07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Teli torokból
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP
A THEALTEREN

A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs, csak üvöltések vagy hangfoszlányok dolgoztatják meg időnként a színészek hangszálait.

A menedzser-világ atmoszféráját megidéző térben mindhárom színész elegáns öltönyt visel, a jelenetről jelenetre változó mozgásalakzatok pedig a filmes snittek gyorsaságát idézik. Olyan ez a lift mint egyfajta szelep, karneváli menedék, utazóit a realistásokból néhány percre kimetsző időgép, ahol a maszkokat magukra öltő business manek egy időre kiléphetnek a közegük által megszabott viselkedésnormákból és – ha rövid időre is – de levezethetik a felgyülemlett stresszt. A stresszlevezetés azonban alá-fölérendeltségi viszonyokat generál a liftbeli mikrokozmoszban: megjelenik a mindennapi munka daráló-üzemmódja, az aláírásokért sorban álló csinovnyik-szerep, ám hirtelen váltással az egyik szereplőből felbukkan az ősember-állapotot megidéző transzlét, ennek megfelelően a közeg macsóságából fakadó gyermeki kisszerűség valósága is. A Lift dinamikus, az időt és a teret egyaránt besűrítő, tűpontosan megkoreografált játék, amelyben a menedzserek világa csak eszköz és kiindulópont, benne a mozdulatokon keresztül sokkalta egyetemesebb módon fogalmazódik meg a verbális konfliktusok mögötti agresszió, valamint az elfojtott feszültségek testet szétfeszítő hálózata.

 

 

A sepsiszentgyörgyiek előadása után két frissen végzett színművész szereplésével volt látható Carly Wijs Mi és ők című, a beszláni túszdrámát két gyermek szemszögéből ábrázoló alkotása. A darabot Fehér Balázs Benő rendezte, aki izgalmas formanyelv alkalmazásával, a színészek által kihúzott selyemzsinórháló segítségével érzékeltette a foglyul ejtettség szorongató állapotát. A két színész, így László Lili és Vilmányi Benett arányosan kidolgozott karakterépítése és őszinte játéka egy igencsak emlékezetes színházi élményt kínált.

A Thealter utolsó, szombati napjának programja pedig kis híján keretes szerkezetűre sikeredett: a második napon bemutatott Hasszán aga felesége című Urbán András-rendezést követően szintén a vajdasági művész munkája zárta a kilencnapos fesztivált. Maga Urbán egy politikailag brutálisan inkorrekt előadásnak aposztrofálta saját, Az Úr nevében című rendezését. A téma a menekültkérdés, pontosabban a menekültekről folytatható európai diskurzus feltérképezése. Az előadás formanyelve az Urbán-rendezéseknek megfelelően többnyire minimalista akciók, azaz a színészek nézőkkel történő szembenállásán, s eltérő hosszúságú, a menekültekről szóló gyűlöletmonológok felmondásán alapul. A négy színészt, így Kucsov Boriszt, Mészáros Gábort, Mikes Imre Eleket és Nagyabonyi Emesét foglalkoztató előadásban a színészek által elbeszélt migráns-történetek a túlzás esztétikai minőségére épülnek. A játék ezáltal egyfajta szelep-funkciót lát el, a letiltott és elfojtott idegenellenes gondolatok felnyitását, s azok eltitkolásán alapuló ál-altruista társadalmi valóságunkat igyekszik megragadni. Ez a parádésan ironikus és humoros dramaturgia azonban számtalanszor megszakad: Urbán a kultúrák és identitások ütköztetésekor kipárolgó ideológiamorzsákat igyekszik színre vinni, azaz a kereszténység-iszlám törésvonal megjelenítése tulajdonképpen az előadás látványvilágával és színpadi akcióival fonódik egybe. A színen szétszabdalt disznófej vagy a színészek meztelenre vetkőzése az iszlám hagyományokkal való inkompatibilitást hivatott kifejezni, miközben a gyűlölet egyre inkább az előadás jelhasználatának is integráns része lesz. Ahogy a témával kapcsolatos számtalan valóságkonstrukció, narratíva, elbeszélés és világmagyarázat cirkulál a színen, úgy próbál az előadás verbális és vizuális szinten egyaránt határsértővé válni, azaz olyan határterületeket keresni, amely ízléstelensége okán vált ki ellenszenvet a nézőkből. A vizuális, audiovizuális, valamint verbális sokkolás túlzásra épülő gesztusrendszere egyfelől kellő iróniával távolítja el a befogadót az előadásbeli gyűlöletmonológok komolyan vehetőségétől, míg az olyan közjátékszerű szekvenciák, mint Nagyabonyi Emese kiszólása („elég mocskosnak érzem most magunkat”) képes egyfajta etikai önreflexiót is kiváltani a gyűlöletfortissimóra épülő előadásnyelvvel szemben.

 

 

Az előadás másik rétege egyfajta európai szorongástérképet rajzol ki: a német és európai bűntudat, a kelet-európai ostromlott erőd-szindróma szimptómái mellé az iszlám fenyegetettség-érzés különböző jelölőinek sokasága illesztődik, így a nikábot viselő nő (szintén Nagyabonyi Emese alakításában) alakja a test és a testek feletti uralom kérdését boncolgatja. Ebbe a motívumhálóba illeszkedik a csontvázakból kiállított hármas feszület installációja, illetve a színészek által magukra kent fehér festék ártatlanság-szimbóluma is, amely az individuális nyugati testképet az idegennek minősített testképekkel hozza párbeszédbe, ezáltal elbizonytalanítva a kulturális különbségekkel szembeni, berögzült értelmezések helytállóságát.

Megrázó és elgondolkodtató előadás Az Úr nevében, s korántsem a divatosan provokatívnak címkézhető volta miatt, hanem abból kifolyólag, hogy igyekezett formát keresni és találni az erőszak-, társadalom-, és politikakritika színházi megfogalmazásához a kultúraköziség oly aktuális kontextusában. Méltó zárása volt a kilencnapos Thealternek.

Fritz Gergely

 

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő