01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Teli torokból
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP
A THEALTEREN

A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs, csak üvöltések vagy hangfoszlányok dolgoztatják meg időnként a színészek hangszálait.

A menedzser-világ atmoszféráját megidéző térben mindhárom színész elegáns öltönyt visel, a jelenetről jelenetre változó mozgásalakzatok pedig a filmes snittek gyorsaságát idézik. Olyan ez a lift mint egyfajta szelep, karneváli menedék, utazóit a realistásokból néhány percre kimetsző időgép, ahol a maszkokat magukra öltő business manek egy időre kiléphetnek a közegük által megszabott viselkedésnormákból és – ha rövid időre is – de levezethetik a felgyülemlett stresszt. A stresszlevezetés azonban alá-fölérendeltségi viszonyokat generál a liftbeli mikrokozmoszban: megjelenik a mindennapi munka daráló-üzemmódja, az aláírásokért sorban álló csinovnyik-szerep, ám hirtelen váltással az egyik szereplőből felbukkan az ősember-állapotot megidéző transzlét, ennek megfelelően a közeg macsóságából fakadó gyermeki kisszerűség valósága is. A Lift dinamikus, az időt és a teret egyaránt besűrítő, tűpontosan megkoreografált játék, amelyben a menedzserek világa csak eszköz és kiindulópont, benne a mozdulatokon keresztül sokkalta egyetemesebb módon fogalmazódik meg a verbális konfliktusok mögötti agresszió, valamint az elfojtott feszültségek testet szétfeszítő hálózata.

 

 

A sepsiszentgyörgyiek előadása után két frissen végzett színművész szereplésével volt látható Carly Wijs Mi és ők című, a beszláni túszdrámát két gyermek szemszögéből ábrázoló alkotása. A darabot Fehér Balázs Benő rendezte, aki izgalmas formanyelv alkalmazásával, a színészek által kihúzott selyemzsinórháló segítségével érzékeltette a foglyul ejtettség szorongató állapotát. A két színész, így László Lili és Vilmányi Benett arányosan kidolgozott karakterépítése és őszinte játéka egy igencsak emlékezetes színházi élményt kínált.

A Thealter utolsó, szombati napjának programja pedig kis híján keretes szerkezetűre sikeredett: a második napon bemutatott Hasszán aga felesége című Urbán András-rendezést követően szintén a vajdasági művész munkája zárta a kilencnapos fesztivált. Maga Urbán egy politikailag brutálisan inkorrekt előadásnak aposztrofálta saját, Az Úr nevében című rendezését. A téma a menekültkérdés, pontosabban a menekültekről folytatható európai diskurzus feltérképezése. Az előadás formanyelve az Urbán-rendezéseknek megfelelően többnyire minimalista akciók, azaz a színészek nézőkkel történő szembenállásán, s eltérő hosszúságú, a menekültekről szóló gyűlöletmonológok felmondásán alapul. A négy színészt, így Kucsov Boriszt, Mészáros Gábort, Mikes Imre Eleket és Nagyabonyi Emesét foglalkoztató előadásban a színészek által elbeszélt migráns-történetek a túlzás esztétikai minőségére épülnek. A játék ezáltal egyfajta szelep-funkciót lát el, a letiltott és elfojtott idegenellenes gondolatok felnyitását, s azok eltitkolásán alapuló ál-altruista társadalmi valóságunkat igyekszik megragadni. Ez a parádésan ironikus és humoros dramaturgia azonban számtalanszor megszakad: Urbán a kultúrák és identitások ütköztetésekor kipárolgó ideológiamorzsákat igyekszik színre vinni, azaz a kereszténység-iszlám törésvonal megjelenítése tulajdonképpen az előadás látványvilágával és színpadi akcióival fonódik egybe. A színen szétszabdalt disznófej vagy a színészek meztelenre vetkőzése az iszlám hagyományokkal való inkompatibilitást hivatott kifejezni, miközben a gyűlölet egyre inkább az előadás jelhasználatának is integráns része lesz. Ahogy a témával kapcsolatos számtalan valóságkonstrukció, narratíva, elbeszélés és világmagyarázat cirkulál a színen, úgy próbál az előadás verbális és vizuális szinten egyaránt határsértővé válni, azaz olyan határterületeket keresni, amely ízléstelensége okán vált ki ellenszenvet a nézőkből. A vizuális, audiovizuális, valamint verbális sokkolás túlzásra épülő gesztusrendszere egyfelől kellő iróniával távolítja el a befogadót az előadásbeli gyűlöletmonológok komolyan vehetőségétől, míg az olyan közjátékszerű szekvenciák, mint Nagyabonyi Emese kiszólása („elég mocskosnak érzem most magunkat”) képes egyfajta etikai önreflexiót is kiváltani a gyűlöletfortissimóra épülő előadásnyelvvel szemben.

 

 

Az előadás másik rétege egyfajta európai szorongástérképet rajzol ki: a német és európai bűntudat, a kelet-európai ostromlott erőd-szindróma szimptómái mellé az iszlám fenyegetettség-érzés különböző jelölőinek sokasága illesztődik, így a nikábot viselő nő (szintén Nagyabonyi Emese alakításában) alakja a test és a testek feletti uralom kérdését boncolgatja. Ebbe a motívumhálóba illeszkedik a csontvázakból kiállított hármas feszület installációja, illetve a színészek által magukra kent fehér festék ártatlanság-szimbóluma is, amely az individuális nyugati testképet az idegennek minősített testképekkel hozza párbeszédbe, ezáltal elbizonytalanítva a kulturális különbségekkel szembeni, berögzült értelmezések helytállóságát.

Megrázó és elgondolkodtató előadás Az Úr nevében, s korántsem a divatosan provokatívnak címkézhető volta miatt, hanem abból kifolyólag, hogy igyekezett formát keresni és találni az erőszak-, társadalom-, és politikakritika színházi megfogalmazásához a kultúraköziség oly aktuális kontextusában. Méltó zárása volt a kilencnapos Thealternek.

Fritz Gergely

 

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő