03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.01.
| Rajzpályázat gyerekeknek! >>>
01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.30.
| Novák Péter és Hrutka Róbert kedvenc lemezéről beszél >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Akácos és nagyszínpad
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ
A MALOMFESZTIVÁL
ELSŐ NAPJÁRÓL

Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. 

Zsizsegő tömeg, barátságos, újdonsült ismerősök, strandhangulat és vega reggeli a Soul Kitchenből – némi jótékony homokkal fűszerezve. Így születik egy Malomfesztivál beszámoló a medence, a „bazen” széléről, csak hogy hű legyek a vajdasági környezethez. A reggeli gyógysörüket fogyasztó emberek a közelemben hihetetlen lelkesedéssel szeretnének segíteni a tegnapi nap hangulatának érzékletes megragadásában. Kezdjük a legelején.

 

 

Délután kettő körül döcögünk be a fesztiválra, kalandos út áll mögöttünk: árkok, bokrok, röszkei határátkelő. Kellemes meglepetés, hála a korábban érkező barátainknak már áll a sátor. Egy gyors felfedezőút a beszerezhető kézműves sörök világában, a medence felavatása, a helyszín gyors bejárása. Ez az első Malomfesztiválom — a többiek beszámolói alapján a korábbi évekhez képest szépen kibővült. Rendkívül kedves környezetbe csöppenek, a terület könnyen bejárható, felcsillan bennem a remény, hogy így talán nem veszítem el a többieket. Természetesen ember tervez, de a fesztivál családias bájából adódóan tulajdonképpen bárhová tévedsz új, életre szóló barátságok születnek – legalábbis néhány órára mindenképpen nélkülözhetetlen figuráivá váltok egymás életének. Egyedi kézműves ékszerek, egy húszas évek stílusába öltöztetett, macskahölggyel díszített fülbevalónak nem tudok ellenállni. Tapasztalt malomfesztiválozókkal érkezek, megmutatják, hol tudom beszerezni mindennapi pljeszkavicámat, mely minden kétséget kizárólag az elkövetkezendő napjaim egyik fő táplálékforrása lesz. A sokat látott malom tiszteletteljesen álldogál, mint egy mindent figyelő idős hölgy.

 

 

Majd az akácfák hűs árnyékában máris egy színházi előadás közepén találjuk magunkat. A fesztivált megelőző alkotótábor színjátszósai adják elő az itt elkészült darabjukat. Tizenhárom résztvevőt számol az előadás, akiket a Kosztolányi Színház három színésze készített fel az előadásra, név szerint Mészáros Gábor, Kucsov Borisz és Nagyabonyi Emese. A kultikus abszurd dráma, Godotra várva sorai furcsa fúzióba lépnek József Attila  Szabadötletek jegyzékével, különleges egzisztenciális kérdéscsomót latolgatva, ami fiatal, többnyire gimnazista színészek szájából hangzik el. Talán ez teszi igazán hatásossá a darabot.

A délután további részét a medencében töltjük, hogy kellőképpen felkészítsük az utazásban megfáradt szervezetünket az estére. Lassan lemegy a nap, apró, színes égősorok világítják körbe a teret, igazán mesebeli atmoszférát kölcsönözve a helyszínnek. Kukoricaföld, búzatáblák, naplemente, már-már giccs, egy 19. századi regény erőteljesen működő tájpoétikáját idézi. Az élményt csak tovább fokozza a Bitang nagyszínpadon felcsendülő Brasnyó Antal és Csizmadia Anna kettőse.

 

 

Ránk borul a malomfesztiválos éj, a naplementét felváltja a Ricsárdgír, és már egy emberként élteti a tömeg az ikonikus Palvinbarbit. Soha nem ugráltam még végig egy koncertet sem egy szalmabálát alkalmazva magaslatként, ez is a fesztivál diszkrét báját képezi.

A nagyszínpadon lassan megjelenik Lovasi, aki egy napot sem öregszik. Hatalmas várakozással sodródok a tömegbe, az átütő lelkesedésemnek köszönhető talán, hogy valaki maga mellé tessékel az első sorba. A hangomat valahol a Gemenci szarvasok és a Szívrablás között veszítem el, régi Kispál klasszikusok, végül egy rendületlenül követelt Húsrágó hídverő.

 

 

Nehéz éjszakának nézünk elébe, a sátor pozícionáltsága talán nem a legszerencsésebb, bár vitathatatlan, hogy izgalmas egyveleget alkot a népzenébe csengő goa, a Kis kece lányom négynegyed a rekedt hangfekvésben kukorékoló kakassal. Egészen hasonló a hajnali hangszínünk, felfedezem az újonnan szerzett lila foltokat is a testemen és konstatálom: teljesen megérte.

Varga Réka

Fotó: Kovács Pécskai Emese


Címke: , , , , ,
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
2019.02.09 - tiszatáj

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS
Verseskötet-olvasóként bevett szokásom, hogy mint egy radar, kiszúrjam a szövegkohéziót megteremtő, vissza-vissza­térő motívumokat, amelyeket sajnálatos módon és ösztönösen szoktam megtalálni; Szabó Marcell második verseskönyve esetében ez teljes kudarcba fulladt. Nem csoda, a kötet első része előtt virít az olvasatot jó eséllyel befolyásoló „A képek ellen” cím, ami nem cikluscím, ugyanis ez a kötet nem bomlik ciklusokra, két, egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó, formailag eltérő részre oszlik… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.07 - tiszatáj

A VADKÖRTEFA
Arany Pálma-díjas remekműve, a Téli álom után 4 évvel új filmmel jelentkezett a kortárs török mozi auteurje, Nuri Bilge Ceylan. Feleségével, Ebruval és kurrens darabjában vendégszerepet is játszó társírójával, Akin Aksuval ismét egy több mint 3 órára rúgó szerzői, karakterorientált elmélkedést költöztetett a gyöngyvászonra, és bár A vadkörtefa nem éri el előző dobása magaslatait, feltétlenül közel jár hozzá… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.06 - tiszatáj

INTERJÚ HÖFFLER NORBERTTEL
ÉS TÖRÖK DÉNESSEL
Január elején jelent meg az August Clown zenekar első EP-je, ami a Gribedli stúdióban készült. Az album megszületésének körülményeiről, az Artur zenekarral közös lemezbemutató koncertről és a jövőbeli tervekről az August Clown énekesével, Höffler Norberttel és a Gribedli stúdió hangmérnökével, Török Dénessel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2019.02.04 - tiszatáj

VÖRÖS ISTVÁN: THOMAS MANN KABÁTJA
Vörös István könyvét olvasva nagy a kísértés, hogy leemeljünk egy-egy Mann-kötetet a polcról, felüssünk egy irodalomtörténetet vagy legalább megnyissuk a Wikipédiát. Nyomozásra sarkall a cím, kutakodásra a sok-sok utalás. Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, ezt a regényt afféle „Tho­mas Mann röviden” stílusban fogadjuk – megrögzötten keresve előzményeket a Mann-életműben, kapcsolatokat szö­ve­gek között, és megszállottan igyekszünk szövegeket azonosítani. Ez azonban nagy hiba lenne… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.01 - tiszatáj

MAŁGORZATA SZUMOWSKA FILMJE
A lengyel rendezőnő első három műve, a Boldog ember, az Ő és a 33 jelenet az életből a lengyel film metafizikus-moralizáló vonalat folytatta. A magyar keresztségben Szex felsőfokon címet kapott filmje nem példázatszerű, valamiféle ironikus realizmus jellemző rá. A Test aztán újra visszakanyarodik a spiritualista irányzathoz, de alapvetően gondolja újra képviselőinek eredményeit. Az Arc mintha Szumowska eddigi életművének hangvételeit egyesítené, egyszerre valósítaná meg mindazt, amit a rendezőnő immár nyolc egész estés munkájában képvisel… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő