Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház

Szeptember 28-án Örkény István Tóték című tragikomédiájával kezdi meg jubileumi évadát a 135 éves Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza. A darabot Bezerédi Zoltán rendezésében láthatja a közönség.

A rendező az olvasópróbán felhívta a figyelmet arra, hogy a mű már 51 éves, mégsem veszített a jelentőségéből, örökérvényű társadalomkritika. Fél évszázad azonban a színjátszásban hosszú idő: bizonyos, a korabeli színházi ízléshez alkalmazkodó jeleneteket Bíró Bence dramaturggal kihúztak a produkcióból, ezeket ugyanis a mai trendeknek megfelelően már nem szükséges elmondani.

Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!

Az alapmű eredetileg filmforgatókönyvnek készült, de az akkori politikai környezetben nem engedélyezte a hatalom, Örkény ezért kidolgozta és megírta regényként a történetet.  A rendező és a dramaturg a regényhez írták vissza a darabot, de ez nem azt jelenti, hogy beleírtak bele a műbe, végig megtartották Örkény István szövegét. Az alkotók a fő szálra koncentráltak, a darab ma is aktuális, reflektál a közhangulatra és a társadalmi feszültségre.

A főbb szerepekben három karakter vívódását láthatjuk arról, mit gondolnak, hogyan kell élniük annak érdekében, hogy megfeleljenek a hatalomnak. Bezerédi Zoltán szavaival élve a színdarab ördögi haláltánc, hiszen minden, amit a szülők tesznek fiuk érdekében, felesleges: szeretett gyermekük már halott.

Tóth Lajos mátraszentannai tűzoltóparancsnokot és családját nagy megtiszteltetés éri: fia azt üzeni a frontról, hogy szeretett parancsnoka náluk óhajt regenerálódni, miután az állandó partizánveszély teljesen felőrölte az idegrendszerét. Az őrnagynak se igényei, se extra kívánságai nincsenek, csak nem bírja a lármát, a tétlenséget, álmatlanságban szenved, és roppant érzékeny bizonyos szagokra. Tóték fáradságot nem kímélve vetik alá magukat az őrnagy szeszélyeinek, aki még azt is elvárja tőlük, hogy mindezt örömmel tegyék.

A Tótékat Szegeden utoljára az 1999/2000-es évadban, Funtek Frigyes rendezésében láthatta a közönség. Pedagógusok kérték, hogy állítsa ismét színpadra a teátrum, mivel a mű gimnáziumi kötelező olvasmány. Az új évadban a diákok a Deák Ferenc bérletben a Szentivánéji álom és a Valahol Európában című produkcióval együtt tekinthetik meg.