01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Nők és férfiak
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO

Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára?

A kérdés költői, de előbb tegyük rendbe a dolgot, hogy azok is értsék, akik nem látták a Thealter Fesztiválon  Fehér Ferenc Lift című koreográfiáját, és a Rózsavölgyi Zsuzsa által előadott… oktatást (ez félrevezetően hangzik, pedig van benne igazság), de táncdarabot se írhatok, hiszen több volt benne a beszéd, mint a mozgás, inkább maradok a performansznál, hiszen az szó szerint eljátszást, előadást jelent.

Kezdjük ezzel. Ugye maguk elé tudják képzelni a Willendorfi Vénuszt, azt a tenyérben elférő, apró őskori szobrocskát, amely egy arc nélküli nőalakot ábrázol túlhangsúlyozott nemi jegyekkel? Azért olyan, amilyen, mert a nő személyéről ennek a kornak (és még utána jónéhánynak) nincs más mondanivalója, mint a termékenység hangsúlyozása. Rózsavölgyi Zsuzsa ennyire nem megy vissza az időben, de lényegében abból indul ki az előadása, hogy hajdan, a nőtől elvárt összes pozitív cselekedet az utódok nemzésében maximalizálódott. Ellenben ma: „vagyunk szűzmáriák, anyák, amazonok, jó nők, rossz nők, kurvák, szeretők, feleségek, kislányok, istennők, celebek, cselédek, úrnők, évák, pandórák… de mikor leszünk emberek? Mikor leszünk többek egy születési rátánál? Mikor dönthetünk a testünk felett?”

 

 

Az előadás varázslatosan kezdődik, a színpad közepén, egy fényes lepelbe burkolt alak (mint egy Hold istennő) lassan, mantrázva forog körbe-körbe, majd elkezd kibújni a palástból, s anyaszült meztelenül áll előttünk. Nem csak áll, elkezd beszélni hozzánk, jön-megy, kezeli a laptopot, miközben úgy viseli saját ruhátlanságát, mint más a kabátot. Nem csak megmutatja, de olyan természetességgel elemzi saját testének paramétereit, mint mi a sajátunkét a fürdőszobánkban. Témába vágó ábrákat és videókat mutat a kivetítőn, tudományos kutatások szövegrészleteit olvassa hangosan, majd fel- és többször átöltözik. No, nem valami szokásos táncos, vagy szolid utcai ruhába, hanem a fent idézőjelben sorolt szerepek valamelyikébe, fitnesz csodának, amazonnak, teszi mindezt a szemünk előtt, nem kevés humorral, pl. egy fürdőruhát lufikkal töm ki, hogy bombanővé formázza magát. Az előhívott figurákat a táncos-koreográfus természetesen mozgás-kompozíciókkal is jellemzi, ám emellett folyamatosan szóval tart bennünket, a női szerepről vallott sztereotípiáinkat, nőgyógyászati műtéti titkainkat, társadalmilag mutatós (mert kirakatszerű), de valójában hátrányos helyzetünket folyamatosan célba véve.

Szokatlan előadás, még a Thealter újdonságokhoz szokott maroknyi közönségének is kell idő, mire veszi a lapot (vagy nem). Pedig nem teljesen ismeretlen ez az őszinte és önreflexív, akut társadalmi kérdésekre (is) reagáló, a műfajokat határtalan szabadsággal keverő színpadi forma, hiszen Szabó Réka és a Tünet Együttes hasonló utat járnak. Rózsavölgyi Zsuzsa (aki Belgiumban tanult, Ausztriában tanít, s előadásaival a világot járja) azonban egyedül van a színpadon, szó szerint és kertelés nélkül a saját bőrét viszi vásárra, olyan fokú spontaneitással, ami talán váratlanul éri a nézőket.

 

 

Képzeletemben ide sétált volna be az a három, öltönyös macsó, akik egy liftben ragadva randalíroznak férfias versenyszellemben. Froclizzák egymást, az izmok megfeszülnek a menedzser-egyenruhák alatt, a jól szabott zakóknak meg se kottyan egy kis földön hempergés. A teremtés koronái szórakoznak komoly tét nélkül, csak úgy, passzióból. Vajon hogy néz ki a feleségük, vagy barátnőjük, esetleg ők is nemük kitermelt, trendi díszpéldányai, vagy épp ellenkezőleg?

Ezeket a kérdéseket nem az ő előadásuk generálta, hanem a Rózsavölgyi Zsuzsáé. Mert bár Fehér Ferenc is jellemez, nem ás túl mélyre, azt mutatja meg, hogy az üzletember-jelmez, és a hozzá viselt, kötelező lárva arc infantilis férfiakat (vagy, ha tetszik, túlérett kamaszokat) takar, s csak alkalom kérdése, hogy ez előtörjön belőlük. A koreográfus nem is akart többet kihozni ebből a képletből, megmaradt a zárt ajtók mögött lebonyolított, egész testes szkandernél, ily módon a közönséget sem késztette túl sok fejtörésre. Nagyobb feladatot adott a szereplőknek – a sepsiszentgyörgyi M Stúdió táncosainak, Deák Zoltánnak, Szekrényes Lászlónak, Veres Nagy Attilának – akiknek egy 2×2 méteres, behatárolt területen kellett igen koncentráltan, a kohéziót tartva megvívniuk egymással.

Az előadásuk teljes címe így hangzik: Lift – boys will be boys. És ennyi. A másik címe sokkal talányosabb: 1.7. Pedig ez is egyszerű, ha már ismerjük a megfejtést, átlagban ennyi gyereket vállalnak ma az európai nők.

Ibos Éva

 

Fotók: thealterfoto2018 


Címke: , , , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő