11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Etnobeat, tervezés nélkül
2018.08.29 - tiszatáj

INTERJÚ AGÓCS MÁRTONNAL

Augusztus 18-án, szombaton a Malomfesztivál EtnoCamp színpadán az Aurevoir. zenekar lépett fel. A koncert után Agócs Mártonnal, a zenekar frontemberével beszélgettünk a fesztiválról, a közösségről és a zenei műfajok közötti átjárhatóságról. Interjú a sátortábor mellől.

Hogy éreztétek magatokat a koncerten?

– Bizakodó voltam, de felülmúlta a várakozásaimat. Zseniális ez a fesztivál, az egész atmoszférája csodálatos. A közönség szinte példátlan, ritkán van ekkora elemi erő, ilyen jó összhang.

 

 

– Mire számítottál a Malomfesztivállal kapcsolatban?

– Már évek óta követtem ezt a fesztivált, akartam is jönni, csak sosem alakult úgy. Éreztem, olyan közeg lesz, ahova illeni fog a mi zenekarunk, a zenénk, és végül így is lett. Nagyon fellelkesített ez a miliő, az ilyen eseményeket és embereket keresem. Nagyon jók a fellépők. Számomra zeneileg és közösségileg is top ez a fesztivál.

 

„Nekem itt teljesen jó, otthon érzem magam.”

 

Ezek szerint ti is a közösségi hangulatot keresitek inkább, mint a Nagyszínpadot?

Igen. Persze nem sértődünk meg, ha nagyszínpadokon játszhatunk. (Nevet.) Van is egy gyerekkori álmunk: eljutni nagyon-nagy színpadokra nagyon-nagy tömegek elé. Viszont az alapvető cél, ha mondhatom ezt, hogy valamilyen szinten tartozzunk egy közösséghez, és segítsük a kialakítását is. A zenekarommal törekszünk arra, hogy ne növeljük az arctalan tömegek táborát.

Elég sok műfaji hagyományból táplálkozik a zenétek…

– Igen, mi etnobeatnek hívjuk – az etno a táncházmozgalomra, a beat pedig a beatmozgalomra utal. Mivel magyarok vagyunk, ezért a magyar, illetve a Kárpát-medencei népzenék azok, amik legjobban hatottak ránk, valamint az angolszász irányból érkező énekes-gitárzene. Igazából angol és ír népi gyökerekre vezethető vissza – elsődlegesen ez a kettő olyan szubkultúra és zenei miliő, amiből táplálkozunk. Egyébként foglalkozunk más stílusokkal is, hallgatunk egy csomóféle zenét, így rock and rolltól kezdve blues-on át sokféle dolog megjelenik nálunk.

 

 

– Miért épp a népzene és a beat?

– Jó kérdés. Igazából nem volt tervben, hogy mi népies zenekart fogunk csinálni. A beat az megvolt, mert gimiben, ahol a tagokkal barátok lettünk, azt hallgattuk leginkább – volt is egy korábbi zenekarunk. Az apukám népzenész, emiatt tinédzserkoromban lázadtam is a népzene és a folk ellen. Talán amikor már kicsit nagyobb lettem, beláttam, hogy ez igazából nagyon jó, akkor elkezdtem visszamenni a műfaj irányába, és ezzel egy időben a többiek is nyitottabbak lettek az irányába. Az egész organikusan állt össze, semmi nem volt megtervezve.

 

„Csak írtuk a számokat, ahogy jöttek, és végül ez lett belőle.”

 

– Mi mentén válogattok a népzenék között?

– Ha valakit éppen megihlet vagy megérint egy nóta, akár szövegében vagy zenéjében, akkor lehozza próbára, de akár már otthon kialakít belőle egy számot. Ez sem tervezett dolog. Szoktam otthon népzenei gyűjtéseket hallgatni, de azt sem úgy, hogy „na most megtalálom azt, ami majd sláger lesz”, hanem saját örömömre, illetve művelődési okokból. Ha valami megérint, ihletet ad, akkor megfogom a gitárt vagy a buzukit, és lehet, lesz belőle egy nóta.

 

 

– Idén klubturnén voltatok a Paddy and The Rats előzenekaraként. Hogyan fogadta a közönség a zenéteket?

– Először is: imádjuk Paddyéket, és nagyon örülünk, hogy velük turnézhattunk, illetve szeptemberben lesz még egy közös koncert a Budapest Parkban. Nagyon jól fogadott minket a közönségük, lehet azért, mert nálunk is vannak ír népzenei motívumok, vagy csak mert szeretik a hasonló hangulatú zenét. Mindenesetre óriási bulik voltak, szinte minden állomáson már a koncertünk elején sokan voltak, a végére pedig meg is telt az adott hely, majd hatalmas ováció kisért minket. Azt hiszem mindig jól megalapoztuk Paddyéknek a hangulatot.

Földesi Csenge

Fotó: Peter Agoston  [Intsagram]


Címke: , , , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő