03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.01.
| Rajzpályázat gyerekeknek! >>>
01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.30.
| Novák Péter és Hrutka Róbert kedvenc lemezéről beszél >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Meglepetés!
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ

A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást.

A sokunk által eddig nem ismert celldömölki Soltis Lajos Színház két előadást hozott Szegedre, szerdán délután egy mesejátékot, ugyanaznap este a Szentivánéji álmot láttuk tőlük. A Hantocska egy olyan mese, amely a halál szükségszerű eljöveteléről beszél, arról, hogy az élet elmúlik egyszer (lehetőleg jó soká és természetes módon), de ettől nem kell megijedni, mert ez az élet rendje. Fontos megértetni az elmúlást a gyerekekkel, nem véletlen, hogy a népmesékben ez a tény gyakran, és magától értetődően szerepel.

Kellő humorral, jó tempóban, és a megfelelő nyelven a legkomolyabb kérdésekről is lehet a kicsikkel értekezni, főleg színpadon. Persze csak akkor, ha a lényeg körbe van kerítve olyan fordulatos meseelemekkel, amelyek a való életre rímelnek. Vagyis van feladat és (ebben az esetben nagyon is életszerű) rivalizálás, aminek a szerencsés végkifejletét lehet latolgatni, a döntéseket mérlegelni, belátni és elfogadni, s közben különböző érzelmi stációkat átélni. Mindezeken túl a K2-s Fábián Péter dramaturgi beavatkozásával létrejött „modern, zenés mű-népmese” epizódjai meg vannak tűzdelve közkeletű mai jegyekkel, a figurák és a szituációk telve vannak (papírforma szerint) gyerekeknek szóló jóféle, friss humorral, amin mellesleg a felnőtt nézők is nagyokat nevetnek.

A darabkezdet már rögtön megnyerő, hiszen igen szokatlan, hogy egy 10 évestől ajánlott színjáték a halál-osztályban induljon, aminek három vizsgára váró diákja van, egy stréber, egy sokszorosan bukott, és egy gyámoltalan-szelíd teremtés. Ő Hantocska, aki elnyeri a vizsgázás jogát, ami nyilvánvalóan abból áll, hogy valakit át kell kísérnie a másvilágra. A kiválasztott személy egy vénséges vén király, aki hiába van túl a kétszázon, a lánynak megesik rajta a szíve.

 

 

És innentől minden összezavarodik, mert a háttér komplikált, ugyanis a királynak van egy lánya, aki elveszett (épp az örök élet füvét keresvén), megjelenik egy dali vitéz, akibe mindkét lány beleszeret, és így tovább, a megnyugtató és kiegyensúlyozott végkifejletig. A rendezőpáros Fábián Péter és Benkó Bence már sokszor bizonyított, gyerekdarabot azonban még nem láttunk tőlük, még sok ilyet remélünk!

A délután sodró élvezettel játszó színészeknek nem sok pihenőidejük maradt az újabb jóleső meglepetést okozó, két és fél órás Shakespeare előadásig, amit megint csak egy fiatal erő, a celldömölki származású, a társulatból indult Nagy Péter István, az SZFE fizikai színházi rendező szakos hallgatója állított színpadra. Százféle változatát láthattuk már a Szentivánéji álomnak, a társulatnak mégis sikerült újat hoznia, nem csak a játék dinamikájában, a személyes viszonyok hangsúlyainak élőbb és hihetőbb áttolásában, hanem a szöveg megfiatalításával is (dramaturg: Sándor Júlia), melyek főleg a mesteremberek jeleneteit tették ironikusan időszerűvé és lokalizálttá.

A mesejátékban megismert, és az ebbe a darabba belépő újabb társulati tagok újfent megszerezték a szimpátiánkat. Iszonyú energiákat mozgatva, élő zenével dúsítva (a remek Gregorich testvéreknek köszönhetően), valamint különösen szép, sőt virtuóz (máskor meg humoros) vizuális megoldásokkal tették élvezetessé az előadást, miközben a zsinagóga kínálta térbeli adottságokat is kihasználták.

 

 

A mű alkotóinak értelmezése olykor az angol humor abszurditását, máskor meg a honi hétköznapi attitűdöt idézte. Ez utóbbival indít az előadás, a mesteremberek széttartóan serény, zilált igyekezetével. Változó mértékű kedvvel, külön-külön mindenki csinál valamit, míg nem beugrik a nagy ötlet, egy közös projekt lehetősége. Ez nem más, mint egy kezükbe került pályázati kiírás, miszerint „pozitív üzenetet hordozó darab” létrehozását várják. A szereplők némi huzavona után szövetkeznek, és a maradék játékidőben – az ismert, darabbéli hajtűkanyarokkal és soltisos szellemességgel – a „pozitív üzenet” bravúros megvalósulását követjük.

Mindkét előadásban Boznánszky Anna vitte a prímet (akit mellesleg a társulat otthon az évad legjobb színésznőjének választott), délután a címszerepet, este Robint (azaz Puck-ot) alakította, ártatlan kópésággal, megértő szeretettel dirigálva az előadást. Tetszett Oberon, vagyis Pesti Arnold a kettős szerepében (plusz mesterember), Piller Ádám és Tóth Ákos (akik szintén kettőztek), továbbá Nagy Zsuzsi, aki délután halál-osztályfőnököt, este pedig Titániát alakított, s mi tagadás, a többi szereplő is, mind.

A Thealter nézőiben semmiféle hiányérzet nem támadt, ám a társulat előadásiról szóló cikkek megjegyzéseiből tudható, mekkora önerő fekszik a létrehozott előadásokban. „A Soltis Lajos Színház Nagy Gábor vezetésével valami egészen különleges, a mai Magyarországon már-már elképzelhetetlen képződmény” – írta róluk például a prae.hu. A Szentivánéji álom rendezője pedig, a darab kapcsán egy interjúban így fogalmazott: „Az egész egy nagy alkotói önvallomás nem csak a magam, de a társulat részéről is. Hogyan lehet szerelemből, a semmiből színházat teremteni.”

Hát így!

Ibos Éva

 

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , , , , ,
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
2019.02.09 - tiszatáj

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS
Verseskötet-olvasóként bevett szokásom, hogy mint egy radar, kiszúrjam a szövegkohéziót megteremtő, vissza-vissza­térő motívumokat, amelyeket sajnálatos módon és ösztönösen szoktam megtalálni; Szabó Marcell második verseskönyve esetében ez teljes kudarcba fulladt. Nem csoda, a kötet első része előtt virít az olvasatot jó eséllyel befolyásoló „A képek ellen” cím, ami nem cikluscím, ugyanis ez a kötet nem bomlik ciklusokra, két, egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó, formailag eltérő részre oszlik… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.07 - tiszatáj

A VADKÖRTEFA
Arany Pálma-díjas remekműve, a Téli álom után 4 évvel új filmmel jelentkezett a kortárs török mozi auteurje, Nuri Bilge Ceylan. Feleségével, Ebruval és kurrens darabjában vendégszerepet is játszó társírójával, Akin Aksuval ismét egy több mint 3 órára rúgó szerzői, karakterorientált elmélkedést költöztetett a gyöngyvászonra, és bár A vadkörtefa nem éri el előző dobása magaslatait, feltétlenül közel jár hozzá… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.06 - tiszatáj

INTERJÚ HÖFFLER NORBERTTEL
ÉS TÖRÖK DÉNESSEL
Január elején jelent meg az August Clown zenekar első EP-je, ami a Gribedli stúdióban készült. Az album megszületésének körülményeiről, az Artur zenekarral közös lemezbemutató koncertről és a jövőbeli tervekről az August Clown énekesével, Höffler Norberttel és a Gribedli stúdió hangmérnökével, Török Dénessel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2019.02.04 - tiszatáj

VÖRÖS ISTVÁN: THOMAS MANN KABÁTJA
Vörös István könyvét olvasva nagy a kísértés, hogy leemeljünk egy-egy Mann-kötetet a polcról, felüssünk egy irodalomtörténetet vagy legalább megnyissuk a Wikipédiát. Nyomozásra sarkall a cím, kutakodásra a sok-sok utalás. Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, ezt a regényt afféle „Tho­mas Mann röviden” stílusban fogadjuk – megrögzötten keresve előzményeket a Mann-életműben, kapcsolatokat szö­ve­gek között, és megszállottan igyekszünk szövegeket azonosítani. Ez azonban nagy hiba lenne… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.01 - tiszatáj

MAŁGORZATA SZUMOWSKA FILMJE
A lengyel rendezőnő első három műve, a Boldog ember, az Ő és a 33 jelenet az életből a lengyel film metafizikus-moralizáló vonalat folytatta. A magyar keresztségben Szex felsőfokon címet kapott filmje nem példázatszerű, valamiféle ironikus realizmus jellemző rá. A Test aztán újra visszakanyarodik a spiritualista irányzathoz, de alapvetően gondolja újra képviselőinek eredményeit. Az Arc mintha Szumowska eddigi életművének hangvételeit egyesítené, egyszerre valósítaná meg mindazt, amit a rendezőnő immár nyolc egész estés munkájában képvisel… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő