07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Szegregációtól a motivációig
2018.09.01 - tiszatáj

INTERJÚ STEIGLER ANETTAL,
A MOTIVÁCIÓ MŰHELY MUNKATÁRSÁVAL

Magyarországon a hátrányos helyzetű gyerekek sok esetben szegregált környezetben és intézményekben kénytelenek tanulni, ami hosszú távon negatívan hathat ki fejlődésükre, valamint a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségeikre. Az így kialakult folyamat megfordításában nyújt segítséget a Motiváció Műhely. Az intézmény kialakulásáról és működéséről Steigler Anettal, a Motiváció Műhely szegedi tanodájának vezetőjével beszélgettünk.

– Mióta létezik a Motiváció Műhely? Mi a célja?

– Nagyjából 10 évvel ezelőtt az egyesületünk egyik vezetőjének – együttműködve másokkal – sikerült elérnie egy szegregált iskola bezárását Szegeden, ahol több hátrányos helyzetű gyerek is tanult. Az ilyen típusú intézményekhez sok negatív körülmény társul, mint például az alacsony minőségű oktatás, vagy a rossz infrastruktúra. Éppen ezért úgy gondolták, nem elég bezáratni: létrehoztak egy támogató rendszert azoknak a gyerekeknek és pedagógusoknak a megsegítésére, akik onnan továbbmentek más intézményekbe. Megszervezték a Hallgatói Mentorprogramot azzal a céllal, hogy egy-egy segítő szakmát tanuló hallgatót rendeljenek azok mellé, akik a szegregált iskolából máshova kerültek. Ők segítették a gyerekek tanulmányi előmenetelét, támogatva ezzel a pedagógusok munkáját is. Egyrészt a Hallgatói Mentorprogramot vittük tovább, illetve 2013 óta vannak tanodáink is. Az előbbiekből kiindulva jött létre a Motiváció Műhely, az a tér, ahol dolgozunk, és ennek részeként a Motiváció Tanodák, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk.

 

A szervezet a célja a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok motiválása, képessé tevése – tulajdonképpen a társadalmi integrációjuk elősegítése –, hogy az iskolában, majd később a munkaerőpiacon könnyebben tudjanak boldogulni.

 

Ennek érdekében szervezünk oktatási programokat számukra. Két tanodánk van: az egyik Szegeden, a másik Balástyán, utóbbi egy tanyasi környezetben. Délutánonként, iskola után járnak hozzánk a gyerekek különböző személyiség- és alapkészségfejlesztő foglalkozásokra. Fontos számunkra a pályaorientáció, ebben is próbálunk segíteni nekik azáltal, hogy érdekes és hasznos szabadidős programokat szervezünk, illetve kollégáink különböző kutatásokban vesznek részt, próbálnak belefolyni a szakpolitikába, és ezáltal előrébb vinni az ügyünket.

 

 

Az említett Hallgatói Mentorprogram iskolákban működik, ahova kijárnak mentoraink, főleg szövegértésfejlesztő foglalkozásokat tartani. Nagyjából így néz ki a működésünk. Ezenfelül nagyon sok önkéntessel dolgozunk együtt, mert nem csak a gyerekeknek való segítést tartjuk célunknak, hanem a pedagógusképzés támogatását, kiegészítését is. Onnan, illetve más segítő szakmákból is szoktak hozzánk érkezni, hogy a hallgatók attitűdjét kicsit formáljuk. Eleve közelebb hozzuk őket a gyerekekkel való foglakozáshoz, ugyanis az egyetem keretein belül kevésbé van lehetőségük rá. Emellett akár a roma/cigány, akár a hátrányos helyzet témáját picit jobban át tudják érezni, hogy adott esetben megoldásokat találjanak rá.

Az oktatási programokon túl havonta egy alkalommal szoktuk megrendezni a Motiváció Műhely Beszélgetéseket, ahol közönség előtt egy adott témáról beszélgetünk. Az idei tanév utolsó ilyen eseményén a tanulócsoportok álltak a téma középpontjában.

– Mik a tapasztalataitok? A segítségetekkel a gyerekek ki tudnak törni az addigi helyzetükből?

– Nehéz kérdés. A konkrét siker ellenére sem jelenthetjük ki, hogy „Igen, ez a mi érdemünk!”, viszont, ha kudarc van, az sem csak rajtunk múlik. Nagyon sok tényező befolyásolja az életútjukat: a családi környezet, a szülők iskolázottsága, illetve az anyagi helyzet –utóbbi nagyban ront az esélyeiken. Ezeken kívül maga az iskola, ahol tanulnak, az, hogy ott a pedagógusok mennyire elfogadóak, milyen fejlesztéseken vesznek részt adott esetben; eleve egy szegregált iskolába járnak-e, ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű, vagy pedig integrált közösségben töltik-e a napjaikat. Mindehhez jön még, hogy amennyiben járnak hozzánk, akkor mi miben tudunk nekik segíteni. Büszke vagyok, mert most van öt középiskolásunk, és mindannyian érettségit adó intézményben tanulnak – ez már nagyon szuper eredmény. Igyekszünk támogatni őket, hogy később esetleg egyetemre is bekerülhessenek. Meglátásunk szerint, ha valaki az iskolarendszerben minél magasabb fokra jut, annál nagyobb eséllyel kap munkát, és ezáltal boldogulni tud majd az életében.

 

 

– Maga a kapcsolatfelvétel hogyan történik? A családok fordulnak hozzátok segítségért, vagy az intézmény (ahol a gyerekek tanulnak) keres fel benneteket?

– Vegyesen. Alapvetően a felszámolt iskola „régi gyerekei” keresnek fel bennünket, a hozzájuk fűződő testvéreken és rokonokon keresztül fut tovább a láncolat. Másrészt az iskolákkal, intézményekkel is tartjuk a kapcsolatot. Iskolaigazgatóktól, igazgatóhelyettesektől, fejlesztőpedagógusoktól szoktunk bizonyos időközönként ajánlást kérni, szerintük ki az, akinek szüksége lenne a foglalkozásainkra. Kapunk szülői elérhetőséget, először velük beszélünk, majd a gyerekkel, aki később eljön egy próbafoglalkozásra. Ha tetszik neki, akkor még egyszer leülünk, és átbeszéljük a konkrétumokat, hogy bekapcsolódjon hozzánk.

– Kik azok, akik itt dolgoznak?

– Van egy tanodavezető – aki itt Szegeden én vagyok –, vannak félállású kollégáim, és szerencsére van nagyon sok önkéntesünk. Mindannyian segítőterületen tanultak, vagy éppen ott folytatják a tanulmányaikat: van tanító, tanár, szociális munkás, pszichológus-hallgató. Nagyjából ezekről a területekről érkeznek hozzánk.

 

Aki velünk szeretne dolgozni, annak különböző képzéseken kell részt vennie; egyrészt esélyegyenlőségi, másrészt szövegértésfejlesztő területen.

 

Ezeken kívül heti rendszerességű találkozókon próbálunk szakmai támogatást nyújtani nekik.

– Jelenleg hány gyerekkel foglalkoztok?

– Harminc gyerekkel Szegeden, harminccal Balástyán és tizenöt fővel a mentorprogramban. Nálunk vegyes korosztályúak, de Balástyán csak 3-4-5-ik osztályosok vannak. Picit más a környezet, ugyanis egy iskolával van együttműködés, az odatartozó gyerekek mind tanyasiak vagy falusiak, ellentétben Szegeddel, ahol nagyobb szórtság van.

 

 

– Magában a módszertanban befolyásoló tényező az, hogy milyen környezetből – falusi vagy városi közegből – érkeznek a gyerekek?

– Nem gondolnám, hogy a módszertanban kell különbséget tenni. Szerintem az a fontos, hogy odafigyeljünk a gyerekekre, legyen egyfajta bizalmi légkör, és a bennük lévő igényekre próbáljunk reagálni. Nyilván megvannak a fejlesztési célok is, amik mentén mi szervezzük a foglalkozásokat, ugyanakkor az kétségtelen, hogy teljesen más érdeklődési köre lehet egy szegedi, mint egy tanyán felnövő gyereknek. Szerintem nem a módszertani elemek megválasztásával tudunk erre elsősorban reagálni, hanem inkább a tematikát figyelembe véve, arra építve.

– Hogy találhatnak meg benneteket?

– Van egy honlapunk, a www.motivaciomuhely.hu, valamint Facebook-on is fent vagyunk. Inkább ott találhatóak az aktualitások, mint például a szegregációval kapcsolatos kutatási tevékenységet bemutató kötetünk, az Én vétkem.

Földesi Csenge

Fotó: Höffler Norbert


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő