11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Nők és férfiak
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO

Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára?

A kérdés költői, de előbb tegyük rendbe a dolgot, hogy azok is értsék, akik nem látták a Thealter Fesztiválon  Fehér Ferenc Lift című koreográfiáját, és a Rózsavölgyi Zsuzsa által előadott… oktatást (ez félrevezetően hangzik, pedig van benne igazság), de táncdarabot se írhatok, hiszen több volt benne a beszéd, mint a mozgás, inkább maradok a performansznál, hiszen az szó szerint eljátszást, előadást jelent.

Kezdjük ezzel. Ugye maguk elé tudják képzelni a Willendorfi Vénuszt, azt a tenyérben elférő, apró őskori szobrocskát, amely egy arc nélküli nőalakot ábrázol túlhangsúlyozott nemi jegyekkel? Azért olyan, amilyen, mert a nő személyéről ennek a kornak (és még utána jónéhánynak) nincs más mondanivalója, mint a termékenység hangsúlyozása. Rózsavölgyi Zsuzsa ennyire nem megy vissza az időben, de lényegében abból indul ki az előadása, hogy hajdan, a nőtől elvárt összes pozitív cselekedet az utódok nemzésében maximalizálódott. Ellenben ma: „vagyunk szűzmáriák, anyák, amazonok, jó nők, rossz nők, kurvák, szeretők, feleségek, kislányok, istennők, celebek, cselédek, úrnők, évák, pandórák… de mikor leszünk emberek? Mikor leszünk többek egy születési rátánál? Mikor dönthetünk a testünk felett?”

 

 

Az előadás varázslatosan kezdődik, a színpad közepén, egy fényes lepelbe burkolt alak (mint egy Hold istennő) lassan, mantrázva forog körbe-körbe, majd elkezd kibújni a palástból, s anyaszült meztelenül áll előttünk. Nem csak áll, elkezd beszélni hozzánk, jön-megy, kezeli a laptopot, miközben úgy viseli saját ruhátlanságát, mint más a kabátot. Nem csak megmutatja, de olyan természetességgel elemzi saját testének paramétereit, mint mi a sajátunkét a fürdőszobánkban. Témába vágó ábrákat és videókat mutat a kivetítőn, tudományos kutatások szövegrészleteit olvassa hangosan, majd fel- és többször átöltözik. No, nem valami szokásos táncos, vagy szolid utcai ruhába, hanem a fent idézőjelben sorolt szerepek valamelyikébe, fitnesz csodának, amazonnak, teszi mindezt a szemünk előtt, nem kevés humorral, pl. egy fürdőruhát lufikkal töm ki, hogy bombanővé formázza magát. Az előhívott figurákat a táncos-koreográfus természetesen mozgás-kompozíciókkal is jellemzi, ám emellett folyamatosan szóval tart bennünket, a női szerepről vallott sztereotípiáinkat, nőgyógyászati műtéti titkainkat, társadalmilag mutatós (mert kirakatszerű), de valójában hátrányos helyzetünket folyamatosan célba véve.

Szokatlan előadás, még a Thealter újdonságokhoz szokott maroknyi közönségének is kell idő, mire veszi a lapot (vagy nem). Pedig nem teljesen ismeretlen ez az őszinte és önreflexív, akut társadalmi kérdésekre (is) reagáló, a műfajokat határtalan szabadsággal keverő színpadi forma, hiszen Szabó Réka és a Tünet Együttes hasonló utat járnak. Rózsavölgyi Zsuzsa (aki Belgiumban tanult, Ausztriában tanít, s előadásaival a világot járja) azonban egyedül van a színpadon, szó szerint és kertelés nélkül a saját bőrét viszi vásárra, olyan fokú spontaneitással, ami talán váratlanul éri a nézőket.

 

 

Képzeletemben ide sétált volna be az a három, öltönyös macsó, akik egy liftben ragadva randalíroznak férfias versenyszellemben. Froclizzák egymást, az izmok megfeszülnek a menedzser-egyenruhák alatt, a jól szabott zakóknak meg se kottyan egy kis földön hempergés. A teremtés koronái szórakoznak komoly tét nélkül, csak úgy, passzióból. Vajon hogy néz ki a feleségük, vagy barátnőjük, esetleg ők is nemük kitermelt, trendi díszpéldányai, vagy épp ellenkezőleg?

Ezeket a kérdéseket nem az ő előadásuk generálta, hanem a Rózsavölgyi Zsuzsáé. Mert bár Fehér Ferenc is jellemez, nem ás túl mélyre, azt mutatja meg, hogy az üzletember-jelmez, és a hozzá viselt, kötelező lárva arc infantilis férfiakat (vagy, ha tetszik, túlérett kamaszokat) takar, s csak alkalom kérdése, hogy ez előtörjön belőlük. A koreográfus nem is akart többet kihozni ebből a képletből, megmaradt a zárt ajtók mögött lebonyolított, egész testes szkandernél, ily módon a közönséget sem késztette túl sok fejtörésre. Nagyobb feladatot adott a szereplőknek – a sepsiszentgyörgyi M Stúdió táncosainak, Deák Zoltánnak, Szekrényes Lászlónak, Veres Nagy Attilának – akiknek egy 2×2 méteres, behatárolt területen kellett igen koncentráltan, a kohéziót tartva megvívniuk egymással.

Az előadásuk teljes címe így hangzik: Lift – boys will be boys. És ennyi. A másik címe sokkal talányosabb: 1.7. Pedig ez is egyszerű, ha már ismerjük a megfejtést, átlagban ennyi gyereket vállalnak ma az európai nők.

Ibos Éva

 

Fotók: thealterfoto2018 


Címke: , , , , , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő