12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Meglepetés!
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ

A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást.

A sokunk által eddig nem ismert celldömölki Soltis Lajos Színház két előadást hozott Szegedre, szerdán délután egy mesejátékot, ugyanaznap este a Szentivánéji álmot láttuk tőlük. A Hantocska egy olyan mese, amely a halál szükségszerű eljöveteléről beszél, arról, hogy az élet elmúlik egyszer (lehetőleg jó soká és természetes módon), de ettől nem kell megijedni, mert ez az élet rendje. Fontos megértetni az elmúlást a gyerekekkel, nem véletlen, hogy a népmesékben ez a tény gyakran, és magától értetődően szerepel.

Kellő humorral, jó tempóban, és a megfelelő nyelven a legkomolyabb kérdésekről is lehet a kicsikkel értekezni, főleg színpadon. Persze csak akkor, ha a lényeg körbe van kerítve olyan fordulatos meseelemekkel, amelyek a való életre rímelnek. Vagyis van feladat és (ebben az esetben nagyon is életszerű) rivalizálás, aminek a szerencsés végkifejletét lehet latolgatni, a döntéseket mérlegelni, belátni és elfogadni, s közben különböző érzelmi stációkat átélni. Mindezeken túl a K2-s Fábián Péter dramaturgi beavatkozásával létrejött „modern, zenés mű-népmese” epizódjai meg vannak tűzdelve közkeletű mai jegyekkel, a figurák és a szituációk telve vannak (papírforma szerint) gyerekeknek szóló jóféle, friss humorral, amin mellesleg a felnőtt nézők is nagyokat nevetnek.

A darabkezdet már rögtön megnyerő, hiszen igen szokatlan, hogy egy 10 évestől ajánlott színjáték a halál-osztályban induljon, aminek három vizsgára váró diákja van, egy stréber, egy sokszorosan bukott, és egy gyámoltalan-szelíd teremtés. Ő Hantocska, aki elnyeri a vizsgázás jogát, ami nyilvánvalóan abból áll, hogy valakit át kell kísérnie a másvilágra. A kiválasztott személy egy vénséges vén király, aki hiába van túl a kétszázon, a lánynak megesik rajta a szíve.

 

 

És innentől minden összezavarodik, mert a háttér komplikált, ugyanis a királynak van egy lánya, aki elveszett (épp az örök élet füvét keresvén), megjelenik egy dali vitéz, akibe mindkét lány beleszeret, és így tovább, a megnyugtató és kiegyensúlyozott végkifejletig. A rendezőpáros Fábián Péter és Benkó Bence már sokszor bizonyított, gyerekdarabot azonban még nem láttunk tőlük, még sok ilyet remélünk!

A délután sodró élvezettel játszó színészeknek nem sok pihenőidejük maradt az újabb jóleső meglepetést okozó, két és fél órás Shakespeare előadásig, amit megint csak egy fiatal erő, a celldömölki származású, a társulatból indult Nagy Péter István, az SZFE fizikai színházi rendező szakos hallgatója állított színpadra. Százféle változatát láthattuk már a Szentivánéji álomnak, a társulatnak mégis sikerült újat hoznia, nem csak a játék dinamikájában, a személyes viszonyok hangsúlyainak élőbb és hihetőbb áttolásában, hanem a szöveg megfiatalításával is (dramaturg: Sándor Júlia), melyek főleg a mesteremberek jeleneteit tették ironikusan időszerűvé és lokalizálttá.

A mesejátékban megismert, és az ebbe a darabba belépő újabb társulati tagok újfent megszerezték a szimpátiánkat. Iszonyú energiákat mozgatva, élő zenével dúsítva (a remek Gregorich testvéreknek köszönhetően), valamint különösen szép, sőt virtuóz (máskor meg humoros) vizuális megoldásokkal tették élvezetessé az előadást, miközben a zsinagóga kínálta térbeli adottságokat is kihasználták.

 

 

A mű alkotóinak értelmezése olykor az angol humor abszurditását, máskor meg a honi hétköznapi attitűdöt idézte. Ez utóbbival indít az előadás, a mesteremberek széttartóan serény, zilált igyekezetével. Változó mértékű kedvvel, külön-külön mindenki csinál valamit, míg nem beugrik a nagy ötlet, egy közös projekt lehetősége. Ez nem más, mint egy kezükbe került pályázati kiírás, miszerint „pozitív üzenetet hordozó darab” létrehozását várják. A szereplők némi huzavona után szövetkeznek, és a maradék játékidőben – az ismert, darabbéli hajtűkanyarokkal és soltisos szellemességgel – a „pozitív üzenet” bravúros megvalósulását követjük.

Mindkét előadásban Boznánszky Anna vitte a prímet (akit mellesleg a társulat otthon az évad legjobb színésznőjének választott), délután a címszerepet, este Robint (azaz Puck-ot) alakította, ártatlan kópésággal, megértő szeretettel dirigálva az előadást. Tetszett Oberon, vagyis Pesti Arnold a kettős szerepében (plusz mesterember), Piller Ádám és Tóth Ákos (akik szintén kettőztek), továbbá Nagy Zsuzsi, aki délután halál-osztályfőnököt, este pedig Titániát alakított, s mi tagadás, a többi szereplő is, mind.

A Thealter nézőiben semmiféle hiányérzet nem támadt, ám a társulat előadásiról szóló cikkek megjegyzéseiből tudható, mekkora önerő fekszik a létrehozott előadásokban. „A Soltis Lajos Színház Nagy Gábor vezetésével valami egészen különleges, a mai Magyarországon már-már elképzelhetetlen képződmény” – írta róluk például a prae.hu. A Szentivánéji álom rendezője pedig, a darab kapcsán egy interjúban így fogalmazott: „Az egész egy nagy alkotói önvallomás nem csak a magam, de a társulat részéről is. Hogyan lehet szerelemből, a semmiből színházat teremteni.”

Hát így!

Ibos Éva

 

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , , , , ,
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő