltérő nyelvezetet beszél: a plen-air látásmódot használják, viszont számukra a nyitott tér vizsgálata nemcsak a színekre, hanem a színspektrumokra, a régi mesterek munkáinak, technikáinak vizsgálatára, az alapvető jellegzetességeik felhasználására is kiterjed… – JUHÁSZ BÁLINT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő